Igencsak abszurd, hogy Magyarország a helyreállítási forrásokhoz a jóváhagyott nemzeti terv ellenére máig nem jutott hozzá, így abból nyilvánvalóan nem tudott mit elkölteni – írta legújabb elemzésében Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója azzal kapcsolatban, hogy az unió költségvetési ellenőrzési bizottsága májusi küldöttsége formai értelemben arra kapott mandátumot, hogy Magyarország jogállamisági feltételességi ügyeiről tájékozódjon és a helyreállítási alap magyarországi elköltésére kialakított folyamatokat megvizsgálja.
Befolyásolt véleményalkotás
Mint ismert, május 17-én befejeződött az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának háromnapos látogatása Budapesten. A négytagú küldöttséget Monika Hohlmeier, a szakbizottság bajor keresztényszocialista elnöke vezette, és a nemrégiben korrupciógyanúba keveredett Cseh Katalin mellett megfigyelőként tagja volt Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, valamint Daniel Freund zöld EP-képviselő is.
A küldöttség a három nap alatt többek között baloldali újságírókkal, NGO-kkal, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, az Állami Számvevőszék munkatársaival, parlamenti bizottságok vezetőivel és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel találkozott.
A tárcavezető akkori sajtótájékoztatóján kiemelte, érezhető volt, hogy a küldöttség sajnálatos módon nem olvasta azokat a háttéranyagokat, amelyeket korábban elküldött a magyar kormány, ez is befolyásolta a véleményalkotását, ami érezhetően elfogult volt a kormánnyal szemben.
Sértik a szerződéseket
Mint a kutató megjegyzi, a szerződések alapján az Európai Parlament a tanáccsal közösen látja el a jogalkotási és költségvetési feladatokat.
Ezen belül a parlamentet tanácskozási és ellenőrzési jogkörök illetik az unió költségvetésére nézve; de az Európai Bizottság, és nem a tagállamok vonatkozásában!
A szerződések ugyanis egyértelműen és világosan előírják, hogy az Európai Unió költségvetésének végrehajtása a bizottság feladata és felelőssége, ennek megfelelően pedig azzal elszámolni is az Európai Bizottság köteles a parlamentnek, nem pedig a tagállamok − írja. Hozzáteszi:
a költségvetési ellenőrzési bizottság eljárása tehát a nemzeti szuverenitás durva megsértése, hiszen a hazánkban működő hatóságoknak a magyar Országgyűlésnek, nem az Európai Parlamentnek kell elszámolniuk költségvetési kérdésekben.
A jogállamiság elve által a közhatalom gyakorlásával szemben megfogalmazott követelmények három területen érvényesülnek: a közhatalmat gyakorló szervek számára előírt feladat- és hatáskörökben, a következetes eljárási rendben, valamint a megfelelő jogvédelmi eszközök biztosításában. Ezt a feltételrendszert Magyarországon az alaptörvény világosan előírja − állapítja meg a kutató. Hozzátette: a hazánkba látogató ellenőrző küldöttség eljárása ehhez képest teljesen esetleges és következetlen, megállapításait megkérdőjelezni, jogi úton támadni, ellenük jogorvoslatért folyamodni nem lehet.
A teljes írást itt olvashatja el.
Borítókép: Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
