– Nemrég megjelent egy hosszabb írása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) blogján, amelyben felidézte, hogy tízéves a gyed extra. Mi indokolja, hogy már most megemlékezzünk a tizedik évfordulóról, amikor az intézkedés csak 2014-ben lépett életbe?
– Ez olyan intézkedés volt, amelyet jóval az életbelépése előtt, már 2013 május–júniusában bejelentett miniszterelnök úr, körülbelül éppen most volt tíz éve ennek. Nem véletlen, hogy a bejelentés után kilenc hónappal elkezdett növekedni a születésszám. 2014 februárja volt az utolsó csökkenő hónapunk, utána minden hónapban több gyermek született, mint a megelőző év azonos időszakában. Ezért is tekinthetjük a termékenységet előre jelző, azaz prociklikus mutatónak. Kirajzolódik, hogy már a kedvező intézkedések hírére többen vállalnak gyermeket. Persze az is kimutatható, hogy a családok biztonságérzetét, a jövőbe vetett bizalmukat negatívan befolyásoló fejlemények hírére is reagálnak a mutatók, ilyen esetekben csökkenés figyelhető meg a születésszámban. 2014 előtt sok gyermekvállalás előtt álló nőnek jelentett komoly gátat a munkahely elvesztésének kockázata. Így aztán ahogy híre ment, hogy a kormány januártól lehetőséget biztosít arra, hogy az anyák igényeik szerint legálisan is munkát vállalhatnak a gyed mellett, sok, addig halogatott gyermek megszülethetett. Tény, 2014-ben 2821-gyel több gyermek született, mint 2013-ban. Ez az ezredforduló óta a harmadik legnagyobb éves növekedés. Érdemes feleleveníteni, hogy a legnagyobb 2020-ban volt (3145), akkor a 2019 februárjában bejelentett babaváró kölcsön és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kölcsönének használt lakásokra kiterjesztése révén már novembertől jelentős születésszám-növekedés vette kezdetét, ami 2020-ban egész évben kitartott. A második legnagyobb növekedés pedig 2000-hez kötődik (2952), amikor a Bokros-csomag idején megszüntetett gyedet ismét visszavezette a kormány. A 2014-es, harmadik legnagyobb születésszám-bővülés azért is figyelemre méltó, mert a gyed melletti munkatilalom megszüntetése a költségvetés kiadási oldalát nem növelte, a társadalom számára azonban igazán jelentős volt.
– Mit jelentett a gyakorlatban, hogy eltörölték a gyed és gyes melletti munkavégzés tilalmát?
– Azt jelentette, hogy 2014-től a család dönthetett arról, vállal-e bármilyen munkát az édesanya a gyermek előbb egy-, később már akár féléves kora után, s ha igen, akkor mikor és mennyi ideig. Így, ha a család anyagi helyzete igényelte, akkor akár kiegészítő jövedelmet, akár egy teljes keresetet is haza tudott vinni az anya is. Többeknél nem az anyagi okok voltak hangsúlyosabbak. Számos olyan szakma van, ahol az előremenetelhez a végzettség megszerzése után még különféle szakvizsgákat kell letenni, amelyek az elméleti vizsgák mellett megkövetelnek bizonyos időtartamú gyakorlatot is. Ha jött a baba, akkor 2014 előtt ezeket a gyakorlatokat az édesanya nem tudta igazolni, ezért aztán nem is léphetett előre. Tudok olyanról, akinek a szakorvosi vizsgájához elegendő lett volna hetente egy négyórás szakrendelés igazolása. De mestervizsgák is tömegével húzódtak-halasztódtak az értelmetlen tiltás miatt annak idején.
– Milyen érveket hozott fel ez ellen a baloldal akkoriban?
– A legfőbb ellenérvük az volt, hogy az intézkedés nem „genderszenzitív”. Azzal riogattak, hogy ettől sok nő beleszorul majd a részmunkaidős alulfoglalkoztatásba, ezzel nő a nemek közti keresetkülönbség, a nők és a gyermekek szegénységi kockázata, és a gyed extrát igénybe vevő anyák nyugdíja is alacsonyabb lesz majd. Ehelyett azonban annyi történt, hogy 2014-től nem nőtt a bérkülönbség, a nők szegénységi mutatói pedig jelentősen javultak. A gyed extra volt az első olyan intézkedés, amely már jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekes háztartások szegénységi többletkockázata csökkenjen. Míg 2010-ben nálunk volt a legnagyobb a gyermekes és gyermektelen háztartásokban élők között a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatával fenyegetettek arányának különbsége, addig mára e két csoport között nincs különbség ezen a területen.
– Ön 2012 áprilisától 2014 áprilisáig a női foglalkoztatás bővítéséért felelős miniszteri biztos volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Milyen szerepe volt a változtatásokban?
– Igen, a tilalom feloldásának én voltam az ötletgazdája, majdnem egy évig kardoskodtam mellette. Erre az eredményre minden túlzás nélkül mondhatom, hogy büszke vagyok. Ahogy az a felhozott példákból is látszik, az én korosztályomban nagyon sokan kényszerültek illegális munkavégzésre a gyed/gyes ideje alatt. Úgy érzem, hogy ezzel a lépéssel szemléletformálást indítottunk el, ami a mai napig tart. Ezek után tudott rengeteg olyan intézkedés megszületni, amely a gyed extra bevezetése nélkül nem biztos, hogy eszébe jutott volna bárkinek.
