Brüsszel és az LMBTQ-szervezetek célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény

Miközben egy óbudai általános iskola – azóta kirúgott – munkatársa a TASZ, a Helsinki Bizottság és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mögé bújva a 15 éves szeretőjével kérkedett, az Európai Bizottság és a hazai jogvédő és LMBTQ-szervezetek is a magyar gyermekvédelmi törvény ellen hergelnek az unióban. A „civil” szervezetek szerint ez az eljárás az Európai Unió eddigi legnagyobb emberi jogi pere lesz, amelyhez a tagállamok csatlakozását is sürgetik.

20220723 budapest pride felvonulas havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az Európai Bizottság (EB) kezdeményezésre az Európai Unió Bíróságán eljárás indul a magyar gyermekvédelmi törvény ellen. 

Az EB által tavaly decemberben benyújtott kereset szerint a jogszabály elfogadásával hazánk megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, az uniós bíróság pedig szintén úgy vélekedett, hogy a törvény sérti az emberi jogok európai egyezményét. 

A brüsszeli testület oldalán Belgium és Luxemburg szintén csatlakozik az eljáráshoz. Hadja Lahbib belga külügyminiszter szerint – aki éppen egy hete járt Magyarországon – Belgium úgy látja, hogy a szexuális kisebbségek jogaira egyre nagyobb nyomás nehezedik számos országban, köztük Európában is. Mint mondta, számára ez világossá vált többek között az emberi jogi civil szervezetekkel folytatott megbeszélések alkalmával február eleji, magyarországi látogatása során is. 

A hazai LMBTQ-szervezetek szerint ez az eljárás az Európai Unió eddigi legnagyobb emberi jogi pere lesz, amelyhez a további uniós tagállamok csatlakozását is várják. A nemzetközi összefogáshoz a Forbidden Colours oldalán egy petíció kitöltésével lehet csatlakozni, amelyet az európai szervezet mellett a Háttér Társaság és a Budapest Pride, valamint a Reclaim Europe jegyez. Mint írják, 

itt a lehetőség, hogy megmutassuk Orbán Viktor kormányának, hogy az unió valamennyi tagállamának polgárai megvetik LMBTQ-ellenes retorikáját és törvényeit.

Az LMBTQ-szervezetek reakciója azért sem meglepő, mivel a baloldali pártokkal együtt – amelyek 2021 júniusában szinte kivétel nélkül bojkottálták a törvénymódosításról való parlamenti szavazást  – már a kezdetektől hangoltak a gyermekvédelmi törvény ellen. A Soros-féle szervezetek petícióban szólították fel Áder János akkori köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a szerintük Oroszországról másolt LMBTQ-ellenes törvényt.

A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, továbbá a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény módosítása után az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Budapest Pride, a Prizma Közösség, a Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság Propagandatörvény helyett elfogadást címmel tüntetést szervezett a Kossuth térre, majd a gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazást próbálták ellehetetleníteni. 

A hónapokon át tartó kampány során a Soros-szervezetek arra buzdították a választópolgárokat, hogy szavazzanak érvénytelenül. Ennek ellenére azonban több mint hárommillióan álltak ki a gyermekek védelme mellett és szavaztak nemmel a népszavazáson. Bár a referendum nem érte el az érvényességi küszöböt, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a kormány álláspontjával értett egyet, megerősítve a gyermekvédelmi törvény létjogosultságát. 

Szintén a referendum jelentőségére mutat rá a Krúdy Gyula Angol–Magyar Két Tanítási nyelvű Általános Iskolában történt szexuális visszaélés bűntett gyanúja is. Miközben ugyanis az LMBTQ- és más jogvédő szervezetek a gyermekvédelmi törvény elleni összefogásra buzdítanak, s úgy vélték, hogy éppen a referendum volt az, amely veszélyes a társadalomra és a fiatalokra, az óbudai általános iskola volt munkatársa egy tizenöt éves fiúval való viszonyával kérkedett, az intézmény alsós diákjainak pedig szexuális felvilágosító órát tartott, amelynek keretében kizárólag az egyneműek szexuális életéről mesélt.

Borítókép: az Európai Bizottság szerint a magyar jogszabály sérti az emberi jogok európai egyezményét (Fotó: Havran Zoltán)