Támadásban a Soros-osztag

− 2024 első felében EP-választások lesznek, Magyarország pedig az asztalfőnél fog ülni, amikor meghatározzák az unió intézményrendszerének új kereteit és összetételét – közölte Kovács Attila. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerint a Soros-NGO-knak nem érdekük, hogy Magyarország katalizátora legyen az európai politikának.

− 2024 első felében EP-választások lesznek, és ezután lép hivatalba az Európai Bizottság új vezetése, 

Magyarország pedig az asztalfőnél fog ülni, amikor meghatározzák az EU-intézményrendszer új kereteit és összetételét. 

A Soros-NGO-knak nem érdekük, hogy Magyarország katalizátora legyen az európai politikának és kiálljon a jobboldali, szuverenista politika mellett, ezért indult hazánkkal szemben támadás. Európa irányításáról és a 2024-et követő öt év személyi-politikai felállásáról van szó − ismertette Kovács Attila.

Hazánkkal szemben toboroz az EP szövetségeseket

− Újat hoz a jelentés abban a tekintetben is, hogy sokkal szélesebb kört hív hadba az EP hazánkkal szemben. Korábban az volt a jellemző, hogy az EP megküldte a véleményét az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak. Most azonban tagállami kormányokat és parlamenteket, az ENSZ-t, továbbá nemzetközi szervezetek garmadáját is szövetségre hívják ellenünk. Mindez mutatja az Európai Parlament frusztráltságát és gyengeségét, a zátonyra futott erőlködéseit, hogy hazánkat elítéljék, valamint végső soron mutatja az EP kudarcát − tette hozzá.

A kutatási igazgató jelezte, hogy nincs jogi lehetőség a soros elnökség elvételére, mivel az kizárólag a demokratikusan megválasztott tagállami vezetők ügye, akik az Európai Tanácsban döntést hoznak. Emlékeztetett, hogy volt korábban példa a soros elnökség megváltoztatására, ám azt olyan események befolyásolták, mint a brexit vagy az EU bővítése.

− Arra jogalap és precedens sincs, hogy ezt az EP vagy más testület megváltoztassa 

− nyomatékosította.

Felhívta a figyelmet, hogy maradt még némi józanság az EU intézményeiben, mivel az EU soros elnökségét most ellátó Svédország az általános ügyek tanácsában napirendre sem vette az EP törekvését. Mint mondta, nem újszerű a nyomásgyakorlás az EP-től, mivel korábban többször megfenyegették az Európai Bizottságot: ha nem indul kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen, akkor majd az EP különböző eljárásokat indít és az Európai Unió Bírósága elé citálják a bizottságot.

− Az EP abban jeleskedik, hogy éket verjen Magyarország és az Európai Bizottság közé. Rosszallják, hogy a bizottság a kompromisszum irányába mutató lépéseket tesz a jogállamiság és a hazánknak járó uniós források terén 

− húzta alá Kovács Attila.

Kiemelte, hogy újdonságot hoz a jelentés abban a tekintetben is, hogy Magyarországnak minden feltételt teljesítenie kell a jogállamiság és az uniós források védelmében, anélkül, hogy hazánk egy eurócentet is megkaphatna. − Ez szembe megy az európai kultúrával, illetve a tagállamok és az intézmények közötti kompromisszummal − közölte.

Európa többségének az érdeke a béke

− Jól látható, hogy az EP baloldali-liberális képviselői − többek között Daniel Freund, Cseh Katalin vagy Sophie in't Veld – több nyilatkozatban is sürgették, hogy vegyék el hazánk soros elnökségét. A háborúpárti európai baloldal a magyar baloldallal karöltve kéthetente megtámadja hazánkat − szögezte le a kutatási igazgató. Elmondta, hogy nemcsak a magyar kormánnyal, a magyar választókkal, hanem a kormány sikeres szakpolitikájával is szembeszállt az EP, miután a rezsicsökkentést is támadják. 

Emlékeztetett, hogy a kormány a napokban nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2024-es költségvetést, aminek a célja, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a vállalkozókat, a családokat, valamint a nyugdíjasokat.

− Ma az európai társadalom többségének az érdeke az azonnali fegyvernyugvás a szomszédban, a béke irányába tett lépések. Az elhúzódó konfliktus, a háború eszkalációja, az arra adott elhibázott szankciós válasz csak elodázza a megoldást. Az EP mostani lépése egyáltalán nem visz közelebb a megoldáshoz. Európa érdeke a béke, és az európai intézményeknek a béke érdekében kell dolgozniuk − jegyezte meg Kovács Attila.

Borítókép: Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató (Fotó: Alapjogokért Központ)