„Összetartozásunkat szimbolizáló alaptörvényünk van”

Varga Judit igazságügyi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédet, ahol bemutatták az évfordulóra készült ünnepi tanulmánykötetet.

Budapest, 2022. november 17. Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a 10 éves az Alaptörvény címû tanulmánykötet bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. november 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az idén tízéves alaptörvény a magyar nemzet tagjait szimbolikusan is összeköti, közös jogi és kulturális identitásunk hordozója

– mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében, ahol bemutatták a szaktárca gondozásában megjelent, kifejezetten erre az évfordulóra készült ünnepi tanulmánykötetet – olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oldalán. A Varga Réka és Mázi András által szerkesztett műben neves szerzők tanulmányai kaptak helyet, amelyek az alaptörvény megalkotásának körülményeiről, karakteréről, keresztény gyökereiről és nóvumairól születtek.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A könyvbemutatón Deli Gergely rektor szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépése éppen egybeesik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indulásával, hiszen az itt végzett tisztviselők és tisztek a dokumentumból fakadó értékeket testesítenek meg és közvetítenek az állampolgárok felé. 

Az alaptörvény számos nóvuma közül az NKE rektora a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog önálló nevesítését emelte ki, ami kézzelfoghatóvá, mindennapivá teszi alkotmányos berendezkedésünk alapdokumentumát, elvégre hatósági ügyintézéssel szinte minden állampolgár találkozik élete során. Újdonság az a tétel is, amely szerint az államnak működése során lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel. Ez az állam szolgáltató jellegét domborítja ki, „ezen államcél az NKE képzéseiben maradéktalanul érvényesül”. 

Történelmi hagyományaink és az alaptörvény arra kötelezi a tízéves Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hogy az uniós és egyéb nemzetközi együttműködés résztvevőjeként, szuverenitását megtartó, a magyar állam szolgálatára alkalmas, a XXI. század kihívásait ismerő és azokat kezelni képes tisztviselőket és tiszteket képezzen

– fogalmazott Deli Gergely.

Impozáns szakmai tartalomnak nevezte az alaptörvény tizedik születésnapjára készült ünnepi tanulmánykötetet Varga Judit igazságügyi miniszter. Mint mondta: az alaptörvény egy míves, egyedi formában megalkotott norma, amelynek rendelkezései korszerűek és időtállók. Megalkotása társadalmi elvárásként jelent meg a politikum felé. Ezt 2010-ben megértette az akkor „soha nem látott felhatalmazást” kapott, választásokon győztes többség, akik felismerték az „alkotmányos pillanatot”, teljesítették történelmi küldetésüket és a rendszerváltozás zárómomentumaként megalkották hazánk új alaptörvényét. 

A dokumentum utal a közös hazára, a magyar nemzet tagjait szimbolikusan összeköti, közös jogi és kulturális identitásunk hordozója – emelte ki Varga Judit, aki megállapította: az alaptörvény nemzeti hitvallásában „identitásképző keret” a közös haza, így az 1989-es alkotmány helyébe egy összetartozást szimbolizáló alaptörvény léphetett, amelyben kiemelt jelentőségű a határon túl élők sorsára való utalás.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a 10 éves az alaptörvény című tanulmánykötet bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. november 17-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)