Egy háborúban, amikor a hadicélok tekintetében tisztázatlanság van, akkor nagyon könnyű eltévedni. Az orosz–ukrán háború esetében pedig egyik oldalról sem világos, hogy mi a hadicél
– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő szerint ez érvényes Ukrajnára is, amely persze a szabadságát védi, de nem világos, hogy ez mit jelent. Mérnek-e katonai csapást Oroszország területére, meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat? A Krím ostrom alá kerül vagy nem? – tette fel a kérdést a kormányfő.
Mint fogalmazott, a belesodródás oka nemcsak az, hogy a konfliktus lokalizálása helyett összeurópaivá emeltük a háborút, hanem
a magunk számára sem tisztáztuk, hogy meddig van a segítségnyújtás határa. Így nehéz háborúzni.
– állapította meg.
Problémás és észszerűtlen Ukrajna NATO-tagsága
A miniszterelnök szerint ha valaki ismeri a számokat, akkor azokból jól látszik, hogy Oroszország mennyit költ egy évben a fegyverzetének a fejlesztésére. Mint mondta, ha az európai NATO-tagállamok katonai kiadását összeadja, az nagyságrendekkel haladja meg az oroszt. Ha ehhez az amerikait is hozzáadjuk, a realitások világossá vállnak. – Ma senkinek nincs arra esélye, hogy a NATO-t megtámadva sikert érhessen el – mutatott rá. Mint mondta,
ha megtámadnak bennünket, kötelező egymást kisegíteni. Ezért probléma Ukrajna NATO-tagsága.
A NATO egy védelmi, nem pedig háborús szövetség, ezért nem észszerű Ukrajna NATO tagsága – húzta alá.
A kormányfő a magyar álláspontról úgy fogalmazott: erkölcsileg és politikailag is helyes, ráadásul észszerű. Mint mondta, létezik egy olyan reflex, hogy az emberek egy idő után elkezdenek valamelyik félnek szurkolni, szimpatizálni a háborúban.
Ezt azonban egy politikusnak nem szabad megengedni, különösen ebben a helyzetben, amikor kiderült, ezt a háborút senki nem tudja megnyerni.
Ukrajna mögé olyan erőforrásokat mozgósít a Nyugat, amellyel lehetetlenné válik a legyőzése, ugyanakkor Oroszországot sem lehet legyőzni – állapította meg. Éppen ezért a józan álláspont azt mondja, hogy tűzszünet legyen. Ahhoz viszont, hogy béke legyen, tárgyalni kell.
A magyar álláspont lényege pedig az, hogy mielőbb tűzszünet legyen
– szögezte le. A miniszterelnök meglátása szerint fontos, hogy a magyarok lássák: nem vagyunk elszigetelve abban a hozzáállásunkban, hogy békepártiak vagyunk. Hozzátette, az ENSZ is egy békepárti szöveget fogadott el ma éjszaka.
