Támadásban a Soros-osztag

− 2024 első felében EP-választások lesznek, Magyarország pedig az asztalfőnél fog ülni, amikor meghatározzák az unió intézményrendszerének új kereteit és összetételét – közölte Kovács Attila. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerint a Soros-NGO-knak nem érdekük, hogy Magyarország katalizátora legyen az európai politikának.

− Az Európai Parlament el akarja venni az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét Magyarországtól − fogalmazott az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a sajtótájékoztatóján. Kovács Attila elmondta: támadásban a Soros-osztag, miután példa nélküli nyomásgyakorlás van hazánkkal szemben, hogy belesodorják Magyarországot az Ukrajnában zajló háborúba. Kiemelte, hogy ma délután egy olyan zsaroló jelentést tárgyal az EP, amit az európai, háborúpárti baloldal képviselői jegyeznek és hemzseg a valótlanságoktól.

Támadást indított hazánk ellen a Soros-osztag Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

Jelezte, hogy az elmúlt évek nyomásgyakorlása egy felfelé ívelést mutat. Először egy politikai-ideológiai nyomásgyakorlás volt tetten érhető hazánkkal szemben, majd következett a Magyarországnak járó EU-s forrásokkal kapcsolatos zsarolás. − Ez szintet lépett az elmúlt néhány hétben és gyakorlatilag egy háborús zsarolásról beszélhetünk − szögezte le a szakértő. Mint mondta, Magyarország egyetlen józan országként az Európai Unióban kiáll az azonnali fegyverszünet és a béke mellett. Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a május elején rendezett CPAC Hungary rendezvényen leszögezte: hazánk nemet mond a migrációra, a genderre és a háborúra.

Frusztrált a baloldal

− Felgyorsultak az EP nyomásgyakorló lépései, miután a mostani jelentésről két hét múlva fognak szavazni. Megkezdődött a jövő évi EP-választás kampánya, ez a felgyorsult nyomásgyakorlás pedig ennek a része − hangsúlyozta. Szót ejtett arról is, hogy nincs jó állapotban az európai baloldal, Európa határain kitekintve pedig azt látható, hogy Törökországban a jobboldali-konzervatív elnök nyert a választáson, az Egyesült Államokban pedig soha nem látott mélységben van Joe Biden baloldali elnök népszerűsége. 

− Ez frusztráltságot szül a baloldali-liberális oldalon, ezt pedig az európai intézmények a nekik nem tetsző tagállamokon és azok kormányain akarják leverni 

− szögezte le a kutatási igazgató. 

Felhívta a figyelmet, hogy a jelentés abban a tekintetben újdonságot hozott, hogy kilátásba helyezte Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének elhalasztását.

− 2024 első felében EP-választások lesznek, és ezután lép hivatalba az Európai Bizottság új vezetése, 

Magyarország pedig az asztalfőnél fog ülni, amikor meghatározzák az EU-intézményrendszer új kereteit és összetételét. 

A Soros-NGO-knak nem érdekük, hogy Magyarország katalizátora legyen az európai politikának és kiálljon a jobboldali, szuverenista politika mellett, ezért indult hazánkkal szemben támadás. Európa irányításáról és a 2024-et követő öt év személyi-politikai felállásáról van szó − ismertette Kovács Attila.

Hazánkkal szemben toboroz az EP szövetségeseket

− Újat hoz a jelentés abban a tekintetben is, hogy sokkal szélesebb kört hív hadba az EP hazánkkal szemben. Korábban az volt a jellemző, hogy az EP megküldte a véleményét az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak. Most azonban tagállami kormányokat és parlamenteket, az ENSZ-t, továbbá nemzetközi szervezetek garmadáját is szövetségre hívják ellenünk. Mindez mutatja az Európai Parlament frusztráltságát és gyengeségét, a zátonyra futott erőlködéseit, hogy hazánkat elítéljék, valamint végső soron mutatja az EP kudarcát − tette hozzá.

A kutatási igazgató jelezte, hogy nincs jogi lehetőség a soros elnökség elvételére, mivel az kizárólag a demokratikusan megválasztott tagállami vezetők ügye, akik az Európai Tanácsban döntést hoznak. Emlékeztetett, hogy volt korábban példa a soros elnökség megváltoztatására, ám azt olyan események befolyásolták, mint a brexit vagy az EU bővítése.

− Arra jogalap és precedens sincs, hogy ezt az EP vagy más testület megváltoztassa 

− nyomatékosította.

Felhívta a figyelmet, hogy maradt még némi józanság az EU intézményeiben, mivel az EU soros elnökségét most ellátó Svédország az általános ügyek tanácsában napirendre sem vette az EP törekvését. Mint mondta, nem újszerű a nyomásgyakorlás az EP-től, mivel korábban többször megfenyegették az Európai Bizottságot: ha nem indul kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen, akkor majd az EP különböző eljárásokat indít és az Európai Unió Bírósága elé citálják a bizottságot.

− Az EP abban jeleskedik, hogy éket verjen Magyarország és az Európai Bizottság közé. Rosszallják, hogy a bizottság a kompromisszum irányába mutató lépéseket tesz a jogállamiság és a hazánknak járó uniós források terén 

− húzta alá Kovács Attila.

Kiemelte, hogy újdonságot hoz a jelentés abban a tekintetben is, hogy Magyarországnak minden feltételt teljesítenie kell a jogállamiság és az uniós források védelmében, anélkül, hogy hazánk egy eurócentet is megkaphatna. − Ez szembe megy az európai kultúrával, illetve a tagállamok és az intézmények közötti kompromisszummal − közölte.

Európa többségének az érdeke a béke

− Jól látható, hogy az EP baloldali-liberális képviselői − többek között Daniel Freund, Cseh Katalin vagy Sophie in't Veld – több nyilatkozatban is sürgették, hogy vegyék el hazánk soros elnökségét. A háborúpárti európai baloldal a magyar baloldallal karöltve kéthetente megtámadja hazánkat − szögezte le a kutatási igazgató. Elmondta, hogy nemcsak a magyar kormánnyal, a magyar választókkal, hanem a kormány sikeres szakpolitikájával is szembeszállt az EP, miután a rezsicsökkentést is támadják. 

Emlékeztetett, hogy a kormány a napokban nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2024-es költségvetést, aminek a célja, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a vállalkozókat, a családokat, valamint a nyugdíjasokat.

− Ma az európai társadalom többségének az érdeke az azonnali fegyvernyugvás a szomszédban, a béke irányába tett lépések. Az elhúzódó konfliktus, a háború eszkalációja, az arra adott elhibázott szankciós válasz csak elodázza a megoldást. Az EP mostani lépése egyáltalán nem visz közelebb a megoldáshoz. Európa érdeke a béke, és az európai intézményeknek a béke érdekében kell dolgozniuk − jegyezte meg Kovács Attila.

Borítókép: Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató (Fotó: Alapjogokért Központ)