Az ország nagy részén többórás napsütés várható, de a délnyugati és északkeleti részeken tartósabban lehet felhős az idő. Elszórtan előfordulhat zápor, a magasabban fekvő helyeken és északkeleten hózáporra van nagyobb esély. Néhány záport dörgés és villámlás kísérhet. A nyugati, északnyugati szelet továbbra is nagy területen kísérik erős, helyenként viharos lökések – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 10 fok között valószínű. Késő este mínusz 2 és 4 fok közé csökken a hőmérséklet.
Havazásra és erős szélre figyelmeztet a meteorológia
Napközben kialakulhat néhány zivatarcella elsősorban a Dunántúl északi és keleti tájain, valamint a Tiszántúl keleti, északkeleti részén. Jég, hódarazápor, illetve viharos széllökések is előfordulhatnak. A hegycsúcson és a záporok környezetében akár 70 km/h-t elérő széllökések is lehetnek. Pénteken és a késő délutáni órákban számíthatunk a legintenzívebb széllökésekre. Főként az Észak-Dunántúlon fokozódik viharossá a szél, arrafelé a legerősebb lökések 75-80 km/h fölött alakulhatnak.
Kelet felé számíthatunk nagyobb eséllyel tartósabb havazásra. Helyenként 2 centiméteres hóréteg is kialakulhat, amely napközben gyorsan elolvad. Az Északi-középhegység magasabb csúcsain, az északkeleti határvidéken akár végig havazásra számíthatunk, így ott akár 3-5 centiméter vastagságú hótakaró is lehet.
Ma jósolja meg a medve, hogy meddig tarthat a tél
Ahogy a Magyar Nemzet korábban megírta, a Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához számos időjóslás fűződik. A legelterjedtebb néphagyomány szerint ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed az árnyékától és visszabújik aludni, mert a korai napfény azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát és a zord idők java még hátravan. Azonban,
ha borús felhők takarják az eget, az a medvének azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek.
Egy másik mondás úgy tartja, „gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön.”
A medve árnyékához kötődő hiedelem gyökere sokak szerint Erdélybe vezet vissza, és onnan is tovább Jókai Mórhoz, mivel a „Nagy Mesemondó” fantáziájában, pontosabban az Az új földesúr című regényében született meg az időjós medve alakja.
A Szegedi Vadasparkban már előbújtak a medvék
A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barna medvéket (Ursus arctos). Hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek.
Csütörtök reggel a gondozók kicsit aggódtak, mert a vadaspark két medvéje, Mici és Ursula bevackolták magukat a medveház sarkába, és aludtak, nem tűnt úgy, mintha előbújnának.
Délelőtt azonban kimásztak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, madarin, alma, körte, szőlő és hal várta az állatokat.
A napsütés ellenére a két nőstény nem ijedt meg az árnyékától, enni kezdtek. A legjobban - a hal mellett - a gyümölcsök ízlettek nekik, amiből a gondozók a tél feliratot rakták ki. Így csakhamar a két medve meg is ette a telet.
A barna medvék - szemben a mókusfélék közé tartozó mormotákkal, melyeket a vadaspark szomszédos kifutójában gondoznak - valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Időnként azonban - általában enyhébb, napsütéses időben - kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)
