Semmi kétség, Gulyás Márton egykori politikai aktivista, jelenlegi műsorvezető adománygyűjtő lobbitevékenysége meglehetősen sikeres a baloldalon. A Krétakör egykori ügyvezetője, a Humán Platform, a Slejm, a Közös Ország Mozgalom, illetve a Partizán alapítója mindig talált forrást és partnert rendszerkritikus politikai-, médiakezdeményezéseihez, amelyek közül kiemelkedik mind a Közös Ország Alapítvány, mind a Partizán Rendszerkritikus Tartalom-előállításért Alapítvány. Előbbi állt ugyanis a Közös Ország Mozgalom és a Slejm-csatorna mögött; utóbbi pedig a Partizán YouTube-csatorna hátterét biztosítja – olvasható a Mandiner cikkében.
Gulyás Márton és a nemzetközi donorok
Akár választási konjunktúrának is lehetne nevezni azt a jelenséget, hogy a 2017-es kampány és a 2018-as parlamenti voksolások idején az eredetileg romaintegrációs tevékenységgel foglalkozó Közös Ország Alapítvány bevétele évi pár millió forintról több tíz millióra ugrott fel. Csakhogy e felfutást nem a felfokozott választói hangulat, és az ebből fakadó közadakozás adta, hanem a nemzetközi donorok megjelenése.
Így kerülhetett képbe az Institute for Democracy LLC, a Soros György-féle Open Society Foundations által csak 2019-ben 145 millióval támogatott Alternatív Közösségek Egyesülete, vagy a Polgár Alapítvány az Esélyekért.
A Közös Ország Alapítvány 2015-ben 29 ezer, egy évre rá 4,97 millió, majd a voksolásokat megelőző évben már 38,354 milliós bevétellel bírt. 2017-ben tízmilliót használt fel az Institute for Democracy nevű amerikai szervezettől, 14 millió futott be számlájukra a Soros-alapítvány által dotált Polgár Alapítvány az Esélyekért szervezettől, és csak 12 millió érkezett állampolgárok adományaiból. A Kontra.hu számításai szerint a közadakozási arány ekkor 31 százalék.
Az országgyűlési választások évében harmincnyolcról 91,906 millióra ugrott a Közös Ország Alapítvány összbevétele, amely javarészt a már említett Institute for Democracy, a Soros által pénzelt Alternatív Közösségek Egyesülete, a Polgár Alapítvány az Esélyekért és más cégek donációiból adódott össze. Közadakozásból 42 millió jött össze, ez az összbevétel kevesebb, mint fele.
Viszont érdekesség, hogy ahogy Gulyás Márton érdekeltsége megszűnt, úgy hullottak porba a külföldi pénzek a Közös Ország Alapítványnál.
2019-ben ugyanis csak pár milliós, egészen pontosan 6,2 millió bevételről beszélhetünk, a külföldi donorok pedig felszívódtak, a már említett finanszírozási szálakon Soroshoz köthető szervezetek közül csak az Alternatív Közösségek Egyesülete volt hajlandó pénzt adni a szervezetnek. A 2020-as év még gyengébbre sikerült a Közös Ország Alapítványnak, már csak nyolcvannégyezres bevételt sikerült elérnie.
A Közös Ország Alapítvány kiürülésével párhuzamosan Gulyásék elkezdték gründolni az új alapítványukat, amely az éppen 2020-ban elinduló Youtube-csatorna, a Partizán fő szponzora lett. A Partizánt tehát a Slejm csatornával ellentétben már nem a Közös Ország Alapítvány pénzelte, hanem a 2020 novemberében létrejövő Partizán Rendszerkritikus Tartalom-előállításért Alapítvány.
Ez azt jelenti, hogy ahogy Gulyás Márton éppen aktuális csatornáját egy másik alapítvány kezdte el finanszírozni, úgy el is fogytak a források a korábbi csatornáját finanszírozó Közös Ország Alapítvány mögül. Egyszerűen fogalmazva: Gulyással jött és Gulyással ment a szervezet bevétele – összegzi a Mandiner.
Hogy a Partizán YouTube-csatornájának 2020. májusi és a háttéralapítvány 2020. novemberi elindulása között miként zajlott a finanszírozás, nem lehet tudni.
Jelentős bevételnövekedés a Partizánnál
A Partizán mögött álló alapítvány a 2020-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolója szerint 5,4 millió forintból gazdálkodott. Az újabb, parlamenti választást megelőző évben a Partizán Rendszerkritikus Tartalom-előállításért Alapítvány már 272,706 milliós összbevételt tüntetett fel, majd 80 milliós adózott eredménnyel. Jelentős elrugaszkodás 2020-hoz képest, mondhatni, de ezúttal sem a felfokozott választói aktivitás áll a háttérben, hanem a külföldi, tengerentúli donorok adományai.
Tavaly decemberben jelentette be a Partizán Facebook-oldalán, hogy alapítványuk két meghívásos pályázaton is díjazásban részesült. A German Marshall Fund kiírásán 15 ezer dollár, a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán 200 ezer euró díjazásban részesültek. (Ezekre a finanszírozási csatornákra utalhatott Gulyás Márton a minap megjelent Telex-interjúban.)
És míg utóbbi kapcsán kiderült, a civil kezdeményezések támogatását célzó alapítvány egyik vezetője az a Daniel Sachs, aki a Soros-féle Open Society Foundations nemzetközi tanácsadói testületében is helyet foglal, addig a washingtoni központú
Marshall Fund donorlistáján közvetlenül is ott szerepel a Soros-féle alapítvány.
De nem mellékes Gulyás cégalapítása mellett – amely sokak szerint átláthatatlanabbá teszi a Partizán működését – az a 98 ezer dollárnyi adomány, amely az amerikai háttérrel bíró National Endowment for Democracytől folyt be, és amelyből a választási roadshow-jukat és a Partizán-kamiont tudták finanszírozni Gulyásék.
Források mellett partnerek is érkeztek
A fentebb említett Telex-interjúban az adományok mellett a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdatról ugyancsak beszélt Gulyás Márton: együttműködtek velük.
Ugyan a volt balliberális miniszterelnök kisebbségi tulajdonos, az adatszolgáltató, elemző és profilozó cég közleménye szerint a volt kormányfő nem vesz részt a cégcsoport napi működésében. (Egykori államtitkára és titkosszolgálati minisztere, Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám már annál inkább.)
A DatAdat a 2022-es választási kampányban is felbukkant, mi több, kiállt a szivárványkoalíció kormányfőaspiránsai, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mellett. Utóbbi jelölti kampányát a DatAdat közvetlenül is segítette, a parlamenti voksolást elbukó hódmezővásárhelyi polgármester szerint ugyanis a hazai adománygyűjtést náluk, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnál ez a vállalat végezte.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Gulyás Márton (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
