Így buknak el sorra a baloldal „bezzegpolgármesterei”

A legutóbbi önkormányzati választásokon a baloldal pártjai óriási győzelemként próbálták láttatni, hogy az akkori 23 megyei jogú város közül tízben az általuk támogatott polgármesterjelölteket választották meg. A nagyvárosi vezetőknek azonban kevés kivételtől eltekintve nem sikerült megőrizni a baloldali egységet, többen közülük mára kisebbségbe kerültek a helyi testületekben.

2022.07.06 - Mirkóczki Ádám, Eger megyei jogú város polgármestere és Dr. Bánhidy Péter, Eger Megyei Jogú Város jegyzője - Határozatképtelen volt a rendkívüli közgyűlés - Eger - Huszár Márk - HM - Heves Megyei Hírlap Fotó: Huszar Mark

2010 óta a baloldali pártok sorra minden választáson – legyen az országos, uniós vagy önkormányzati – súlyos vereséget szenvedtek a polgári oldaltól. Ettől a sormintától ütött el némiképp a 2019-es önkormányzati választás, ahol a megyei jogú városok csaknem felében az ő jelöltjeik nyertek. Összehasonlításképpen: 2014-ben még csak két megyei jogú városban – Szegeden és Salgótarjánban – tudtak a baloldali jelöltek győzni.

A DK szerint győzelem volt

Nem alaptalan tehát a baloldali kommunikáció, melyet utóbb a Demokratikus Koalíció járatott csúcsra, amikor arról beszéltek, hogy 2019-ben azért nyert a baloldal, mert Gyurcsány Ferenc kampányolhatott. A kormányoldalon a 2019-es eredmények értékelésekor arról beszéltek, hogy kilenc év óta először nem kiütéses, hanem „csak” pontozásos győzelmet aratott a jobboldal.

– A baloldali térfélen az ellenzéki összefogást a 2019-es helyhatósági választások után csodafegyvernek tekintették, de ez a vélekedés valójában egy félreértésre épült.

A baloldal a már egy évtizede nem tapasztalt hurráoptimizmusában ugyanis nem vette észre, hogy valójában mind a 19 megyében továbbra is kisebbségben vannak

– értékelte az akkor kialakult helyzetet a Magyar Nemzetnek Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint a baloldali győzelmek sok helyen csupán a felbomló centrális erőtérnek voltak köszönhetők, de 

a sokpárti együttműködés tényleges megvalósítása nagyon hamar kidomborította a választóknak a baloldal politikai gyengeségét, 

támogatottságuk pedig rövidesen fogyatkozni kezdett.

Közös értékrend helyett hatalomvágy

– Politikai impotenciájuk egyik legfőbb oka, hogy az együttműködés alapja sosem a közös értékrend, hanem a hatalomvágy volt. Emiatt a választás után rövidesen elkezdtek felszakadni az ellenzéki koalíciók, 

a baloldali polgármesterek pedig több helyen a többségüket is elveszítették a helyi képviselő-testületekben, közgyűlésekben

– magyarázta az elemző. Talabér Krisztián rámutatott: ma már sem Egerben, sem Tatabányán, sem Pécsett, sem Miskolcon, sem Hódmezővásárhelyen nem létezik az a fajta összefogás, ami 2019-ben még a sikert jelentette.

Eger volt az első hely, ahol felbomlott a baloldali összefogás, ahol Mirkóczki Ádámmal – korábbi Jobbik-szóvivő – polgármesterrel még a saját unokatestvére, az MSZP-s Mirkóczki Zita is szembefordult. A polgármester azóta a Jobbikból is kilépett, a város irányítására megválasztott Egységben a Városért Egyesületnek ma már csak három képviselője van a közgyűlésben, a polgármestert még tavaly kizárták a soraikból.

Tatabányán a DK-s polgármester jelentette a mérleg nyelvét, ám 2021-ben az egyik baloldali képviselő kilépett, miután a Gyurcsány-párt megfenyegette, ezért függetlenként politizál tovább, így a baloldali koalíciónak már nincs meg a többsége.

Pécsett az MSZP-közeli Péterffy Attilának a saját alpolgármestere, Bognár Szilvia fordított hátat, majd pártjából, a DK-ból is kilépett. 2022-ben már függetlenként indult az országgyűlési választásokon, itt egyelőre megmaradt a baloldal többsége a képviselő-testületben.

A miskolci polgármester, Veres Pál helyzete specifikus. Az egykori iskolaigazgató (aki a borsodi megyeszékhelyen kifejezetten népszerűnek számított a megválasztása előtt) nem ápol jó viszonyt a baloldali pártokkal, a helyi baloldali többség már többször ellene szavazott, gyakorlatilag meg akarták puccsolni.

Emlékezetes volt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester esete is, aki – miután baloldali miniszterelnök-jelöltként megbukott – városába visszatérve egyből leszámolt MSZP-s alpolgármesterével. Kis Andrea eltávolítását a helyi képviselőtestület nem támogatta: miután Márki-Zay megvonta jogköreit, még az MSZP nőtagozata is kiállt mellette.

Taszító lett az összefogás

– Ráadásul az április választási eredmények egyértelműen mutatják, hogy már ott is veszélyben forog a többség, ahol egyébként intézményesen még megtalálható a baloldal.

A Fidesz listája többséget kapott április 3-án Tatabányán, Salgótarjánban, Érden, Egerben, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon és Szombathelyen is (mindegyik települést baloldali polgármester irányítja).

Szeged, Pécs és Dunaújváros kivételével újra mindenhol fideszes volt a többség. Az április óta megtartott időközi választások is sokkal inkább a Fidesznek, semmint az ellenzéknek kedveztek – mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzője.

Talabér Krisztián szerint ez a lehető legrosszabbat vetíti előre az ellenzék számára: a 2019-es őszi választás utáni remény, hogy majd az elnyert települések lesznek a helyi és országos építkezéseknek a bázisai, illetve itt tudják majd a kormányzóképességet bizonyítani, hamar elillant.

Ahol a hivatalban lévő erő inkább hátrány, mint előny; ahol a városi erőforrásokat sem tudják politikailag hasznosítani, ott a kudarc garantált. Az összefogás 2022 áprilisára már egy elértéktelenedett és taszító hívószóvá vált.

Éppen ezért a továbbiakban a részleges, pragmatikus összefogás még elképzelhető, de a teljes összefogás mellé racionális érveket felsorakoztatni képtelenség, ennek megpróbálása pedig felelőtlen cselekedet – vélekedett a szakértő.

Borítókép: Mirkóczki Ádám (Fotó: Heves Megyei Hírlap/Huszár Márk)