Ezt vallotta a Fenyő-gyilkosság mai tárgyalásán Portik Tamás

Önként tett vallomást ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János meggyilkoltatásával vádolt egykori olajos bűnöző. Portik Tamás mindent elmondana az ügyről, ha a bíró és az ügyész biztosítaná arról, hogy nem életfogytiglani büntetést kap. A vádlott rögeszméje, hogy politikai utasításra a legsúlyosabb ítéletet fogják kiszabni rá.

Portik Tamás másodrendű vádlott önként jelentkezett vallomástételre a Fenyő-gyilkosság miatt zajló perben a Fővárosi Törvényszéken. 

Portik Tamás egy korábbi ügyének tárgyalásán (Fotó: Bach Máté)

A tárgyalási rendben egyébként volt mára kitűzve tárgyalási nap, csak azt legutóbb meghiúsította Portik immár második ügyvédváltása, és a pert akkor februárra napolták, így Portik és új, kirendelt ügyvédje jelzésére a volt olajozó bűnöző vádlotti meghallgatására csütörtökön sor kerülhetett.

Ítélet politikai megrendelésre?

A mai tárgyaláson elsőként Póta Péter bíró okozott óriási meglepetést a hallgatóság és az érintettek számára.

- Honnan veszi Portik úr, hogy én politikai utasításra életfogytiglani szabadságvesztésre akarom ítélni önt jövő év májusában, mint ahogy azt a másik ügyének a tárgyalásán legutóbb kijelentette? - szegezte a kérdést a bíró a tárgyalásra zárt láncú hírközlési rendszeren át egy fegyházból kapcsolt vádlottnak.

Az eddig két gyilkosság felbujtójaként jogerősen összesen 28 év fegyházbüntetést kapó Portik már-már totális meglepetést okozva előbb hímezett-hámozott, majd kinyögte: 

amennyiben a bíró vele szemben nem hoz tizenkét évnél súlyosabb ítéletet, beismerő vallomást tesz, feltár mindent, ami segíti az ügy megoldását. Portik szerint a vádhatóság 12 évet ajánlott a vádiratában a teljes körű beismerő vallomásért cserében. A bűnöző alkut akart kötni, elmond mindent, ha a bíró nem ítéli majd életfogytiglanira, hanem csak 12 évre.

Csakhogy az gyorsan kiderült, hogy a vádhatóság a 12 évet Gyárfás Tamásnak ajánlotta beismerő vallomásért cserébe, az ügyésznő pedig közölte: Portik felelősségét perújításban vizsgálják, amiben – ebben a szakaszban – már nincs lehetőség alkuba bocsátkozni.

- Beismerés esetén ön mit ajánl? – kérdezte ekkor Portik a bírót.

- Azt hívják majd ítéletnek – reagált Póta Péter, aki nyomatékosította: 

semmilyen eljárásjogi előírást nem fog megszegni, hiába is várja tőle a vádlott, még csak feltételezésekbe sem bocsátkozik a leendő ítélet kapcsán.

Ezután tisztázódott az is, hogy a perújítás érdemi része, így Portik szerepének a tisztázása a Fenyő-gyilkosságban még csak ezután következik. Az is tisztázódott, hogy Portik tulajdonképpen nem beismerő vallomást tenne a számára kedvező alku után, hanem megosztaná mindazt, amit tud az ügyről. 

Nincs beismerés

Végül önálló vallomást nem tett a vádlott, ám a bíró és az ügyésznő kérdéseinek többségére válaszolt.

Így beszélt arról, hogy nemcsak a Gyárfás Tamással zajló beszélgetéseit vette fel titokban, hanem a Princz Gáborral folytatottakat is. Lépéseket is tett annak érdekében, hogy ezeket átadhassa a bíróságnak, de szerinte a rendőrség ezt meggátolta.

Gyárfás Tamás kérdésére, hogy mik voltak a Princzcel folytatott és felvett beszélgetések kazettáin, Portik kifejtette: ugyanazt próbálta Princzből is kicsikarni, mint Gyárfásból, hogy a bankár mondja ki, köze volt a Fenyő-gyilkossághoz.

Portik ezúttal kérdésekre felelve megismételte a perben 2021. február 25-én már elmondottakat. Eszerint : „…engem nyomatékosan megbízott Drobilich Gábor és a rendőrök, hogy keressem fel Gyárfást, Princzet, és másokat és adjak a szájukba olyan mondatot, amelyekben elmondják, hogy közük van a Fenyő János halálához és legyen minderről hangfelvétel.” Drobilich Gábor, az egykori páncélszekrény-feltörő („mackós”) Portik mentora volt, az olajozás zászlóshajójában, az Energol Rt.-ben mindketten igazgatók voltak. 

Az ügyésznő több kérdést tett fel a vádlottnak:

– Gyárfás Tamás megkérte önt arra, hogy gyilkoltassa meg Fenyő Jánost?

Portik: Nem.

– Üzent-e Gyárfásnak, hogy a cselekményt végrehajtja?

Portik: Nem.

– Beismeri-e a cselekményt? (A gyilkosságra való megbízást – a szerk.)

Portik: Nem.

– Miért rögzítette a beszélgetéseket?

Portik: A hatalom döntött úgy, hogy nekem ezt meg kell tennem, Kerüljek Gyárfás és mások bizalmába, adjam a szájukba, hogy közük van ehhez a bűncselekményhez. Egy zsarolás miatt felelősségre vonással fenyegettek, és azzal is, hogy valakit agyonvertek…

– Az első felvett beszélgetésben utal egy defektre. Ez alatt mit értettek?

Portik: Azt mondtam, amit mondtak nekem. Megmondták, hogy miként közelítsek. Különben más ügyben felelősségre vonnak. Ha Gyárfás úr egyszer is igent mond a Fenyő-gyilkosságra, akkor én többet nem keresem. Ő azonban ezt nem mondta. Érzékelhető a beszélgetésekből, hogy emiatt sokkal feszültebb lettem. Ment a „horgászás” – mi ezt így neveztük –, hogy tudj a másikból egy ilyen választ kényszeríteni.

 

Vádhoz kötött bizonyítás

A büntetőperben nem lehet túlterjeszkedni a vádiratban foglaltakon, a vádiratot követi az eljáró bíró, aki a bizonyítást a vádiratban foglaltakon folytatja le, azt kell eldöntenie, hogy bizonyítottak-e vagy sem a vádiratban leírtak. Így van ez a Gyárfás–Portik-perben is.

Jó néhány tárgyalással korábban már szóba került, hogy Fenyő János nemcsak Gyárfás Tamással, hanem másokkal, így a néhai Princz Gáborral is összetűzésbe került. Póta Péter akkor helyre is rakta a tárgyalási menetet: csak a vádban foglaltakat tárgyalhatják. Más jogászok azonban megjegyezték, hogy 

amennyiben új bizonyíték keletkezik a tárgyalás során – és ez minden tárgyalásra igaz –, ami más bűnösségét bizonyítja, akkor a bíróság pótnyomozást rendelhet el. A Fenyő-gyilkosság miatti perben eddig ilyen bizonyíték nem merült fel.

Gyárfás Tamás ellen a Fővárosi Főügyészség 2019 nyarán emelt vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben. A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagy hatalmú ura között az évtized közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki.

A vád

A vád szerint Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást.

Ezért Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Rohácot a médiamogul megölésére. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt. Gyárfás és Portik is ártatlannak vallja magát.