Kásler Miklós: Már Hellász és Róma is a barbár életszemlélet ellen küzdött

A görög és római kultúra eleinte az emberi ösztönvilágot tükrözte, később viszont az erkölcsi értékeket mutatta be – fejti ki a volt emberierőforrás-miniszter az európai identitást bemutató videósorozata első részében.

Budapest, 2022. május 17. Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere beszédet mond az egészségügyi díjak átadóünnepségén az Emberi Erõforrások Minisztériumának Tükörtermében 2022. május 17-én. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. A legfőbb identitásképző erőkről, a magyar és a világtörténelemre gyakorolt hatásukról készült egyedülálló, kilencrészes előadás-sorozat Kásler Miklós kalauzolásával.

Az egészségügy iránt elkötelezett professzor orvosként közel fél évszázadig, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként több mint negyed évszázadig dolgozott a magyar betegek érdekében. A negyedik Orbán-kormány minisztereként pedig vitathatatlan korszakalkotó lépéseket tett az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséért, az új egészségkultúra megteremtéséért, az értékalapú oktatásért, a magyarság eredetének archeogenetikai vizsgálataiért, így az egészségügy, az oktatás és a kultúra számos területén. Mindeközben történelmi előadásokra kapott és kap felkérést, és hogy mindenkihez eljusson, ezért készült ez az előadás-sorozat. Az orvosprofesszor széles körű tájékozottsága kiterjed a filozófia-történelem területeire is, és mivel ma rendkívüli aktualitása van az előadás-sorozat témájának, így az előadásokból készült kivonatokat láthatják a sorozatban.

Az európai és a magyar identitás című előadás-sorozat az ókortól a huszadik századig vezeti végig a hallgatókat. A történeti kronológiát követve vallási, filozófiai, irodalmi, művészeti keresztmetszetekkel és folyamatokkal mutatja be az egyes korszakokra jellemző világlátást, életszemléletet, a hagyományokat, mítoszokat, a korabeli tudományt, hit- és jogrendszert, az identitásképző alkotóelemek egymásra hatását, illetve ütközőpontjait. Így lehetővé teszi, hogy az európai és magyar identitás több ezer éves történetében fellelhető legfontosabb állomásokat a maguk mélységében és kölcsönhatásában is meg lehessen ismerni.

Az első előadás már megtekinthető részében a professzor az európai kultúra bölcsőjébe, Hellászba és Rómába kalauzolja a nézőket, akik képet kapnak a görög és a római filozófia, irodalom, vallás, művészet irányzatairól, változásairól, hatásáról a későbbi korok szemléletére, a római jog meghatározó szerepéről a kontinentális jog- és államfejlődésben. A görög és római kultúra eleinte az emberi ösztönvilágot tükrözte, később – minőségi lépéseket téve – az erkölcsi tartalmai felé fordult. Ez megkülönböztette a görög-római világot az őket körülvevő barbár életszemlélettől. Felvillan az egyén és a közösség, az immanens és transzcendens világ egymáshoz való viszonya és a később teret nyerő, az Európát egységgé ötvöző identitásképző és integráló erő, a keresztény vallás. Az ige szerepe nagy hatással bír Európa, benne Magyarország történelmi és szellemtörténeti fejlődésére.

Az előadás-sorozat további részeiben figyelemmel követhetjük a reneszánsz életszemlélet változását, a tudomány és a román, gótikus, reneszánsz, barokk művészetek hatását az európai kultúrára, benne többek között az erkölcsre, az etikára, a politikára, a háborúkra és békékre, a vallásháborúk, a felvilágosodás és a polgári forradalmak befolyását az európai identitás alakulására. Megjelennek azok a szemléleti, eszmei áramlatok is, amelyek kiragadták az embert a világ spirituális szövetéből, és elvezettek a ráció elsőbbségének gondolatához, végül a huszadik századi „izmusok” térnyeréséhez.

Külön rész foglalkozik a magyarság szerepéről az európai identitás fejlődésében. A jól érthető szövegek mellett az adott korszak képzőművészeti alkotásainak, nagy gondolkodóktól származó hiteles idézeteknek a sora, valamint a korra jellemző zenei háttér segíti az üzenetek értelmezését.

A 26-28 perces filmekből álló előadás-sorozat – amelynek szöveges és képanyagát Klima Gyula DsC, a Magyarságkutató Intézet munkatársa lektorálta – kilenc egymást követő pénteken, 17 órakor jelenik meg a Kásler Miklós, valamint a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalakon.

Borítókép: Kásler Miklós (Fotó: MTI/Illyés Tibor)