időjárás -1°C Adél 2023. január 29.
logo

Eltemették a Gyurcsány-terror áldozatát

Vass-Gabay Dorottya - Molnár János
2023.01.11. 18:38 2023.01.11. 19:33
Eltemették a Gyurcsány-terror áldozatát

Isten nyugtassa Nagy Lászlót és imádkozom, hogy mindkét szemével lásson odaát – mondta a Magyar Nemzetnek Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán a Gyurcsány-kormány idején, a 2006-os rendőrterrorban megsérült Nagy László temetésén. Tarnai Richárd fejet hajtott az áldozat előtt, akinek az események után tönkrement a magánélete, az egészsége, és most az élete is véget ért. 

A főispán visszaemlékezett, hogy 2006. október 23-án a családjával, egészen kis gyerekeivel az Astoriánál volt és a Blaha Lujza tér irányába menekülve látta, hogy mi történt, élő tanúja volt az eseményeknek. Úgy vélekedett, Nagy László élete 2006. október 23-án derékba tört, amiben nagyon nagy szerepe volt az akkori „demokratikus” hatalomnak. 

– Reggeltől estig hallgattuk, hogy akkor igazi demokrácia volt, igazságbeszédet mondott Gyurcsány Ferenc, ami ellen sokan tiltakoztunk az utcán, hiszen az nem igazságbeszéd volt, hanem lebukott a miniszterelnök. Egy belső, kiszivárgott, tehát nem nyilvánosságra hozott hangfelvételről kiderült, hogy átverték az egész társadalmat és így csalással nyerték meg a választásokat. Ha ugyanis egy választónak nincsenek valós információi, akkor nem tud helyes döntést hozni, ami megtévesztés, magyarán szólva csalás. Ezért rengeteg ember ment az utcára, többek között Nagy László is, aki jogos és törvényes keretek között fejezte ki a véleményét – osztotta meg véleményét a főispán.

A bűncselekményeket nem lehet megúszni

Hozzátette, továbbra is van benne egy őszinte felháborodás, mert azok az emberek, akik okozták ezt a halálesetet, mind a mai napig szabadlábon vannak, miközben mások – bár az ügy részleteit nem ismeri – 17 év letöltendő fegyházbüntetést kaptak, pedig ők egyetlen ember életében sem tettek kárt. A főispán kijelentette, végképp felháborítja, hogy nem „csak” egy eseményen történt mindez, hanem egy hónapon keresztül folyó tiltakozás csúcsosodott ki. Úgy vélte, a Gyurcsány családnak talán ’56 kapcsán némi szerénységet kellene mutatni, különösen annak fényében, hogy hol laknak, illetve hogyan jutottak a vagyonukhoz. 

Tarnai Richárd érzése szerint ez egy olyan alkalom volt, amikor a „demokratikus”, magyarul a balliberális demokráciának megfelelő hatalom éppen ’56 ötvenedik évfordulóján törölte a sáros csizmáját az emberekbe, és ez okozta Nagy László halálát. – Most tehát fejet hajtottunk, és egyébként nem felejtünk. A bűncselekményeket megúszni nem lehet, ebben biztos vagyok 

– zárta gondolatait.

Él a remény a bűnösök elítélésére

– Abban reménykedem, hogy Nagy László halála és áldozata arról szól, hogy esetleg újra előkerül ez az ügy és elítélik a bűnösöket. 

Nagy László és több áldozat az ügyészségen feljelentést tett Gyurcsány Ferenc, illetve Gergényi Péter ellen terrorizmus vádjával. Ez az ügy folyamatban van, úgyhogy még van remény arra, hogy a Nagy László által kért ítéletet most, a halála után meg is hozzák 

– nyilatkozta lapunknak Skrabski Fruzsina filmrendező. Felidézte, hogy Nagy Lászlót az Áldozatok 2006 című film kapcsán ismerte meg. Az áldozatok közül ő volt a legbátrabb, mert ha valaki interjút szeretett volna készíteni, akkor mindig ő volt az első, aki bármikor vállalta annak ellenére, hogy szerény volt, nem a szavak embere. – Halála olyan esemény, ami újra felhívás arra, hogy 2006 ügyében még mindig nem volt igazságszolgáltatás. Ezt nem lehet és nem is kell feldolgozni, örök optimistaként mindig bízom abban, hogy az emberek lelövöldözését az utcán és a verését a börtönökben nem lehet és nem is kell elfelejteni. A bűnösökről pedig ki kell mondani, hogy bűnösök voltak. Még a Balsai-jelentés is azt állapította meg, hogy ez terrorcselekmény volt, ezért nem évül el, úgyhogy bármikor elővehető – mondta Skrabski Fruzsina.

