Kövér László: Az Aranybulla iránymutatását felelős vezetők sosem hagyhatták figyelmen kívül

Az Aranybulla olyan morális és erkölcsi iránymutatást adott, amelyet a haza sorsáért felelősséget viselő vezetők sohasem hagyhattak figyelmen kívül – hangsúlyozta Kövér László házelnök a dokumentum kiadásának 800. évfordulója alkalmából szerdán az Országházban rendezett konferenciára küldött üdvözlő levelében.

Kövér László úgy fogalmazott, az Aranybulla jelentősége abban is kiteljesedik, hogy évszázadokig megalapozta és biztosította a magyar jogi gondolkodás élő forrását, ösztönözte a párbeszéd és a békés megegyezés keresését, valamint kötelezte az utódokat a nemzet függetlenségének és szabadságjogainak erősítésében. A házelnök kifejezte reményét, hogy a konferencia nemcsak a történészek és jogászok számára tárhat fel új távlatokat, hanem útmutatásul szolgálhat a politikusoknak is, hogy a történeti múlt tapasztalatai révén is keressék a megoldásokat az előttünk álló kihívásokra.

Az 1222-ben II. András király által kiadott, a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybulla 1351-ben készült átirata, valamint az eredeti, II. András király hitelesítő aranypecsétje a Magyar Nemzeti Levéltár budavári épületében. Fotó: MTI/Lakatos Péter

Kövér László levelében kitért arra is, hogy egy hónapja kezdeményezte azon törvénytervezet megfogalmazását, amely az Aranybulla jelentőségéről és emléknapjának törvénybe iktatásáról rendelkezik. 

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy amikor 1222. tavaszán II. András király rászánta magát a törvény kiadására, sem ő, sem kortársai nem sejtették, hogy az oklevél milyen sokat hivatkozott dokumentuma lesz a magyar történelemnek. Az Aranybulla volt az első magyar társadalmi szerződés, amely már nemcsak az alattvalókat, hanem az uralkodót is kötelezte, de nem a király addigi politikájának tagadása, hanem sokkal inkább összegzése volt – mutatott rá az MTA elnöke.

Hozzátette, hogy az oklevél jelentősége pedig nem is annyira saját korában, hanem inkább utóéletében nőtt meg, amikor Nagy Lajos király belefoglalta saját 1351-ben kiadott törvényébe, új életre keltve a szinte elfeledett dokumentumot. 

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitóbeszédet mond az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián az Országház Főrendiházi termében 2022. október 26-án. Fotó: MTI/Kovács Attila

Freund Tamás kiemelte, az arany függőpecséttel (bullával) ellátott oklevél meghatározóvá vált a magyar jogtörténelemben, évszázadokon keresztül hivatkoztak rá, de koronként más-más aspektusból, sokszor félreértve a tartalmát.

 Az Aranybulla valóban egy ellentmondásos dokumentum, amelyről minden érettségiző hallott, de jelentőségét csak kevesen értik, ezért a konferencia célja, hogy több kontextusba ágyazva adjon átfogó képet a dokumentumról és a korról, amelyben született – ismertette az MTA elnöke.

A sajtóanyag szerint a tudományos konferenciát az Országgyűlés Hivatala által meghirdetett Aranybulla 800 programsorozat részeként rendezték. 

Az előadók az Aranybulla kutatás legkiválóbb magyar tudósai, akik bemutatják az Aranybulla létrejöttének körülményeit, valamint azt, hogy a dokumentum milyen helyet foglal el a hazai jogfejlődésben. 

Az Országgyűlés Hivatala a programsorozat részeként pályázatot hirdetett egyetemistáknak és doktori iskolásoknak, történettudományi vetélkedőt rendezett középiskolásoknak a Rákóczi Szövetséggel együttműködve, valamint Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László házelnök részvételével emlékülést tartott. Az emlékév alkalmából megjelent továbbá az Országház Könyvkiadó gondozásában Zsoldos Attila akadémikus műve az Aranybulláról – olvasható a sajtóanyagban.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőt mond az Aranybulla kiadásának 800 éves évfordulója alkalmából, az Országgyűlés Hivatala által szervezett programsorozat ünnepélyes emlékülésén az Országház főrendiházi üléstermében (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)