A trauma minden esetben egyéni élmény. Ugyanaz a helyzet van akit mélyebben, van akit kevésbé mélyen érint, ugyanakkor bizonyos szituációk, mint például a hirtelen ijedség, vagy az életet veszélyeztető élmény nagyobb eséllyel okoznak sokkos állapotot, a későbbiekben kialakuló akár tartós stressz- és szorongásos reakciót – hívta fel a figyelmet az M1-es autópályán történt, 41 járművet érintő tömegbaleset kapcsán Hal Melinda.
Milyen tünetek jelentkezhetnek egy tömegbaleset után?
A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója kiemelte: akut és krónikus stresszreakció, nyomott, fásult hangulat, visszatérő ijesztő jelenetek betörése, rémálmok, alvászavar, fájdalom és tartós félelem gyakran jelentkezik, a szorongás emelkedése és a hangulatzavarok megjelenési rizikója is megnövekszik az ilyen élmények következtében.
A klinikai szakpszichológus ugyanakkor rámutatott: mindenkinek egyéni stratégiája van, hogyan dolgoz fel egy megrázó élményt, ez a folyamat a korábbi tapasztalatok függvényében eltérő lehet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy
a gyerekek úgynevezett megküzdési stratégiái még nem olyan fejlettek, mint a felnőtteké. Mindezt érzelmileg megnehezíti, ha a szülő is kontrollvesztett állapotba kerül – magyarázta a szakember. Igaz azonban az is – folytatta –, hogy a gyerekek idegrendszere még sokkal alkalmazkodóbb, plasztikusabb, ami segítheti őket tartós károk nélkül megküzdeni a helyzettel.
Esetükben a temperamentum, a családi támasz, az érzelmekkel való munka nagymértékben előrejelzi, hogy kialakul-e tartós mentális nehézség. Érdemes tehát érzelmekről és félelmekről is beszélni velük, támogatásunkról biztosítani őket – húzta alá.
Hal Melinda kitért a mentésben résztvevők mentális helyzetére is, jelezve, hogy a gyászolókhoz és a sérültekhez hasonlóan ők is átélhetnek veszteségélményt. Mint mondta, munka közben a mentőcsapatok résztvevőiben az adrenalin dolgozik, ettől függetlenül a látvány, a szagok és a sérülések egyaránt okozhatnak fennmaradó, klinikai figyelmet igénylő mentális nehézséget.
Hogyan lehet feldolgozni a traumát?
A klinikai szakpszichológus szerint a feldolgozás érdekében érdemes a történteket egy szakemberrel átbeszélni. – Nem érdemes egyedül küzdeni, mert a folyamat elhúzódhat. A labilitás sok esetben váratlanul jelentkezik, jó, ha ilyenkor van kihez fordulni – mutatott rá. Kiemelte azt is, hogy az érzelmek azonosítása, kimondása, az erőforrások aktiválása elengedhetetlen a folyamat során. – A feldolgozás által a későbbi félelmeket igyekszünk oldani, ami nagyon fontos az életminőség megőrzése és javítása szempontjából – hangsúlyozta a szakember.
