Gát Ákos Bence kiemeli azt is:
az EP-képviselők tagállami kormányokkal szembeni folyamatos nyomásgyakorlási törekvései súlyos jogi aggályokat vetnek fel, és gyakorlatilag a tagállami szuverenitást sértő, illegális külső beavatkozási kísérleteknek minősülnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tagállami kormányok saját nemzeti parlamentjeik előtt felelnek, a magyar kormány a magyar Országgyűlésnek köteles elszámolni. Ez nemcsak jogtudományi szempontból egyértelmű, hanem politikatudományi szempontból sem lehet másképp, bármennyire törekedjen is az EP bizonyos tagállami kormányokkal szembeni fellépésre. Ha ugyanis a kormány az EP és nem a magyar országgyűlés elvárásai szerint kezdene el cselekedni, súlyos demokratikus problémával állnánk szemben, az országgyűlési választások értelmüket veszítenék és kiüresednének. A választópolgárok szavazati joga kiüresedne és szimbolikussá válna, mivel a mindenkori kormánynak valójában nem lenne más választása, mint az EU-s hatalmi központ iránymutatásait követni – mutat rá a kutató. Gát Ákos Bence szerint ugyanakkor
az EP-képviselők szereptévesztése felett nem szabad szemet hunyni. Az EP hatalmi átpozicionálása valójában egy szélesebb jelenség része, amely megpróbálja kiszervezni a politikai döntéshozatalt a tagállami demokratikus keretek közül, és ezáltal csökkenteni a választók ráhatását saját országuk sorsára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!