A DK–Momentum-tengely mentén formálódhat a baloldali összefogás

Az ellenzéki pártok vezető politikusai a hétvégén egyértelműen kimondták, hogy a totális összefogás lehetősége átmentileg lekerült a napirendjükről – írta legújabb elemzésében a Nagy Ervin. A XXI. Század Intézet elemzője szerint a mostani versengés ellenére a 2024-es helyhatósági választásokon szükség lesz valamilyen összefogásra, amely az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrejövő, belső feszültségekkel terhelt DK–Momentum-tengely mentén formálódhat.

20221029 Budapest A Demokratikus Koalíció XII. kongresszusa Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet képen: Dobrev Klára, a DK árnyékkormányának vezetője férje, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (Fotó: Mirkó István) Fotó: Mirkó István

Gyurcsány egyeduralomra tőr, a többiek a túlélésben bíznak

A hétvégén 54. kongresszusát tartotta az LMP, évadnyitó rendezvényt szervezett az MSZP, „jövőértékelő” beszédet mondott a Momentumban jelenleg tulajdonképpen tisztázatlan státusú Donáth Anna, végül tisztújító kongresszust és hagyományos évértékelő eseményt rendezett a Demokratikus Koalíció is . Ungár Péter, az LMP társelnöke elhatárolódott Gyurcsány Ferenctől, zöldpártiságot hirdetett, az MSZP pedig baloldali fordulatot ígért, majd kijelentették, hogy önállóan fognak indulni az EP-választáson. 

A Momentum rendhagyó rendezvényén Donáth Anna – az előzetes várakozásokhoz képest – nem fogalmazott meg konkrét cselekvési tervet, illetve az sem derült ki pontosan, hogy neki milyen szerepe lesz a jövőben.

 Gyurcsány Ferenc ezzel szemben erődemonstrációt tartott a hagyományos évértékelőjén, ahol világossá tette, hogy a Demokratikus Koalíciót gyűjtőpárttá kívánja formálni, így várhatóan folytatódni fognak az átigazolások. Az ellenzéki pártok vezető politikusai a hétvégén egyértelműen kimondták, hogy a totális összefogás lehetősége átmenetileg lekerült a napirendjükről. Az egykori szivárványkoalíció pártjainak középtávon a megkülönböztethetőség elve lesz a kulcskérdés. Amelyik szervezet nem tud a Demokratikus Koalíciótól eltérő politikai mondanivalót felmutatni, annak megszűnik a létjogosultsága. Továbbá amelyik párt nem lesz képes megfelelő szervezeti keretet és anyagi hátteret kínálni egy-egy politikus karrierje számára, az tovább fog zsugorodni, hisz Gyurcsány Ferenc folytatni fogja a konkurensek átcsábítását. A Demokratikus Koalíció és a Momentum a domináns szerepért, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd pedig a túlélésért fog középtávon küzdeni.

A DK–Momentum-tengely mentén szerveződhet az összefogás

Nagy Ervin megállapította: a választási kudarc után történelmi töredezettség alakult ki az ellenzéki oldalon, azaz soha ennyi baloldali szervezet nem versenyzett még a választópolgárok bizalmáért. Az önállóságra törekvő pártok közül az LMP zöldprogrammal, a Jobbik konzervatív fordulattal, az MSZP pedig valódi baloldali politikával igyekszik – egyelőre sikertelenül – kikerülni a válságból, míg a Párbeszéd Karácsony Gergely vélelmezett népszerűségére próbál építkezni. 

Az LMP-nek azonban nincs országos lefedettsége, a Jobbik identitásválságban van, szervezetei mára eltűntek, az MSZP hitelességi problémákkal küszködik, a Párbeszéd pedig továbbra is mérhetetlen szervezet. 

A Demokratikus Koalíció mellett jelenleg csupán a Momentum tűnik életképes pártnak, ám lépéshátrányuk szembetűnő. A Dobrev Klára által megalapított árnyékkabinet ugyan új szavazókat nem hozott, de átrendezte a baloldali erőviszonyokat, megerősítette a DK pozícióját. A közelmúltban pedig több politikus lépett át a Momentumból a Demokratikus Koalícióba (időrendben: Déri Tibor, Újpest polgármestere, Bodrozsán Alexandra, a kecskeméti önkormányzat képviselője, Buzinkay György, a Momentum korábbi elnökségi tagja és Juhász Béla, Sződliget első embere). A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön listán indulnak majd az ellenzéki pártok, de az egy időben tartandó önkormányzati voksolásokon – a választási rendszer logikája miatt – együttműködésre lesz szükség. 

Mivel megújulás továbbra sem várható, így egy lehetséges kooperáció az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrejövő, belső feszültségekkel terhelt DK–Momentum-tengely jöhet létre. 

Az előttünk álló évben el fog dőlni, hogy milyen erőviszonyok mentén fog a Demokratikus Koalíció és a Momentum egymással versengeni, illetve alkalmanként együttműködni. A kispártok előtt két lehetőség áll, amiről a 2024-es választásokig dönteniük kell: vagy alkalmazkodnak a DK–Momentum-tengelyhez, vagy önálló útra lépnek. Előbbi esetében kénytelenek lesznek valamilyen formában mégis együttműködni Gyurcsány Ferenccel, így a saját arculatukat is elvesztik, a választók számára megkülönböztethetetlenné válnak, utóbbiban pedig azt kockáztatják, hogy kudarcot vallanak az EP-választásokon, így kiesnek a politika élvonalából.

Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)