Egy háborúban, amikor a hadicélok tekintetében tisztázatlanság van, akkor nagyon könnyű eltévedni. Az orosz–ukrán háború esetében pedig egyik oldalról sem világos, hogy mi a hadicél
– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő szerint ez érvényes Ukrajnára is, amely persze a szabadságát védi, de nem világos, hogy ez mit jelent. Mérnek-e katonai csapást Oroszország területére, meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat? A Krím ostrom alá kerül vagy nem? – tette fel a kérdést a kormányfő.
Mint fogalmazott, a belesodródás oka nemcsak az, hogy a konfliktus lokalizálása helyett összeurópaivá emeltük a háborút, hanem
a magunk számára sem tisztáztuk, hogy meddig van a segítségnyújtás határa. Így nehéz háborúzni.
– állapította meg.
Problémás és észszerűtlen Ukrajna NATO-tagsága
A miniszterelnök szerint ha valaki ismeri a számokat, akkor azokból jól látszik, hogy Oroszország mennyit költ egy évben a fegyverzetének a fejlesztésére. Mint mondta, ha az európai NATO-tagállamok katonai kiadását összeadja, az nagyságrendekkel haladja meg az oroszt. Ha ehhez az amerikait is hozzáadjuk, a realitások világossá vállnak. – Ma senkinek nincs arra esélye, hogy a NATO-t megtámadva sikert érhessen el – mutatott rá. Mint mondta,
ha megtámadnak bennünket, kötelező egymást kisegíteni. Ezért probléma Ukrajna NATO-tagsága.
A NATO egy védelmi, nem pedig háborús szövetség, ezért nem észszerű Ukrajna NATO tagsága – húzta alá.
A kormányfő a magyar álláspontról úgy fogalmazott: erkölcsileg és politikailag is helyes, ráadásul észszerű. Mint mondta, létezik egy olyan reflex, hogy az emberek egy idő után elkezdenek valamelyik félnek szurkolni, szimpatizálni a háborúban.
Ezt azonban egy politikusnak nem szabad megengedni, különösen ebben a helyzetben, amikor kiderült, ezt a háborút senki nem tudja megnyerni.
Ukrajna mögé olyan erőforrásokat mozgósít a Nyugat, amellyel lehetetlenné válik a legyőzése, ugyanakkor Oroszországot sem lehet legyőzni – állapította meg. Éppen ezért a józan álláspont azt mondja, hogy tűzszünet legyen. Ahhoz viszont, hogy béke legyen, tárgyalni kell.
A magyar álláspont lényege pedig az, hogy mielőbb tűzszünet legyen
– szögezte le. A miniszterelnök meglátása szerint fontos, hogy a magyarok lássák: nem vagyunk elszigetelve abban a hozzáállásunkban, hogy békepártiak vagyunk. Hozzátette, az ENSZ is egy békepárti szöveget fogadott el ma éjszaka.
Beszélt arról is, hogy miközben Magyarországot bírálják Brüsszelben, mégis mi vagyunk az egyetlen olyan ország, amely se nem orosz, se nem ukrán, de emberáldozatokat szenved, ugyanis a kárpátaljai honfitársaink is életüket veszítik a háborúban.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról Orbán Viktor úgy fogalmazott: Törökország aggálya, hogy szerintük Svédországban olyan terrorista szervezetek működnek, amelyek Törökország ellen dolgoznak. Mivel ők is a szövetségeseink, ezért az ő hangjukat is meg kell hallanunk – húzta alá. A magyar szempontot kifejtve a miniszterelnök elmondta: azt kérte a frakciótól, hogy szavazzák meg Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Erről azonban vita volt, egyebek mellett azért, mert Svédország hazugságokat terjeszt Magyarországról – mutatott rá.
Spekuláltak az emberek ellen
A szankciós politikára térve a miniszterelnök kifejtette: hazánk a kezdetektől világossá tette, hogy ez nem jó útvonal, amennyiben ugyanis Magyarország szankcionálja Oroszországot, az megöli a magyar gazdaságot. Mint mondta, Magyarország a szankciók miatt megugró energiaárak következtében négyezermilliárd forinttal több pénzt fizet energiára, mint egy évvel korábban. Bár ezt a pénzt előteremtik, ki fogják gazdálkodni, de ennek jobb helye is lenne.
Oktatás, egészségügy, innováció, fejlesztések. Volna helye ennek a pénznek, de kiveszik a magyarok zsebéből. Ez egy rosszul kivitelezett szankciós politika, és ennek a következményét mi fogjuk elszenvedni
– mutatott rá.
– Amit mi előre láttunk – folytatta –, arról feltételezhetjük, hogy más is látta.
Vannak ugyanis olyanok, akik spekuláltak a szankciókra és annak következményeire. Tudták, hogy ennek következtében energiát kell beszállítani Amerikából. Tudták, hogy felmegy az energiaár. Spekuláltak az emberek ellen, s ezen halálra keresték magukat
– jegyezte meg. Orbán Viktor szerint nagy hit kell ahhoz, hogy elhiggyük, nem volt összejátszás a spekulánsok és a döntéshozók között. Ami viszont a Covid idején a gyógyszerbeszerzések esetében történt, ez a feltételezés több mint jóindulatú a brüsszeli bürokratákkal szemben – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor az interjúban is megerősítette, hogy 2023 végére egy számjegyűre csökkentik az inflációt Magyarországon. A kormány intézkedéseinek köszönhetően lassulni fog az áremelkedés mértéke. – Ennek a lassulásnak pedig az lesz az eredménye, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció – szögezte le.
A gyermek szent és sérthetetlen!
A kormányfő a gyermekvédelem kapcsán megismételte: Magyarországon a gyermek szent és sérthetetlen! Kiemelte azt is, hogy genderideológia nem egy marháskodás, trendi dumcsi, hanem valós veszély, amelynek megakadályozáshoz az államnak is lépnie kell. Ki kell alakítani, hogy Magyarországon legyen a legszigorúbb gyermekvédelmi rendszer Európában – rögzítette a miniszterelnök. Mint mondta,
ő is föl van háborodva, amikor szóba kerül az óbudai pedagógiai asszisztens szexuális botránya, és benne is felmerül, hogy hol volt az igazgató, hol volt a tankerület, akiknek az a dolguk, hogy vigyázzanak a gyermekekre. Erre a mai nap során, ha találkozik Pintér Sándor belügyminiszterrel, világos választ szeretne kapni
– tette hozzá.
