„Lerövidíti a kórházi ellátás hosszát és gyorsítja a gyógyulást” – összegezte a kutatás legfőbb megállapításait Fekete Andrea. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, a SigmaDrugs startup alapító ügyvezetője kifejtette:
azok a koronavírussal fertőzött betegek, akik a klinikai kezelés részeként négy hónapon keresztül fluvoxamin gyógyszert kaptak – szájon át, napi kétszeri adagolásban – öt nappal korábban hagyhatták el a kórházat, a teljes tünetmentességet pedig mintegy egy héttel hamarabb érték el, mint a placebót kapott betegek.
A betegek gyorsabb gyógyulásán túl annak is kiemelt jelentősége van, hogy a kórházi ellátás rövidülése egyúttal az ellátórendszer kapacitását is növelheti és csökkenti a költségeket – tette hozzá a szakember.
A vizsgálatba bevont 66 középsúlyos állapotú, oxigénterápiában részesülő beteg átlagéletkora 55 év volt. A kezelés különösen hatékonynak bizonyult azoknál a magas rizikójú pácienseknél, akik diabétesszel, magas vérnyomással vagy krónikus tüdőbetegséggel küzdenek – közölte a kutató, aki szerint a másfél évig tartó fázis II-es klinikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kezelés mérsékelheti a gyulladásos folyamatokat és a tüdőkárosodást is, valamint enyhíti a szubjektív tünetek egy részét, például a kínzó köhögést.
A fluvoxamin egy régóta alkalmazásban lévő antidepresszáns gyógyszer, eredmények azt mutatják, hogy a szer biztonságosan adható, súlyos mellékhatást nem regisztráltak a vizsgálat során.
A gyógyszer új terápiás hatásainak vizsgálata a magyar kutatócsoport korábbi felfedezésén alapul, amely szerint a Sigma–1 receptor serkentése gyulladáscsökkentő és hegesedést gátló hatású lehet a tüdőben. Sigma–1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre. Hatását először az 1970-es években írták le a központi idegrendszerben. Alapvetően agyi funkciókhoz kapcsolták a szerepét, például a memóriában, viselkedésben tulajdonítottak neki szabályozó funkciót. Az elmúlt egy-másfél évtized kutatásai során derült ki, hogy a szervezet más területein is jelen lehet ez a receptor, és a sokféle funkciója közül az egyik éppen a gyulladás csökkentése.
Azt viszont már a Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védőmechanizmus. Felfedezésüket – miszerint a Sigma–1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek – elsőként publikálták 2016-ban, ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában, Kanadában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap közölte.
– A most zajlott klinikai vizsgálat sikeres lebonyolítása azért is kiemelkedő eredmény, mert nagyon ritkán fordul elő a magyar gyógyszerkutatásban, hogy egy hazai gyógyszerkutatási szabadalom itthon jut el a klinikai vizsgálatok kettes fázisába – mondta a kutató. A klinikai vizsgálat indításához szükséges megelőző kísérleti vizsgálatokat a Semmelweis Egyetem–MTA Lendület Diabétesz Kutatócsoportja végezte el együttműködve a PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetével. A mérések és a vizsgálatok a Semmelweis Egyetem, a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a SigmaDrugs Kutató Kft. együttműködésében valósultak meg a Semmelweis Egyetemen és egyes hazai járványkórházakban.
A kutatás sikeres lebonyolításában kiemelt szerepet játszott Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának vezetője és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, valamint a vizsgálatban részt vevő orvosok és betegek.
