A baloldali pártok – releváns politikai mondanivaló kidolgozása helyett – a saját válságukkal vannak elfoglalva, illetve egyre élesebb küzdelmet vívnak egymással, így érdemben nem tudnak erősödni. Donáth Anna hétvégi felszólalásából, illetve az LMP és az MSZP kongresszusán elhangzott beszédekből kiderült, hogy a teljes összefogás lehetősége átmenetileg lekerült a napirendről – írta legújabb elemzésében Nagy Ervin.

A XXI. Század Intézet elemzője hozzátette: Gyurcsány Ferenc – a szintén hétvégén megtartott pártkongresszuson – világossá tette, hogy a baloldal uralására készül, így várhatóan folytatódni fognak az átlépések a DK-ba. Az elemző szerint a mostani versengés ellenére a 2024-es helyhatósági választásokon szükség lesz valamilyen együttműködésre, amely
az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrejövő, belső feszültségekkel terhelt DK–Momentum-tengely mentén formálódhat.
A XXI. Század Intézet elemzése rámutat arra, hogy középtávon a Demokratikus Koalíció és a Momentum dominanciaharcot fog vívni, míg a többi ellenzéki párt – vagy egy kockázattal teli önálló útra lépve, vagy pedig a DK-hoz alkalmazkodva – a túlélésért fog küzdeni.
A kormány az országgal, az ellenzék önmagával van elfoglalva
Az elemzés szerint miközben a jobboldal igyekszik megvédeni a munkahelyeket, a nyugdíjak értékét, a családtámogatási intézkedéseket, illetve küzd a lakosság számára komoly terhet jelentő infláció ellen, addig a baloldal csupán a saját problémáival van elfoglalva. Az Orbán-kormány a háború és az uniós szankciók okozta válságban tervszerűen cselekszik (a héten háromnapos stratégiai kormányülést tartanak), az ellenzéki pártok viszont destruktív magatartást követnek, illetve egyre élesebb versenyt folytatnak egymás között. Ebből kifolyólag a Fidesz stabilan tartja a vezető pozícióját, az ellenzék viszont nem képes új szavazókat vonzani,
csupán a Demokratikus Koalíció tudott a többi baloldali párt kárára erősödni, amit az év eleji közvélemény-kutatások is alátámasztanak.
Az ellenzéki pártok ma nehezebb helyzetben és rosszabb állapotban vannak, mint két évvel ezelőtt, mikor az összefogásban, az előválasztás megtartásában és a közös lista felállításában megállapodtak. Megújulás helyett ma csak látszattevékenységet folytatnak és hitelességi problémákkal küszködnek. Releváns mondanivaló hiányában egyes társadalmi csoportok elégedetlenségi mozgalmaira próbálnak rátelepedni (katatüntetés, pedagógussztrájk), majd a tüntetéseket igyekeznek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni, ám az utcai politizálás és a szélsőséges hangnem kontraproduktív, inkább elriasztja az állampolgárokat.
A magyarországi baloldali pártok válságát három sz-szel írhatjuk le
– állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Ezek a következők: 1) szervezeti vagy infrastrukturális, 2) szellemi-ideológiai, 3) személyi, azaz a párteliteket és vezetői képességüket érintő válság. Ez a három probléma egyenként is kudarcra ítéli a szereplőket, ám együttes hatásuk stratégiai hátránnyá ért össze, ami maradandónak bizonyult. A választások után önálló útra lépett ellenzéki pártok válsága mára tovább mélyült, a baloldali pártelit önmagával van elfoglalva, ezért szükségszerűen nem tudnak megerősödni.