Rev. mond. Kuminetz Géza kiemelte, hogy Ferenc pápa a Laudato si kezdetű enciklikájában – amely a katolikus egyház zöldpolitikájának magna chartája – több alkalommal és több szempontból megjelenik: a háború mindig súlyosan károsítja a környezetet és a lakosság kulturális gazdagságát, a kockázatok pedig óriásira nőnek, ha a nukleáris és a biológiai fegyverekre gondolunk. A kémiai, bakteriológiai és biológiai fegyvereket tiltó nemzetközi egyezmények ellenére a tény az, hogy a laboratóriumi kutatások tovább folytatódnak olyan támadófegyverek kifejlesztésére, amelyek képesek felborítani a természeti egyensúlyt.
A PPKE rektora megemlítette Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikáját is, amelyben az egyházfő a közös felelősséget arra vezette vissza, hogy mindnyájan testvérek vagyunk.
Ha mindannyian testvérek vagyunk, akkor a Föld a közös otthonunk. Közös erőfeszítéseinknek a mai konferencia egy szép megnyilvánulása
– zárta gondolatait.
Zsiga Tamás László, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára a megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: a technológia fejlődésével a ma emberének sokkal nagyobb hatalma van mind önmaga, mind a teljes bolygó felett, mint korábban bárkinek.
– Módunkban állna, hogy elpusztítsuk azt, de arra is van lehetőségünk, hogy jó gazda módjára a fejlődést, a prosperitást válasszuk – szögezte le.
Hatalmas a felelősségünk abban, hogy az emberiség örökségével, a Földdel jól bánjunk, a természeti, környezeti és emberi értékeivel jól sáfárkodjunk. Ehhez ad iránymutatást a teremtésvédelem, amely a minket körülvevő világ megőrzésére, igazságos és bölcs kezelésére buzdít, továbbá segít eligazodni a háború kérdésében is.
A helyettes államtitkár hozzátette: a technológia fejlődésével számos új jogi és etikai kérdés merül fel, amelyek megvitatása és megnyugtató szabályozása fontos feladat.
Párbeszédre, javaslatokra, együttgondolkodásra és felelős döntéshozókra van szükségünk ahhoz, hogy az utánunk jövő nemzedékek is átélhessék és megélhessék a teremtett világ minden szépségét. Ha minden gondolatunk a békét, nem a pusztítást szolgálja, akkor jó úton járunk
– zárta mondandóját Zsiga Tamás László.
Padányi József vezérőrnagy, az NKE HHK Katonai Műszaki Doktori Iskolájának vezetője szerint érdemes feltenni azt a kérdést, hogy milyen elvek megvalósulása mentén szabad civil-katonai együttműködésről beszélnünk, és akkor közelebb jutunk ahhoz is, hogy miért a béketámogató műveletek az igazi környezete ennek a feladatnak.
A vezérőrnagy úgy véli, az együttműködési készség (a civil környezet megértése), a közös célok megtalálása, a kulturális tolerancia, az átláthatóság (hitelesség), a pártatlanság és a jó kommunikáció elveinek érvényesülése elengedhetetlen.
Amikor ezek bármelyike hiányzik, nehéz hatékony civil-katonai katonai együttműködésről beszélni. Padányi József kiemelte, hogy a civil-katonai együttműködés erőfeszítéseit három területre koncentrálja: 1. a katonai erő érdekében végzett munka; 2. a civil környezet támogatása a katonai erő sajátos eszközeivel, de csak az első pont elsődlegessége után; 3. a két terület közötti kapcsolat folyamatos fenntartása, a katonai erő kötelékében létrehozott szervezettel – tette hozzá a lap.
A civil-katonai együttműködés olyan támogatási elem a katonai erő szervezetében, amely sajátos eszközeivel, módszereivel, különleges felkészültségű szakembereivel segíti a parancsnok elgondolásának megvalósítását. Elsősorban, de nem kizárólagosan azokban a műveletekben hatékony, ahol az erőszakos cselekmények már nem jellemzők, és a biztonságos környezet megteremtése és fenntartása nem illúzió – mondta.
Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius kiemelte, hogy a Szentszék diplomáciai tevékenysége arra hivatott, hogy elősegítse a különböző nemzetek együttélését, előmozdítsa a népek közötti testvériséget, számára ugyanis a testvériség fogalma egyenlő a hatékony együttműködéssel, amely a közjót és az egyének javát szolgálja.
A Szentszék támogatja a békét, amely az alapvető emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi normák tiszteletben tartását jelenti. Michael Wallace Banach elmondta azt is, hogy a környezeti károkkal való foglalkozás a szentszéki diplomáciai tevékenység egyik legfőbb feladata.
– Felelősek vagyunk a világunkért és a környezetünkért, a következő generációkért, és most kezdjük megérteni, hogy bizonyos életmódok veszélyesek a teremtésre – hangsúlyozta Michael Rühle, a NATO klíma- és energiabiztonsági osztályának vezetője. – Azért vagyunk képesek mindezt megérteni, mert látjuk és tapasztaljuk azokat a környezeti károkat, amelyeket okozunk – folytatta.
Michael Rühle példaként hozta fel a NATO-t, melynek tevékenysége jó példa arra, hogyan lehet jobban megérteni környezeti kihívásokat, és azokra konkrét, határozott cselekvéssel reagálni. Elmondta, hogy a NATO fejlesztéseket végzett az üvegházhatás hatékonyabb mérése érdekében, melyeket felajánlották a tagországoknak, hogy ezzel is támogassák a nemzeti erőfeszítéseket. Megjegyezte, hogy jelenleg az orosz–ukrán háború mellett a klímaváltozás jelenti a legégetőbb kérdést.
