Több gyermekre vágynak a diplomás nők

Javuló tendencia látszik a demográfiai mutatókban Magyarországon az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően. Egy tanulmány szerint a fia­tal, diplomás nők között a legerősebb a gyermekvállalási kedv, ami azt mutatja, hogy az anyagi helyzet bizony számít a családalapításnál. Fontos szerepet játszik a tanulási időszak meghosszabbodása is, mivel emiatt tolódik ki az az életkor, amikor gyermeket vállalnak a fiatalok.

202100709 MN Budapest Közszolgálati Egyetem Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A diplomás nők tervezik a legtöbb gyermeket – derült ki a Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézetének felméréséből. Mint Székely Levente intézetvezető elemzésében olvasható, a magyar fiatalok jövőképének fontos része a gyermekvállalás. A leggyakoribb, hogy két gyermeket szeretnének a fiatalok, s a legtöbbjük házasságban képzeli el az életét.

A tanulmányból ugyanakkor az is kiolvasható, hogy sokan a lemondást is társítják a családalapításhoz. Adódik tehát a kérdés, mit vonnak meg a fiatalok maguktól azért, hogy szülők legyenek, illetve annak okait is érdemes megvizsgálni, ha valaki nem vállal gyermeket.

A leghatározottabb gyermekpártiság a diplomásokra jellemző: 52 százalékuk nagyon fontosnak tartja, hogy gyermekei legyenek, míg azok között, akiknek nincs érettségijük, nem éri el a negyven százalékot ez az arány. Az iskolai végzettség mellett az életkort is figyelembe véve az alapfokú iskolai végzettségű, 25–29 éves nők körében magasabb gyermekvállalási kedvet figyelhetünk meg, mint az ugyanilyen korú diplomás nőknél.

Ez feltételezhetően annak is köszönhető, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak falusiasabb környezetben élnek, és tradicionálisabb az életfelfogásuk. Elképzelhető az is, hogy ezek a nők elsősorban a családban keresik a kiteljesedésüket, és ezért fontosabb számukra a gyermekvállalás a kar­rier helyett.

Gyermekvállalási terveik megvalósítása szempontjából az anyagi helyzet kulcstényező, mivel a fiatalok kétharmada ettől teszi függővé, hogy vállal-e egy vagy több gyermeket. Az egyéb fontos tényezők között is találunk anyagi természetűt, mert nagyjából hasonló arányban említik a saját tulajdonú lakást, illetve a biztos munkahelyet, de hasonló mértékben fontos számukra a megfelelő párkapcsolat vagy az érettség a szülői szerepre.

A kormány számtalan családbarát intézkedést hozott az elmúlt években, amelyeket a fiataloknak főként az a része ismer, amely közelebb van a harmincas éveihez. A legismertebb támogatás a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a csok, amelyről a válaszadók 83 százaléka tud. A babaváró támogatást majdnem háromnegyedük említette, a gyermekek számától függő családi adó- és járulékkedvezményt pedig mintegy kétharmaduk nevezte meg. Kevésbé említett támogatási forma az első házasok adókedvezménye, amelyről a kérdezettek 58 százaléka hallott, míg a diákhitel-tartozás mérsékléséről és elengedéséről, valamint a diplomás gyedről és a gyed extráról minden második megkérdezett értesült.

A családalapítást életkor szempontjából is vizsgálta a kutatás. Mint Székely Levente elmondta,

 a gyermekvállalás a klasszikus ifjúsági korosztályból már „kiment”. Lapunknak ezt azzal magyarázta, hogy az ifjúsági életszakaszt korábban jellemző életesemények – a családalapítás, a legmagasabb iskolai végzettség elérése, az önálló egzisztencia elérése – sokkal inkább a harminc felettiekre igaz.

Alapjaiban lett más az élet, mivel a fiatalok egyre több időt fordítanak tanulásra, meghosszabbítva a tanulási időszakot, részben ennek köszönhető, hogy a szülőkkel való együttélés ideje is kitolódott. Mindemellett a többgenerációs családmodell sem jellemző, így a fiatalok leginkább akkor kezdeményeznek családalapítást, amikor az úgynevezett „szülői családból” kiválnak, és önálló egzisztenciát építenek – vonta le a következtetést a szakember.

Az igazgató szerint a harminc év alattiakat inkább a kivárás jellemzi, mint az elköteleződés. Kiemelte, hogy egyfajta csöndesség jellemzi őket bizonytalansággal, passzivitással társulva, a nagy vállalásokat egyre későbbi életkorba tolják ki, bár a gyermekvállalás akadályaként elsősorban anyagi-egzisztenciális okokat említenek.

Borítókép: Diplomaosztó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. (Fotó: Mirkó István)