Az idő nem menti fel a bűnösöket

Az, hogy Nagy László élete kettétört és ötvenévesen meghalt, egyértelműen a Gyurcsány-rendszer terrorcselekményének a következménye. Nagy László ugyanúgy halálos áldozata 2006-nak, mint Csorba Attila 2013-ban, de rengeteg további kettétört életről is tudomásunk van, hiszen 14 szemkilövésről, csaknem ezer ember testi-lelki sérüléseiről és kétszáz súlyos sérültről tudunk – állította lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. 

– Megindító volt megtapasztalni, hogy ennyien tartották fontosnak Nagy Lászlót személyesen, ugyanakkor a 2006-os igazságtétel ügyét is. Ennek az akaratnak már megkerülhetetlen az ereje, az idő nem menti fel a bűnösöket, ezek el nem évülő terrorcselekmények. 

A sérülések ötven százaléka 2006. október 23-án fej- és nyaksérülés volt. A népet így akarták megfélemlíteni, valamint a magyar emberek ellenállását és méltóságát megtaposni azok, akiknek szellemi örökösei a forradalmat eltipró kommunista hatalomnak – vélekedett a jogvédő.

Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: akik a mai napig tagadják vagy vitatják 2006 bűneit, a jövő potenciális bűnelkövetői, és ugyanolyan bűntársai ennek az egész borzalomnak, mint Gyurcsányék. Szerintük a jogállam 2010 előtt létezett, annak ellenére, hogy a nemzeti jogvédők ezernyi bizonyítékkal tudták igazolni, hogy ez egy szisztematikus hatalmi erőszak volt. Ennek pedig az akkori politikai hatalom volt a megrendelője, a rendőri vezetés a végrehajtója és végrehajtatója. 

– Nem engedhetünk az igazságtételből, Nagy László emléke erre is kötelez minket 

jelentette ki a jogvédő. – Ő egy nagyon tiszteletre méltó, derék ember volt és azért is becsüljük az emlékét, mert nem vonult vissza a csigaházába a nehézségeivel, hanem az ügy miatt mindig kiállt a nyilvánosság elé. Személyes emlékem, amikor nem tudott megszólalni a Vérbe fojtott szabadság vándorkiállítás megnyitóján, mert a könnyeivel küszködött. Nagykőrösre utazva mégis erőt vett magán és beszélt, amikor tartottunk ott egy fórumot. 

Szeretettel teli ember volt, hitvalló életet élt, az igazság mellett kötelezte el magát, ezért végakaratának is kell tekintenünk azt, hogy az igazságtételből nem engedhetünk. Folytatni fogjuk, amíg 2006 felelőseit el nem számoltatjuk, illetve amíg végleg nem mentesülnek a gyurcsányi ördögi koncepció miatt eljárás alá vont emberek – mondta Gaudi-Nagy Tamás.

Rendőrattak Gyurcsány idején

A csaknem ezer civil testi-lelki sérülését okozó, legalább kétszáz személy súlyos sérülésével járó 2006. szeptemberi–októberi rendőrattak előzménye Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek a 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került őszödi beszéde, melyben a bukott kormányfő trágárkodva bevallotta, hogy hazugsággal nyertek választást, az országot pedig a csőd szélére sodorták. A rendszerváltozás óta a legsúlyosabb politikai válságot előidéző beszéd kiszivárgása után szinte azonnal tüntetéssorozat indult az országban. A fővárosi Kossuth téren tiltakozó több ezer ember szeptember 18-án átvonult az MTV Szabadság téri székházához, hogy az általuk megfogalmazott petíciót olvassák be a köztévében. Ezt az akkori tévéelnök, Rudi Zoltán megtagadta, még tárgyalni sem volt hajlandó a tüntetőkkel, a székházat védő biztonságiak sem engedték be a tüntetőket az épületbe. 

A hatalmas tömeg miatt újabb és újabb rendőrök érkeztek, ám ezek rosszul felszerelt, más városokból vezényelt rendőrök voltak, miközben a tömegoszlatásra szakosodott Rendészeti Biztonsági Szolgálat egységei néhány utcával távolabb várták a beavatkozáshoz szükséges parancsot. 

