Az alaptörvény számos nóvuma közül az NKE rektora a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog önálló nevesítését emelte ki, ami kézzelfoghatóvá, mindennapivá teszi alkotmányos berendezkedésünk alapdokumentumát, elvégre hatósági ügyintézéssel szinte minden állampolgár találkozik élete során. Újdonság az a tétel is, amely szerint az államnak működése során lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel. Ez az állam szolgáltató jellegét domborítja ki, „ezen államcél az NKE képzéseiben maradéktalanul érvényesül”.
Történelmi hagyományaink és az alaptörvény arra kötelezi a tízéves Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hogy az uniós és egyéb nemzetközi együttműködés résztvevőjeként, szuverenitását megtartó, a magyar állam szolgálatára alkalmas, a XXI. század kihívásait ismerő és azokat kezelni képes tisztviselőket és tiszteket képezzen
– fogalmazott Deli Gergely.
Impozáns szakmai tartalomnak nevezte az alaptörvény tizedik születésnapjára készült ünnepi tanulmánykötetet Varga Judit igazságügyi miniszter. Mint mondta: az alaptörvény egy míves, egyedi formában megalkotott norma, amelynek rendelkezései korszerűek és időtállók. Megalkotása társadalmi elvárásként jelent meg a politikum felé. Ezt 2010-ben megértette az akkor „soha nem látott felhatalmazást” kapott, választásokon győztes többség, akik felismerték az „alkotmányos pillanatot”, teljesítették történelmi küldetésüket és a rendszerváltozás zárómomentumaként megalkották hazánk új alaptörvényét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!