Elbukott a baloldal újabb hangulatkeltése

Sokadszorra fordul elő, hogy a baloldal egy ügyet kipécézve próbálja a saját népszerűségét növelni és azzal politikai tőkét kovácsolni. Legutóbb az augusztus 20-i tűzijáték volt ilyen, de a kata adózást, valamint a rezsicsökkentést érintő változásoknál is azonnal a kormányt kezdték el támadni, pedig korábban ők maguk nem támogatták az intézkedéseket. Ám az orosz–ukrán háború, valamint a koronavírus-járvány sem volt kivétel, ezekben is arra látott lehetőséget a baloldal, hogy politikai hasznot húzzon.

Fotó: Arpad Kurucz

A baloldal heteken keresztül támadta a kormányt, amiért a hagyományoknak megfelelően idén is megtartják az augusztus 20-i állami ünnepen a budapesti tűzijátékot. Kommunikációs hadjáratuk szerint az esemény túl nagy költséget emészt fel, ezért le kellene azt fújni. Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője pár hete még egy napirend előtti felszólalásában is nehezményezte a tűzijáték megtartását.

Azonban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár még hétfőn, az augusztus 20-i események részleteit bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a költségek a tavalyi évhez képest sem a tűzijáték, sem a teljes rendezvénysorozat kapcsán nem változtak és jelen pillanatban drágább lenne nem megtartani a tűzijátékot. Mostanra pedig már egyáltalán nem hallani a baloldal azon törekvéseiről, amit a nemzeti ünnep ellen folytattak. Ugyanakkor az elmúlt években többször is előfordult, hogy a baloldal egy adott témát felkarolva próbálja tematizálni a közbeszédet, aminek aztán egy látványos bukás a végeredménye.

Amiket sohasem támogattak

A tűzijáték-ellenes véleményekhez képest nem kell sokat visszamenni az időben, mivel 

az idén nyáron a parlament által elfogadott kata adózás módosítását is erőteljesen támadta a baloldal. Emlékezetes, hogy az Országházban többször is heves felszólalásban adtak hangot nemtetszésüknek, továbbá tüntetéseket is szerveztek, amiken baloldali politikusok is többször feltűntek, azonban a demonstrációkra mind kevesebben voltak kíváncsiak. Azonban a baloldalnak ez a próbálkozása is kudarcot vallott, mivel mostanra a tüntetések megszűntek, a retorikájukból pedig szinte teljesen eltűnt az, hogy a kata adózás módosításával foglalkozzanak,

ami egyébként azért is furcsa volt, mert a baloldal politikusai közül egyébként senki nem szavazta meg 2012-ben az akkor új adózási formát a parlamentben. Ugyanez volt tapasztalható akkor is, ha megnézzük, hogyan reagált a baloldal az általuk szintén sohasem támogatott rezsicsökkentést érintő változtatásokra. Azonnal bírálni kezdték a kormányt és kevesellték a lakossági piaci ár által biztosított kedvezményeket, és azt hangoztatták, hogy a kormány nem tudja megvédeni az embereket a rezsiárak elszabadulásától. Ám ez a próbálkozás is rövid életű volt a rezsicsökkentést lassan tíz éve támadó baloldaltól.

Akár háború árán is

Miután február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, a baloldal erre a konfliktusra is úgy tekintett, mint egy olyan tényezőre, ami a saját belpolitikai megerősödésüket segítheti. Emiatt folyamatosan támadták a kormány azon döntését, hogy hazánk nem küld sem fegyvereket, sem pedig katonákat a háborús övezetbe. Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje a Partizánnak adott február 13-i interjúban Gulyás Márton műsorvezető kérdésére, miszerint ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, a baloldal jelöltje azt felelte:

Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.

Azonban később visszakozott Márki-Zay, amikor márciusban az M1 reggeli műsorában elmondta: „Azt állítják a háborús uszítók, hogy mi küldenénk katonákat vagy fegyvert Ukrajnába.” A kommunikációs fordulat nem lehetett véletlen, hiszen a magyar emberek a háború kezdetétől a kormány békepárti hozzáállásával értenek egyet, amit az április 3-i országgyűlési választáson aratott történelmi siker is igazolt.

Járványügyi haszonlesés

Emlékezetes, hogy a 2020-ban kitört koronavírus-járványt is politikai haszonszerzésre próbálták felhasználni a baloldali pártok, elég csak az MSZP-s Korózs Lajos és az álmentős hazugságokkal teli riportjára gondolni, vagy hogy folyamatosan támadták a kormány kínai és orosz vakcinabeszerzését.

Sokatmondó volt az is, hogy 2021 elején, a második hullám kellős közepén a Momentum azt szorgalmazta, hogy lazítsanak a pandémia miatt hozott intézkedéseken, majd amikor a beoltottak száma és a járványügyi adatok lehetővé tették azt, hogy április végén a vendéglátóhelyek újra kinyissanak, annak a véleményüknek adtak hangot baloldalon, hogy a lazítás könnyen a visszájára fordulhat, és újra berobbanhat a járvány.

Borítókép: Tűzijáték Budapesten (Fotó: Kurucz Árpád)