– Hogyan állta ki az idő próbáját az intézkedés?
– A gyed extra bevezetését megelőző évben, 2013-ban 79 ezren, tavaly pedig már több mint másfélszer annyian, 122 ezren voltak havonta gyeden – hangzott el nemrég egy, az NKE-n tartott workshopon. E növekedés csak úgy jöhetett létre, hogy a fél- és a kétéves kisgyermekek között jóval több a foglalkoztatott szülők által vállalt gyermek. Míg közvetlenül a gyed extra bevezetése előtt, 2013 végén az akkori fél- és kétéves kor közti gyermekek szüleinek mindössze 62,5 százaléka tudta igénybe venni a gyedet, addig ez az arány az utóbbi hónapokban már kilencven százalék fölé ugrott. Sőt már csaknem 39 ezer igénybevevő a gyed mellett dolgozott is az év folyamán valamennyit. Így kimondhatjuk, hogy a gyedet igénybe vevők több mint ötöde valamilyen mértékben legálisan foglalkoztatott is volt.
– Hogyan hatott a termékenységre a gyed extra?
– Az Eurostat szerint a 2021-es termékenységi rátánk 1,61 volt, ami 0,38-dal nagyobb, mint a tíz évvel korábbi, 2011-es, amikor az Európai Unióban nálunk volt a legalacsonyabb ez a szám, s a magyar demográfiai mérések történetének a legrosszabb adatát produkáltuk. 2021-ben először haladtuk meg a Bokros-csomag előtti, 1995-ös értéket. Az évtizedes növekedésünk a tagállamok közt Csehország után a második legnagyobb. 2021-ben a rátánk mértéke holtversenyben a 10–11. helyen áll a tagállami rangsorban. Az Eurostat szerint tavalyelőtt 94 003 gyermek született, ami csaknem kétszázzal több a 2020-as és kilencszázzal a 2019-es értékünknél, azaz a járvány alatt egyaránt növekedett a termékenység és a születések száma is. 2011-ben, a legrosszabb évünkben 88 049 gyermek jött világra. Ez az emelkedés azért is jelentős eredmény, mert míg 2011-ben több mint másfél millió volt hazánkban a 20–40 éves – azaz a legaktívabb szülőkorban levő – nők létszáma, addig mára ezt a korosztályt ötödével, háromszázezer fővel kevesebben alkotják. Ha most is másfél millió lenne a 20–40 éves korcsoportbeli nők létszáma, a termékenységi ráta pedig 1,61 maradna, akkor 117 ezernél is több gyermek születne évente.
Hazánkban tavaly a 25–54 éves nők foglalkoztatási rátája az Európai Unióban Szlovénia után a második legmagasabb, 84,9 százalék volt. Ahogy a gyermekek nőnek, úgy a gyermekes nőknek jobbak lesznek a foglalkoztathatósági mutatóik, mint a gyermekteleneknek, tehát kimondhatjuk, hogy összességében nem hátrány a gyermek a nők foglalkoztatásában.
– A kormány aktuális célja, hogy arra ösztönözze a leendő édesanyákat, 30 éves koruk előtt vállaljanak gyereket. Mi lehet a hatékony eszköz ennek elérésére?
– Nagyon remélem, hogy a 30 év alatti édesanyáknak az átlagkereset mértékéig szóló adómentessége komoly lökést fog adni a már babát tervező, de azt valamiért még halogató pároknak. A babaváró kölcsön, amelyet a kormány meghosszabbított 2024 végéig, eddig is igazán népszerű volt a fiatal családok körében; érdemes elgondolkodni rajta, hogy tudunk-e esetleg a 30 év alattiaknak valamilyen többletelőnyt juttatni. Mint tudjuk, ezt a szabad felhasználású kölcsönt is a keresettel rendelkező házaspárok tudják felvenni. Szerintem a legeredményesebb ösztönzők azok, amelyek a munkaerőpiacon jelen levők számára jelentenek komoly előnyt, hisz náluk nagyobb arányban találjuk a „halogatókat”, s a támogatásokkal a várt, de halogatott babák megszületését lehet segíteni.
– Milyen lépéseket tesznek más közép-európai országok a gyermekvállalás ösztönzése érdekében és milyen eredményeket érnek el?
– Csehország az Európai Unió második legnagyobb termékenységi rátájú országa lett 2021-ben. Ott nagyon jelentős adókedvezményeket kapnak már a kétgyermekesek is. A jelenleg ellenzékben lévő Andrej Babis miniszterelnök fontolgatta a magyar rendszerhez hasonlóan többféle intézkedéssel kiszélesíteni a támogatási rendszert. Lengyelországban nem kötötték össze a szülők foglalkoztatását és a gyermektámogatást, ott annak az intézkedésnek van nagy sikere, hogy – bizonyos követelmények teljesülése esetén – minden gyermek után kap a szülő havonta ötszáz zlotyt , azaz több mint negyvenezer forintot. Azonban ilyen mértékű és ilyen szerteágazó családtámogatási rendszer, mint amilyen hazánkban kiépült az elmúlt évtizedben, sehol máshol nem működik az unióban. Varga Mihály pénzügyminiszter úrtól tudjuk, hogy a jövő évi költségvetésben is 3307 milliárd forintnyi lesz az adókedvezményekkel együtt számított családtámogatások összege, ami a 2010-es szint három és félszerese, a GDP 3,9 százaléka.
