– A magyar ember úgy gondolkodik, hogy ha a baj van, akkor leginkább magára számíthat – közölte Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában ma reggel az Európai Unió gázspórolási terveiről. A miniszterelnök hozzátette: nem tartja életszerűnek, hogy majd Brüsszelben megoldják a magyar energiaellátás problémáit.
A héten elfogadott gázcsökkentési vállalásról elmondta:
Azt olvasom ki ebből a döntésből, hogy nem működik a stratégia.
– Négy pilléren nyugodott a Nyugat stratégiája a háború kitörésekor – fejtette ki Orbán Viktor. Ezt a négy pillért sorolta fel:
1. Az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel ellenáll majd.
2. A szankciók megrendítik majd Oroszországot.
3. A szankciókat Európa képes lesz majd kezelni.
4. Világegység alakul majd ki az oroszok ellen.
A miniszterelnök jelezte, hogy ezek közül egyik előfeltevés sem igazolódott be.
– Ha Brüsszel nem változtat, akkor októbertől háborús gazdasági helyzettel kell számolni – tette hozzá.
Nem működnek a szankciók
A miniszterelnök elmondta, emlékszik az Európai Tanács azon üléseire, amelyen nagy mellénnyel arról beszéltek európai politikusok, hogy az orosz energiafüggőség kérdését meg lehet oldani. A magyar álláspont az volt, hogy ezt nem tudjuk ilyen gyorsan megoldani, és nekünk lett igazunk.
– A békét kell elérni, azt, hogy legyen béketárgyalás – mondta. Hozzátette:
A szankciók nem vezetnek semmire.
– Azt is mondhatnám, hogy tüzet oltani sem lángszóróval szokott menni az ember – mondta. A miniszterelnök leszögezte, az amerikaiaknak itt kulcsszerepük van, mert ez a konfliktus túlnőtt rajtunk.
A Nyugat félig-meddig bele van fonódva ebbe a háborúba, így egy új európai biztonsági rendszerről kell megállapodni. – Éppúgy mint a második világháború után, megint egy orosz–amerikai megegyezéstől kell várnunk egy biztonsági megállapodást – vélekedett a kormányfő.
Einstandra készülnek a németek?
– A 15 százalékos fogyasztáscsökkentésről szóló brüsszeli döntés kinyitott egy másik problémát is, az elképzelések szerint ugyanis, ha egy ország kifogy a gázból, akkor egy másik országnak kell ellátást biztosítania – húzta alá a miniszterelnök, aki ezt einstandnak nevezte.
Orbán Viktor jelezte, hogy az elmúlt években – Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter munkájának is köszönhetően – kiépültek az alternatív gázszállítási útvonalaink. Ilyen a török–szerb útvonal, és kötöttünk a horvátokkal is egy megállapodást.
Most még alkudozunk, hogy az oroszoktól hétszázmillió köbméter plusztgáz vegyünk, ezt az üzletet pedig valószínűleg nyélbe fogjuk ütni
– rögzítette. A kormányfő kiemelte,
Magyarországon mindenképp lesz elég gáz ezen a télen,
a legnagyobb probléma számunkra inkább az ár, mert a piaci árak rendkívül ingadoznak, a gáz nagy léptékben drágul.
Kiviteli tilalom tűzifára, miniszteri biztosok
A kormányfő szerint emiatt elő kell készíteni azt, hogy a magyar háztartások ki tudják váltani a gázfogyasztásukat, ha erre majd szükség lesz.
Horváth László parlamenti képviselőnket, aki Heves megyéből jön, megbíztuk miniszteri biztosként azzal, hogy a Mátrai Erőmű leállított blokkjait indítsa újra. Van egy Riz Gábor nevű képviselőnk, aki Ózd környékéről való, és ő a bányászokkal foglalkozott korábban is, és vizsgáltuk vele, hogy a barnakőszénbányák újranyithatók-e, most miniszteri biztosként kapott egy megbízást, hogy ezt gyorsítsa föl
– jelentette be Orbán Viktor.
