Németország is a magyar soros elnökség ellen emel szót

Az Európai Parlament mellett Németország is kétségbe vonja, hogy Magyarország képes-e hitelesen ellátni az Európai Tanács soros elnöki tisztségét.

German minister of state for Europe at the Federal Foreign office Anna Luhrmann talks to the press as she arrives for a General Affairs Council meeting at the EU headquarters in Brussels on February 22, 2022. (Photo by JOHN THYS / AFP) Fotó: AFP/JOHN THYS

Az Európai Parlament középjobb, baloldali és liberális frakciói mellett már Németország is megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az Európai Tanács soros elnöki tisztségét 2024-ben. A Politico beszámolója szerint a zöldpárti Anna Lührmann, Németország európai ügyekért felelős minisztere kedden Brüsszelben kétségét fejezte ki a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban. 

Lührmann a jogállamiság állítólagos megsértésére arra hivatkozott, hogy Magyarország ingadozó álláspontot képvisel Ukrajna támogatásával kapcsolatban az Oroszország ellen vívott háborújában.

A lap kitér arra is: az Európai Parlamentben jelenleg is készül egy állásfoglalás, amely felszólítja a törvényhozókat, hogy hozzák meg a megfelelő intézkedéseket Magyarországgal kapcsolatban. Mint írják, bár az állásfoglalás megszavazása nem kötelező érvényű, az EP legnagyobb frakciója, a jobbközép Európai Néppárt sürgeti a lépéseket. Petri Sarvamaa, a néppárti frakció költségvetési ellenőrzéssel és jogállamisági kérdésekkel foglalkozó szóvivője szerint 

ezekben a példátlan időkben kulcsfontosságú, hogy az Európai Tanácsot olyan ország vezesse, amely képes fenntartani a tagállamok közötti szoros együttműködést a döntéshozatalban, különösen olyan kérdésekben, mint az Oroszország elleni szankciók vagy az Ukrajnának nyújtott támogatás

– fogalmazott Sarvamaa, aki szintén aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy hazánk képes-e ellátni a soros elnöki tisztséget, különösen annak fényében, hogy jelenleg nem tartja be a jogállamiságra vonatkozó uniós jogszabályokat.

Az elnökség kötelesség és megtiszteltetés, nem pedig egy olyan jog, amit el lehetne venni egy országtól

− fogalmazott a történtekkel kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy az uniós parlamentnek „nem osztottak lapot”. A tárcavezető szerint az Európai Parlament azért kívánja megakadályozni, hogy 2024 második fél évében Magyarország töltse be az uniós tanácsi elnökséget, mert az intézmény baloldali többségének nem tetszik Magyarország békepárti álláspontja. Ezenfelül az is problémát jelenthet, hogy Magyarország ellenőrizni kívánja egyebek mellett, hogy az Európai Parlament, amely korrupciós botrányokban fürdik, betartja-e saját szabályait és az uniós jogelveket. − Ellenőrizni akarja továbbá, hogy az EP az európai demokráciát és az európai állampolgárok vagy saját hatalmi érdekeit szolgálja-e − emelte ki a tárcavezető. 

Varga Judit továbbá álhírnek nevezte a Politicon megjelent keddi cikket, mondván: a hazánk soros elnökségét támadó hangok nem az Európai Tanácsból, hanem a Európai Parlamentből jönnek. Jelezte azt is, miszerint a 7-es cikkely szerinti eljárás sincs összefüggésben ezzel a kérdéssel. 

Borítókép: A zöldpárti Anna Lührmann, Németország európai ügyekért felelős minisztere (Fotó: AFP/John Thys)