Az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy egyetlen betűt sem kell megsemmisíteni a mostani hatályos sztrájkszabályozásból, abból sem, ami az iskolákban lebonyolított sztrájkszabályozásra vonatkozik, mert az teljes mértékben arányos és alkotmányos
– jelentette be sajtótájékoztatóján Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: az Alkotmánybíróság a baloldali képviselők minden indítványát elutasította, amely kétségbe vonta, hogy a sztrájkszabályozás megfelel-e az alaptörvénynek, illetve a nemzetközi szerződéseknek.
A baloldal részéről valótlan volt minden vád, amit a sztrájkjoggal kapcsolatban megfogalmaztak. Ők azt mondták, hogy aránytalanul korlátozzák a sztrájkjogot, és ellehetetlenül a sztrájkjog
– emlékeztetett. Hozzátette: az Alkotmánybíróság elvégezte a szükséges arányossági tesztet, és megállapította, hogy ezek az érvek nem valósak.
A magyar baloldal a pedagógusokat is becsapta, amikor azt mondta nekik, hogy valójában ez nem alkotmányos sztrájkszabályozás, ezért biztatta törvényen kívüli munkabeszüntetésre a pedagógusokat
– fogalmazott az államtitkár. Elmondta azt is, hogy az Alkotmánybíróság a határozatában leírta: a pedagógusoknak joguk van a sztrájkhoz, de a gyermekek jogait és az iskolák szempontjait is figyelembe kell venni. Emlékeztetett: Németországban nem lehet az iskolákban sztrájkolni, de Magyarországon sem lehet például a fegyveres testületeknél, illetve korlátozottan lehet a közlekedési dolgozóknál. Hangsúlyozta: korábban a feleknek kellett megállapodniuk arról, mi az az elégséges szabályozás, amit az iskolákban biztosítani kell, de ebben nem tudtak megegyezni, és bírósághoz fordultak, amely hosszú ideig nem döntött. Részletezte: ma, ha valaki sztrájkolni szeretne, öt nappal előtte kell bejelentenie, három nappal előtte meg kell mondania, hányan résztvevő lesz, egy nappal előtte az intézményvezető közzéteszi a beosztást, amellyel a megfelelő órákat meg tudják tartani.
Az Alkotmánybíróság egyszer és mindenkorra lezárta ezt a vitát. Aki ezt kétségbe vonja, az az Alkotmánybíróságot vonja kétségbe
– tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett: nyáron már kikérték a pedagógusok véleményét, akkor a kérdőíveket 24 ezren töltötték ki, ősszel pedig folytatódott a konzultáció, és már 33 ezer pedagógus fogalmazta meg véleményét a köznevelés aktuális kérdéseiről. A kormány korábban döntött arról, hogy idén és jövőre, valamint a következő évben is tíz-tíz százalékkal emeli a pedagógusok bérét, ha pedig Magyarország megkapja a neki járó európai uniós forrásokat, a béremelés jövőre akár 21, a következő évben 25, utána pedig további 29 százalék is lehet. Így 25 hónap múlva 777 ezer forint lehetne a pedagógusok bére – mutatott rá. Rétvári Bence szerint abból is kitűnik, milyen fontos a kormánynak a konzultáció, hogy nyár óta hatszor egyeztettek a pedagógus-szakszervezetekkel, ezen a héten is volt már tanácskozás, a megbeszéléseken pedig szülői, szakmai és tudományos szervezetek is jelen voltak. Beszélt arról is, hogy már 114 ezer szülő töltötte ki azt a kérdőívet, amelynek kiküldését a KRÉTA rendszerben kezdte meg a Belügyminisztérium december 1-jén. A tíz, oktatással kapcsolatos kérdésre december 15-ig válaszolhatnak a kitöltők, akik a javaslataikat is megfogalmazhatják.
Borítókép: Országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), 2022. december 8-án (Fotó: Ádám János/ÁJ, Észak-Magyarország)