A kormányfő közölte azt is, hogy
a tűzifa kivitelét betiltották, az erdőgazdaságokat pedig kötelezték arra, hogy készítsenek terveket a tűzifa-kitermelés növelésére.
– Palkovics miniszter úr pedig kapott egy feladatot, hogy indítson kályha- és kazánprogramot, hogy ott, ahol lehet, ezzel váltsuk ki a gázfűtést. Sok mindent csináltunk már, és ezek a munkálatok eredményt is hoznak majd, ha nem holnap, akkor holnapután – vetítette előre Orbán Viktor.
Marad a rezsicsökkentés
– Vannak becsült adataim: Úgy látom, hogy ma egy magyar család az átlagfogyasztás szintjéig az áramszámlán spórol 56 ezer forintot, a gázszámlán pedig 146 ezer forintot. Szeretném, ha tudnák a magyar családok, hogy ők
minden hónapban kapnak legalább 181 ezer forintot csökkentett árú energia formájában.
Aki efölött van, vagy csökkentse a fogyasztását, vagy keressen annyi pénzt, hogy a lakosságpiaci árát ki tudja fizetni az átlagfogyasztás feletti energiarésznek – mondta a rezsicsökkentésről.
A miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés rendszere most biztosan fenntartható. Októbert tartja vízválasztónak.
– Akkor kiderül, hogy az európai gazdaság belesodródik-e a háborús gazdaságba, a háborús infláció tartós lesz-e vagy sem, az energiaárak tartósan magasak lesznek-e vagy sem – vetítette előre.
– Mit lehet csinálni? Védekeznünk kell! Lehet úgy is politikát csinálni, láttunk ilyet Magyarországon is, hogy a miniszterelnök meg a kormány kiáll a nyilvánosság elé, széttárja a karját; látjátok, emberek, ez a helyzet, szenvedjük el együtt a csapásokat. Akkor a rezsi ára felmegy az egekbe, a gazdasági növekedés megáll, a munkanélküliség elkezd nőni. Így voltunk 2008-ban és 2009-ben – mondta. A miniszterelnök felidézte, hogy
az akkori szocialista kormány válságkezelése abból állt, hogy megmagyarázta az embereknek, miért nem tud csinálni semmit.
– Ha jön is a baj, legalább valamit csináljunk. A tervünk reális, sikerülhet – bizakodott Orbán Viktor.
Marad az ötszázalékos lakásáfa
– A lakásáfa a következő két évben is ötszázalékos lesz, így nem kell kapkodniuk azoknak, akik építkeznek, az utóbbi időben a kormány tapasztalta ezt – jelentette be Orbán Viktor. Hozzátette:
A kormány ezzel megtámogatja a lassuló lakásépítési piacot.
A kormányfő előrevetítette, hogy ilyen, és ehhez hasonló válságkezelő lépésekre lehet majd számítani a jövőben.
Amerika finanszírozza a háborút
A miniszterelnök kiemelte, hogy
a háborút Amerika finanszírozza, eddig ötvenmilliárd dollárral támogatták Ukrajnát.
A kormányfő azt nem tudja, hogy a következő fél évben ki fog ekkora összeget juttatni az ukránoknak, de abban biztos, hogy
Európának nincs ennyi pénze.
– Amíg az USA úgy gondolja, hogy ez a hadászati stratégia eredményre vezethet, addig nem lesz változás – fogalmazott a kormányfő. Jelezte: az idei, félidős választások az Egyesült Államokban változást hozhatnak ebben a felfogásban.
Nem veszélyezteti a hazai ellátást az aszály
Az aszálykárokról a miniszterelnök elmondta, hogy a hazai ellátást nem veszélyeztetik a történések, azonban
kevesebb fog jutni exportra.
– A gazdák kára már más eset: a kárenyhítési alap kimerült. Létrehoztunk egy munkacsoportot, aminek az a dolga, hogy intézkedéseket tegyen a gazdák megsegítésének az érdekében. Nem lenne jó, ha életképes mezőgazdasági cégek mennének tönkre – húzta alá a kormányfő.
