– Mindkét ország jól látja, hogy nemcsak Európa, de a világ Európával kapcsolatban lévő térségei is a veszélyek korába léptek
– fogalmazott Orbán Viktor Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. A kormányfő elmondta, a szomszédunkban dúló háború és az erre válaszként adott brüsszeli szankciók egy sajátos veszélyhelyzetet idéztek elő és rámutattak az európai energiaellátás sérülékenységére. – Ez rakétasebességgel értékelte fel Azerbajdzsán – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette: noha Európa számára most vált stratégiailag igazán fontos országgá, Magyarország és Azerbajdzsán barátsága régebbi keletű, nem csupán „energiabarátokról” van szó. – Most nemcsak egy baráti találkozóra került sor, hanem egy olyan tárgyalásra, amely stratégiai kérdések körül mozgott – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd üdvözölte, hogy a Budapest és Baku közt eddig fennálló stratégiai együttműködést egy fokozattal feljebb, a kiemelt stratégiai együttműködés szintjére emelték.
Orbán Viktor szerint a jelenlegi energiaellátási válságra az egyetlen biztató válasz a diverzifikáció, ennek legreálisabb forgatókönyve pedig az azerbajdzsáni energia Európába szállítása.
– Ezért üdvözöljük Baku elköteleződését amellett, hogy 2027-ig megduplázza az Európába érkező azeri földgáz mennyiségét – mondott köszönetet a kormányfő.
Azerbajdzsán és az Európai Unió között még tavaly nyáron jött létre egy megállapodás, miszerint Baku 2027-re legalább évi 20 milliárd köbméterre növeli a tagállamokba szállított földgáz mértékét. Ez a tavaly robbanás okozta sérülések miatt leállított, Oroszországból Európába földgázt szállító Északi Áramlat vezetékek kapacitásának 30 százalékát tudná kiváltani – mutatott rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ezzel kapcsolatban Ilham Aliyev kijelentette, Azerbajdzsánnak elegendő kőolaja és földgáza van ahhoz, hogy kielégítse az európai igényeket az elkövetkező száz évben, legyen az a mostani mennyiség duplája vagy akár ennél nagyobb arány.
– A politikai akarat megvan, minden más partnereink szándékain és igényein múlik – hangsúlyozta az azeri elnök.
Azerbajdzsán szerepe emellett a megújuló energiaforrások területén is felértékelődni látszik. Ezt jól mutatja az a tavaly év végén született megállapodás is, amelynek értelmében Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül érkezhet zöld villamos energia Magyarországra. Baku egyik fő célja, hogy a 2020-ban Örményországtól visszaszerzett területeket teljes egészében fenntarthatóan építse újjá, ezek segítségével pedig növelje a megújuló energiaforrások arányát az ország energiamixében és exportjában egyaránt.
– A megújuló energiaforrások tovább növelik Azerbajdzsán jelentőségét, közelebb hoznak minket Európához
– mutatott rá Aliyev. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tervek megvalósításához rengeteg külföldi befektetésre és beruházásra van szükség, hiszen az említett térségeket az örmény–azeri háborúk, valamint az örmény megszállás közel három évtizede szinte a földdel tette egyenlővé. Ebben – mint fogalmazott – nagy szerepe lehet Magyarországnak, hiszen hazánk rengeteg történelmi tapasztalattal rendelkezik az újjáépítés, városépítések területén. Orbán Viktor és Ilham Aliyev is reményüket fejezték ki, hogy az Európai Bizottság támogatni fogja ezeket a beruházásokat és fejlesztéseket. – Ez nem regionális, hanem összeurópai kérdés – hangsúlyozta a kormányfő.
Hozzátette: Magyarország a jelenlegi helyzet nyertese, ugyanis nemcsak fogyasztója az azeri energiának, hanem tranzitország is annak Európába szállításának tekintetében.
– Magyarország nem a probléma, hanem a megoldás részévé válik – jelentette ki Orbán Viktor.
