Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hazatérés temploma altemplomi rendezvénytermében tartott beszédében személyes emlékeit felidézve elmondta, hogy Hegedűs Loránt egyházi szolgálata nem szűnt meg azt követően sem, hogy a püspöki szolgálatát befejezte.
A miniszter emlékeztetett rá, hogy Hegedűs Loránt élete minden nehézsége és hosszú betegsége ellenére is egy mélyen hívő, és a hitben kiegyensúlyozott ember volt, élete utolsó napjaiban is.
Most, amikor visszatekintünk a mögöttünk hagyott harminc évre és […] a református egyház történetére, akkor látszik, hogy mindaz, amit ő az elmúlt évtizedekben tett, az milyen mértékben maradandó
– emelte ki.
Az örökségek között Gulyás Gergely a Károli Gáspár Református Egyetem alapításán túl kiemelte Hegedűs Loránt lelkipásztori, egyházfői és tudósi nagyságát.
Hangsúlyozta, hogy kiemelkedő tudósa volt a református egyháznak, Ravasz László református püspök mellett a legnagyobb tudósa a 20. századnak, és büszkék lehetünk arra, hogy ez a tudósi életmű is rendelkezésre áll. Ezért prédikációinak könyvekben és hanganyagokban való megjelentetése az elkövetkező évek emlékállításának feladata lesz – húzta alá.
Munkássága ma is meghatározó a modern magyar teológiában, könyvei olyan alapvetések, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagynia annak, aki református teológiával a 21. században foglalkozni kíván
– mondta.
Gulyás Gergely szerint Hegedűs Loránt azon kevesek közé tartozott, aki elsőként értette meg, hogy a rendszerváltoztatás Magyarországnak lehetőséget jelent, de amely lehetőséggel rosszul is lehet élni. Ilyen lehet például a nemzeti érdekek meggyengülése, és ha a református egyház ezen a téren nem tud maradandót alkotni, akkor a rendszerváltoztatás nem fog elegendő pozitívum adni. Elsők közt ismerte fel továbbá a nemzeti összetartozás és a demográfiai fennmaradás jelentőségét is – húzta alá a miniszter.
A miniszter felidézte, a püspök legtöbbször említett érdeme, hogy nagy viták közepette se lehetett eltántorítani az egyetem megalapításától.
Azt látjuk, hogy az idő őt igazolta, hiszen a tudomány szempontjából is vannak már a Károlinak olyan műhelyei, amelyeket a legjobbak között tartanak számon
– emelte ki.
Szerencsés az a nemzet és az a református egyház, amelynek olyan püspöke lehet, mint amilyen Hegedűs Loránt volt, ezért a mi feladatunk és kötelességünk is, hogy méltóképpen állítsunk emléket neki. Mindaz, ami a hagyatékának része, lehetőséget ad arra, hogy a következő évtizedekben a magyar református egyház életben maradjon, megerősödjön, híveket szerezzen és ezen keresztül a magyar nemzet egészét és javát szolgálja – zárta gondolatait a miniszter.
Hegedűs Loránt református lelkész, teológus, 1930-ban Hajdúnánáson született és 2013-ban hunyt el Budapesten. A budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait, majd 1954-től Bicskén, 1956 és 1958 között a budapesti Kálvin téri gyülekezetben volt segédlelkész. Az 1956-os forradalom idején vállalt szerepe miatt el kellett hagynia a fővárost, ezután Nagykőrösön, Monoron, Komlón és Alsónémediben volt segédlelkész. 1963 és 1983 között Hidas bukovinai székely telepes gyülekezetének, 1996-ig pedig a budapesti Szabadság téri Református Egyházközségnek volt lelkipásztora.
A Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöki tisztét 1991 és 1997 között töltötte be, 1991 és 2002 között a Dunamelléki Egyházkerület püspöke volt.
Lelkésze volt továbbá a budapesti Kálvin téri Református Egyházközségnek, ügyvezető elnöke az MRE Tanácskozó Zsinatának, és a Magyar Reformátusok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé is megválasztották. Társelnöke volt a Keresztény–Zsidó Társaságnak, és a Magyar Út Körök tiszteletbeli elnöke címet is birtokolta.
Tanított a Veszprémi és a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen, mely utóbbinak később tiszteletbeli professzora is lett. Kolozsváron díszdoktorrá avatták.
Előadásokat és igeszolgálatokat tartott a határon túli magyarság körében, többek között Torontóban, Bázelben, New Yorkban, Los Angelesben, Párizsban, Londonban, Sydney-ben és Kolozsváron.
