Kásler Miklós: Már Hellász és Róma is a barbár életszemlélet ellen küzdött

A görög és római kultúra eleinte az emberi ösztönvilágot tükrözte, később viszont az erkölcsi értékeket mutatta be – fejti ki a volt emberierőforrás-miniszter az európai identitást bemutató videósorozata első részében.

Forrás: Magyarságkutató Intézet2022. 07. 22. 17:10
KÁSLER Miklós
Budapest, 2022. május 17. Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere beszédet mond az egészségügyi díjak átadóünnepségén az Emberi Erõforrások Minisztériumának Tükörtermében 2022. május 17-én. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. A legfőbb identitásképző erőkről, a magyar és a világtörténelemre gyakorolt hatásukról készült egyedülálló, kilencrészes előadás-sorozat Kásler Miklós kalauzolásával.

Az egészségügy iránt elkötelezett professzor orvosként közel fél évszázadig, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként több mint negyed évszázadig dolgozott a magyar betegek érdekében. A negyedik Orbán-kormány minisztereként pedig vitathatatlan korszakalkotó lépéseket tett az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséért, az új egészségkultúra megteremtéséért, az értékalapú oktatásért, a magyarság eredetének archeogenetikai vizsgálataiért, így az egészségügy, az oktatás és a kultúra számos területén. Mindeközben történelmi előadásokra kapott és kap felkérést, és hogy mindenkihez eljusson, ezért készült ez az előadás-sorozat. Az orvosprofesszor széles körű tájékozottsága kiterjed a filozófia-történelem területeire is, és mivel ma rendkívüli aktualitása van az előadás-sorozat témájának, így az előadásokból készült kivonatokat láthatják a sorozatban.

Az európai és a magyar identitás című előadás-sorozat az ókortól a huszadik századig vezeti végig a hallgatókat. A történeti kronológiát követve vallási, filozófiai, irodalmi, művészeti keresztmetszetekkel és folyamatokkal mutatja be az egyes korszakokra jellemző világlátást, életszemléletet, a hagyományokat, mítoszokat, a korabeli tudományt, hit- és jogrendszert, az identitásképző alkotóelemek egymásra hatását, illetve ütközőpontjait. Így lehetővé teszi, hogy az európai és magyar identitás több ezer éves történetében fellelhető legfontosabb állomásokat a maguk mélységében és kölcsönhatásában is meg lehessen ismerni.

Az első előadás már megtekinthető részében a professzor az európai kultúra bölcsőjébe, Hellászba és Rómába kalauzolja a nézőket, akik képet kapnak a görög és a római filozófia, irodalom, vallás, művészet irányzatairól, változásairól, hatásáról a későbbi korok szemléletére, a római jog meghatározó szerepéről a kontinentális jog- és államfejlődésben. A görög és római kultúra eleinte az emberi ösztönvilágot tükrözte, később – minőségi lépéseket téve – az erkölcsi tartalmai felé fordult. Ez megkülönböztette a görög-római világot az őket körülvevő barbár életszemlélettől. Felvillan az egyén és a közösség, az immanens és transzcendens világ egymáshoz való viszonya és a később teret nyerő, az Európát egységgé ötvöző identitásképző és integráló erő, a keresztény vallás. Az ige szerepe nagy hatással bír Európa, benne Magyarország történelmi és szellemtörténeti fejlődésére.

Az előadás-sorozat további részeiben figyelemmel követhetjük a reneszánsz életszemlélet változását, a tudomány és a román, gótikus, reneszánsz, barokk művészetek hatását az európai kultúrára, benne többek között az erkölcsre, az etikára, a politikára, a háborúkra és békékre, a vallásháborúk, a felvilágosodás és a polgári forradalmak befolyását az európai identitás alakulására. Megjelennek azok a szemléleti, eszmei áramlatok is, amelyek kiragadták az embert a világ spirituális szövetéből, és elvezettek a ráció elsőbbségének gondolatához, végül a huszadik századi „izmusok” térnyeréséhez.

Külön rész foglalkozik a magyarság szerepéről az európai identitás fejlődésében. A jól érthető szövegek mellett az adott korszak képzőművészeti alkotásainak, nagy gondolkodóktól származó hiteles idézeteknek a sora, valamint a korra jellemző zenei háttér segíti az üzenetek értelmezését.

A 26-28 perces filmekből álló előadás-sorozat – amelynek szöveges és képanyagát Klima Gyula DsC, a Magyarságkutató Intézet munkatársa lektorálta – kilenc egymást követő pénteken, 17 órakor jelenik meg a Kásler Miklós, valamint a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalakon.

Borítókép: Kásler Miklós (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.