Nyolc éve nem tudjuk, kinek a pénze volt Simon számláin

Nyolc éve, hogy gyanúsítottként hallgatták ki Simon Gábort, az MSZP elnökhelyettesét, a per hatodik éve tart, ám az elsőfokú ítéletre még mindig várni kell. Azt továbbra sem tudni, kinek a százmilliói hevertek Simon külföldi számláin.

Simon Gábor Mszp Politikusa. 20200709 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A KNYF első gyanúsítását aztán vádiratba is foglalták, ennek lényege, hogy Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Ez a gyanúsítás, majd vádpont tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után – egy rendőrautó hátsó ülésén afrikai kígyómérget vett be –, miután a hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben. Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust, mint ahogy nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terhelték. Ez utóbbiból három, a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla. 

Az külön érdekesség, hogy nyolc éve nem tudjuk, mint ahogy a hatóságok sem, hogy valójában kié is volt ez a hatalmas, jelen árfolyamon bőven kétszázmillió forint feletti összeg, még az igazságügyi könyvszakértő is csak annyit tudott megállapítani, hogy az nem a volt politikusé.

A pert jelenleg a második bíró tárgyalja, azonban az eljárás az utóbbi hónapokban gyakorlatilag leállt. A bíróság ugyanis jogsegélykérelem keretében a Simon számláját kezelő svájci bankhoz fordult, hogy megtudja, tulajdonképpen honnan, kitől került oda a számlán lévő pénz. A védelem tiltakozott a kérelem kibocsátása ellen, mondván: csak az időt húzzák vele, hiszen banktitok miatt úgysem mondhatnak semmit. A kérelem azonban elment, és miután az érintett bank gyakorlatilag semmilyen választ nem adott, a svájci szakminisztériumon keresztül megsürgették a választ. Ami meg is érkezett: megerősítették, hogy a banktitokra hivatkozva nem adhatnak semmilyen választ.

Nagy István, Simon Gábor védője jelenleg arra vár, hogy a bíró kitűzze a bizonyítási eljárás folytatását, és a következő tárgyalási napon még az igazságügyi könyvvizsgálóval korábban kezdett vitáját tervezi folytatni. Ennek lényege, hogy a vádbeli időszakban volt-e a politikusnak bármilyen bevétele a képviselői, állami vezetői juttatásán túl vagy sem. A szakértő szerint nem, így a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a védő és a vádlott szerint azonban volt. A látszólag számháborúnak tűnő eljárás a költségvetési csalás pontos összegének a kimunkálása miatt szükséges.

Simon Gábor a büntetőeljárás korábbi szakaszában egyébként befizette a költségvetésbe a vád szerint terhére rótt adótartozást, így e vádpontban korlátlanul enyhíthető ellene a büntetés.

Más kérdés, mi várható a további két vádpontban. A hamis diplomata-útlevél miatt Simon vádlott-társát, K. Józsefet időközben megrovásban részesítették, számára jogerősen is véget ért a per. K. a volt politikusra vallott, így várható, hogy ebben a vádpontban elmarasztalják majd az MSZP volt elnökhelyettesét, mint ahogy a harmadik vádpontban, a nyolcrendbeli hamis közokirat-felhasználásban is.

Borítókép: Simon Gábor a bíróságon (Fotó: Bach Máté)