Felmerült tehát a gyanú, hogy Gyurcsányék szándékosan hagyták az MTV-székház elfoglalását, hogy ezt is ürügyként használhassák a későbbi erőszakra. A bukott baloldali miniszterelnök érdeke az óriási káoszban az lehetett, hogy megalapozza a későbbi rendőri brutalitás legitimitását. 

A székház ostroma után Gyurcsány utasítására a rendőrség elképesztő kegyetlenséggel, kilépve a jogállamisági keretekből lépett fel minden tüntetővel szemben.  

Válogatás nélkül agyba-főbe vertek számos tüntetőt, az elfogottakat először a Magyar Rádió kínzóhellyé és gyűjtőtáborrá alakított udvarára hurcolták, onnét pedig  a rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. 

Előfordult, hogy rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak a szórakozásból hazafelé tartó fiatalokra, majd véresre verték, begyűjtötték és képtelen gyanúsítások alá vonták őket. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, a fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át. Az 1956-os forradalom 50.évfordulóján ezek után elszabadult a pokol Budapesten. A Fidesz megemlékezésről távozók soha nem látott rendőri erővel találták szembe magukat. 

Az azonosító nélküli rendőrök fejmagasságban ezerszámra lődöztek gumilövedékeket és könnygázgránátokat a tömegbe, törvényes alap nélkül. 

Többen súlyos sérülést szenvedtek vipera- és tonfaütésektől, könnygáztól, illetve kirívóan erőszakos rendőri fejbe rúgástól, bántalmazástól. Több vendéglátóhelyre is betörtek, és végigvertek mindenkit.

A 2006-os brutális rendőri fellépésről és erőszaksorozatról több jelentés is készült, így Morvai Krisztina és Völgyesi Miklós társelnökök vezette Civil Jogász Bizottság jelentése és a Miniszterelnökséget vezető jelenlegi miniszter, Gulyás Gergely vezette albizottság jegyzőkönyvei, a Balsai István korábbi fideszes képviselő, később alkotmánybíró által készített jelentés, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak a rendőrterror tizedik évfordulójára írt, a szervezet honlapján is megtalálható jelentése.

A jogvédők egy része szerint ma már kimondható, hogy az akkori rendőri fellépés kimeríti a terrorcselekmény fogalmát, bár a terrorcselekmény vádja sajnálatos módon annak ellenére nem merült fel, hogy a miniszterelnök megbízottja, a néhai Balsai István által vezetett vizsgálóbizottság is arra a következtetésre jutott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontjához hasonlóan, hogy a terrorcselekmény lehetősége egyértelműen adott.

A 2006. szeptemberi–októberi karhatalmi akciók csaknem ezer civil testi-lelki sérülését okozták, és legalább kétszáz civil súlyos sérülésével jártak – köztük 14 szemsérült – negyedannyi, 47 súlyos sérült rendőrrel szemben. Míg a súlyos sérültek a maradványállapottól függően alig pár milliós összegben részesültek, a rendőrök több száz feljelentés nyomán csupán 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel végződött, 17 ítélettel, ebből csupán két esetben szabtak ki letöltendő börtönbüntetést rendőrökkel szemben.

Gergényi Pétert az azonosítójelvények hiánya nélküli, szisztematikus erőszakot alkalmazó rendőrök tevékenysége helyett csupán a tévészékház szeptember 18-i, nem megfelelő védelme miatt vádolták meg. Így mindössze négyszázezer forintos pénzbüntetést kapott. Tizennégy rendőri vezetőből tizenkettőt felmentettek, döntő mértékben elévülés miatt. A rendőrségi operatív irányító központban Gyurcsány Ferenc is jelen volt október 23-án, de nem intézkedett az erőszak leállításáról. Ennek egyik áldozata volt Nagy László is.

Egy mécses az elhunytért

Gyertyagyújtással emlékeztek meg Nagy Lászlóról Budapesten, a Hazatérés Templománál a 2006-os áldozatok emléktáblájánál. A megemlékezésen részt vett többek közt Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter, Révész Máriusz, a 2006.október 23-is rendőrattak egyik áldozata, volt országgyűlési képviselő, valamint Schiffer András jogász, az LMP egyik alapítója, a párt egykori országgyűlési képviselője. Az összegyűlt gyászolók egy-egy mécsest gyújtottak a 2006-os gyurcsányi rendőrterror tegnap eltemetett áldozatáért.

Borítókép: Nagy László temetése (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.