A karcagi cigánytelepről a sikeres kutatói pályáig

Bár az alternatív terápiák gyakran kuruzslásnak tűnnek, megfelelő szakmai hozzáértéssel és helyes alkalmazással csodás dolgokat eredményezhetnek – hangsúlyozza Horváth József molekuláris genetikus, a cannabis, közismertebb nevén a kender növényből származó terápiás készítmények (CBD/CBG) magyarországi úttörője. A fiatal rákkutató tájékoztatása szerint ezeknek a készítményeknek számos pozitív élettani hatása van, ráadásul képes a daganatos sejt pusztulását elérni.

Az agyunkban található úgynevezett kannabinoid receptorok – azaz a CB1 receptorok – az agy számos más receptortípusát felülmúlják. Úgy viselkednek, mint a közlekedési rendőrök, szabályozva a legtöbb más neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) szintjét és aktivitását. Gyakorlatilag azonnali visszajelzéssel, fel- vagy lekapcsolják annak a rendszernek az aktivitását, amelyet szabályozni kell, legyen az éhség, hőmérséklet vagy éberség – magyarázza a szakember. Természetesen ez sokkal bonyolultabb, de megpróbálta laikus nyelven összegezni ezen komplex rendszereket.

Bizonyított antitumorhatás

Ami viszont a mi szempontunkból jelentős – folytatja –, hogy a CB1 receptorok stimulálásának hatására szervezetünk endokannabinoidoknak (2-AG és Anandamid) nevezett molekulákat termel, amelyek szerkezetileg a kenderben megtalálható vegyületekhez hasonlítanak (a THC és CBD mimikri molekulái). Ezenfelül a keringésben található CB2 receptorok szabályozását is meg kell említeni, hiszen az immunrendszer és az immunrendszer sejtjeinek stimulálásában – ezáltal a daganatos sejtek elleni küzdelemben – szintén kiemelt szerepe van.

Ezek az endokannabinoidok az EKR receptorain keresztül fejtik ki hatásaikat. Az eddig publikált kutatások során már több ízben bizonyították, hogy ha a szervezet által megtermelt mennyiségen felül kívülről is fitokannabinoidokat (elsősorban THC, CBD, CBG, CBN, CBC – az ismertebbek a teljesség igénye nélkül) juttatunk be, azzal 

számos pozitív élettani hatást, nem utolsósorban a daganat által kiváltott tünetek és mellékhatások csökkentését, vagy azok teljes megszüntetését is elérhetjük. 

A CBD/CBG-tartalmú kivonatoknak tehát fájdalomcsillapító, szorongáscsökkentő, gyulladáscsökkentő, hányáscsillapító, idegvédő, görcsoldó és étvágyfokozó hatása is van.

 Fontos hangsúlyozni, hogy a cannabisnövényben található molekulák közül egyedül az említett THC bír pszichoaktív, tehát tudatmódosító hatással – mutat rá.

Immár bizonyított tény az is – hangsúlyozza –, hogy a fitokannabinoidok antitumorhatással rendelkeznek, tehát képesek a daganatos sejtek osztódási, jelátviteli folyamatait szabályozni vagy éppen meggátolni, ezzel a daganat – legyen az emlődaganat, hasnyálmirigy-daganat, tüdődaganat, agydaganat, gyomor- és bélrendszeri daganat, prosztatarák, vérrák, bőrrák, leu­kémia és myeloma – sejt pusztulását elérni.

Az első ilyen tudományos publikáció az 1970-es évekből származik, azóta számos, 2015-ig csaknem 21 ezer darab tudományos publikáció jelent meg, amely a cannabisnövényből származó molekulák élettani hatásait vizsgálja – nem csak daganatok kapcsán, hiszen a különböző fitokannabinoidokat egyéb betegségek kapcsán is alkalmazzák széles körben, mint például az epilepszia, az ADHD és az autiz­mus, a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az autoimmun- és a gyulladásos eredetű megbetegedések esetében, és a listát hosszasan lehetne folytatni. A legfrissebb tudományos publikáció alapján a CBDa és CBGa (a CBD és CBG molekulák előalakjai, az „a” jelölés erre utal – acid, azaz sav) képes a Covid-vírus tüskefehérjéjének a gazdasejtbe való beágyazódását, azaz penetrációját meggátolni, kvázi a fertőzés kockázatát és mértékét csökkenteni.

Horváth József szerint fontos jelezni azt is, hogy 

ezek a készítmények nem csodaszerek, így nem mindig, nem minden esetben és stádiumban, valamint nem mindenkinél tudnak segíteni. A fitokannabinoidok szervezetre gyakorolt élettani hatásait látva ugyanakkor nem szabadna elzárkózni az alternatív terápiák alkalmazásától az onkológiában. 

Mindez azért is jelentős – mondja –, mivel világunk és életmódunk egyre nagyobb százalékkal fogja termelni a daganatos megbetegedéseket. Éppen ezért úgy véli, hogy a különböző daganatos megbetegedésekről érhető és átlátható felvilágosítást kell adni az embereknek. Fel kell hívni a figyelmet a betegség kiszűrésére, a szűrővizsgálatok fontosságára és azok megértésére is. Nem utolsósorban pedig meg kell értetni az emberekkel a tudatos, egészségesebb életmód fontosságát.

Hátrányból előnyt kovácsolni

A fiatal kutató 2017 óta már több sikertörténetet tudhat magáénak, 2020 óta pedig saját cégét vezeti Ausztriában, ahol elsősorban alternatív terápiák fejlesztését végzi, amelyeknek köszönhetően a daganatos betegek életminőségének stabilizálását biztosítja. Másik fő célja, hogy az onkológiai ellátásba integrálhassa ezen alternatív terápiákat, ezáltal az orvosok alternatív terápiákkal szembeni megítélését is pozitív irányba terelni.

Munkája mellett kiemelt figyelmet fordít a fiatalok, legfőképp a cigány fiatalok inspirálásra is. Idén több motivációs előadást is tartott, legutóbb a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályán adott elő a fiataloknak. Ilyenkor a rögös életútján keresztül próbálja bemutatni nekik, hogy a legnagyobb hátrányból is lehet előnyt kovácsolni, amennyiben az embernek van elég hite és kitartása.

– Mondhatjuk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de egy fecske képes a másik fecskének a nézetét megváltoztatni, aki további másik fecskénél tudja ezt elérni. Végeredményben talán mégis nyár lesz, az azonban egy nagyon hosszú folyamat lesz, de persze semmi sem lehetetlen! – fogalmaz a szakember.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)