Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat – közölte az Alkotmánybíróság, amely a kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában felhívta a parlamentet, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybírósághoz 61 országgyűlési képviselő, valamint az MTA elnöke fordult alkotmányjogi panasszal a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény megsemmisítését kérve, mert szerintük annak egyes részei sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, alaptörvényben foglalt biztosítékait, és a tudomány autonómiáját. A döntéshozó testület egyesítette a két beadványt, mert gyakorlatilag ugyanazt a szabályozást támadták.
A ma nyilvánosságra hozott határozat szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és a jövőbeli vagyonjogi viszonyokat. Az Alkotmánybíróság úgy fogalmazott: az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon az alaptörvény szerinti tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie, amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja – hívták fel a figyelmet. Kifejtették: nincs hatáskörük arra, hogy egy szabályozásnál a közfeladatok ellátásának hatékonyságát felülvizsgálják, és önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván a továbbiakban ellátni, még nem alaptörvény-ellenes. Hangsúlyozták azonban, hogy az Alkotmánybíróságnak az is a feladata, hogy az intézményrendszer jellegéhez kapcsolódó követelményeket, a tudományos szabadság és a tulajdonhoz való jog érvényesülését számon kérje a jogalkotón. A határozat ugyanakkor kimondta: alkotmányos követelmény, hogy a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének. Kijelentették: az MTA célhoz kötött vagyonának más szervhez rendelése akkor alkotmányos, ha a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű, és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség.
Az Alkotmánybíróság szerint a vagyont ténylegesen használó új szerv nemcsak a vagyon jogait szerzi meg, de annak terheit is viseli. A közfeladathoz tartozó vagyon használati jogának átadása csak határozott időre történhet – mutattak rá, hozzátéve: elvárás, hogy az a felek jogviszonyának módosítására és az egyes feltételek újratárgyalására reális lehetőséget adjon. A vizsgált törvényi szabályozás ezeket az alkotmányos követelményeket nem tartalmazza, de azok megalkotására az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel – rögzíti a határozat, amely egyúttal azt is megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és jövőbeli vagyonjogi viszonyokat.
Az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon, például ingatlanok, immateriális javak, az alaptörvény szerinti tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie, amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja – fejtette ki az Alkotmánybíróság.
Borítókép: illusztráció (Fotó: 123RF)
