Varga Mihály: A jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll

A 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést; ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén a 2024-es költségvetéséről folytatott vitában.

Budapest, 2022. november 24. Varga Mihály pénzügyminiszter beszél a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésû országjáró sorozat fóruma elõtti sajtótájékoztatón Budapesten, a Barabás Villában 2022. november 24-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Jövőre már ismét dinamikus növekedéssel számolnak 

Varga Mihály arról is beszélt, hogy a kormány az idei átmeneti lassulást követően jövőre már ismét dinamikus növekedéssel számol, a válságos időkben is megvédett eredményekre támaszkodva folytatódhat tehát a magyar gazdaság felzárkózása. A miniszter kitért rá: a kormány elkötelezett amellett, hogy az inflációt az 2023 végére egy számjegyűre csökkentse; 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet. A kormány 2024-re vonatkozóan 4 százalékos GDP-bővüléssel számol – tette hozzá. Azt is mondta: a GDP-arányos államadósságot idén 69,7 százalékra, jövőre pedig 66,7 százalékra csökkentik, a költségvetési hiányt illetően pedig 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak 2024-ben.

Varga Mihály közölte: jövőre is a rezsivédelmi alap biztosítja a magyar családok és vállalkozások védelmét „a háború és a szankciók miatt elszálló energiaárakkal szemben”, a honvédelmi alap pedig a haderőfejlesztés folytatásáról, illetve felgyorsításáról gondoskodik. 

Hangsúlyozta: a kormány olyan költségvetést terjeszt az Országgyűlés elé, amely a járvány utáni, háborús és szankciókkal terhelt helyzetben is biztosítja Magyarország fizikai és anyagi biztonságát. Jövőre is fennmarad a családtámogatás, az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak és megmarad a 13. havi nyugdíj is – sorolta. Kiemelte: a legfontosabb feladat az orosz–ukrán háború és a brüsszeli energiaszankciók idején Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása, valamint a rezsicsökkentés védelme.

Magyarország erős ellenállóképességről tett tanúbizonyságot

– Az elhúzódó háború, az instabil világgazdasági környezet és az elhibázott brüsszeli politika szankciós hatásai Magyarországot is komoly kihívások elé állították – fogalmazott Bnki Erik, a Fidesz vezérszónoka. Mint mondta, a jövő évi költségvetés megőrzi a rezsivédelmi alapot, több mint 1360 milliárd forinttal. A büdzsében tovább erősödik a honvédelmi alap, amelynek kerete 1309 milliárd forint lesz, így az összes honvédelmi kiadás meghaladja majd a NATO által elvárt, GDP két százalékát meghaladó szintet. Bánki Erik jelezte, hogy jövőre több mint 3300 milliárd forintot fordít családtámogatásokra és családi adókedvezményekre. A büdzsében biztosítják a 30 év alatti, illetve a négy vagy több gyermeket vállaló anyák, valamint a 25 éven aluliak személyi jövedelemadómentességét, az iskolás gyerekek ingyenes tankönyvellátását, a gyedet, fenntartják a gyed extrát és több más gyermeknevelést segítő támogatást is.

– A kormány a háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést és garantálja a 13. havi nyugdíj folyósítását, amelyre a kabinet 2024-ben több mint 450 milliárd forintot költ. A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítható források 6542 milliárd forintra emelkednek a büdzsében 

– tette hozzá. Kitért arra is, hogy 2024-ben a közszférában dolgozók béreire fordítható források meghaladják 6460 milliárd forintot.

Bánki Erik hangsúlyozta: Magyarország a kedvezőtlen körülmények ellenére a 2010-es évek tudatos építkezésének köszönhetően ismét erős ellenállóképességről tett tanúbizonyságot. – Az előttünk álló évtized a veszélyek, bizonytalanságok és háborúk kora, valamint fokozódó migrációs és inflációs nyomás nehezedik az országra. A kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, és határainkat továbbra is biztonságban tudhassuk – jelentette ki. – A 2024-es költségvetésben nem arra költünk, amire szeretnénk, hanem arra, amire a háborús körülmények között muszáj, ugyanakkor a büdzsé megőrzi a 2010 óta elért eredményeket – hangsúlyozta Hargitai János, a KDNP vezérszónoka a 2024-es költségvetési javaslat vitájában az Országgyűlés keddi ülésén. A kormánypárti képviselő jelezte: mindenki tudja, hogy nem egy ideális költségvetési szituációban vagyunk, nem arra költünk, amire szeretnénk, hanem amire muszáj, hiszen a háború miatt a honvédelmi kiadásokra az eddigieknél sokkal több forrást kell áldozni.

Nem meglepő: a baloldal ellenzi a költségvetést

– Nem lehet egyetérteni a büdzsé tervezetével, mert az gondolattalan; ez a költségvetés a semmittevés költségvetése – vélekedett Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka. A legnagyobb baloldali párt vezetője szerint nem támogatható a költségvetés mögött álló politika: a vívmányok megőrzésének ígérete az ország többségének kevés, a büdzsé tervezete pedig nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek elmozdulást mutatnának a DK által kívánatosnak tartott irányba. Szerinte mind az oktatás, mind az egészségügy területén romlik a hazai helyzet, egyre nagyobb vagyonhányad összpontosul a leggazdagabbak kezében, miközben az elmúlt tíz évben egyre kevesebb lett a munkabérből származó, és több a tőkejövedelem, valamint a vállalati nyereség.

– Rövidtávú hatalomtechnikai megfontolások jellemzik a jövő évi költségvetés tervezetét, a kormány magára hagyja az embereket, a háztartásokat, a vállalkozásokat és az önkormányzatokat egyaránt – hangoztatta Lőcsei Lajos, a Momentum vezérszónoka. A baloldali politikus felrótta, hogy az önkormányzatok működési támogatása csökken, a fővárost szerinte egyenesen a falhoz állítják. A Momentum képviselője összetákoltnak nevezte a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslatot, és kijelentette, hogy azt felelős képviselő nem támogathatja.

A költségvetési törvényjavaslat visszavonását és egy új, biztonsági költségvetés megalkotását követelte az MSZP vezérszónoka a 2024-es költségvetési indítvány vitájában az Országgyűlés keddi ülésén. Tóth Bertalan értékelése szerint a Ház előtt lévő javaslat nem költségvetés, mert egy költségvetés tényekre és reális számításokra épül, amit viszont a Fidesz benyújtott, az egy fikció, ábrándok, vágyak kusza összevisszasága, amely nyomokban sem tartalmazza a valóságot. Szerinte a javaslatot súlytalanná teszi továbbá az Európai Bizottsággal való megegyezés késlekedése, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati optimizmus és a forint esetleges újabb mélyrepülésének valós veszélye.

Az MSZP ezért azt követeli, hogy kormány vonja vissza a költségvetési törvényjavaslatot, majd október 31-ig újra nyújtsa be először az adótörvények, majd azok elfogadása után a költségvetés új tervezetét. Az ellenzéki párt javasolja továbbá, hogy a parlament alkossa meg a biztonság költségvetését, a közkiadásokat az uniós átlag szintjére emelve, az egészségügyre a GDP 7 százalékát, szociális támogatásokra 18, oktatásra pedig 6-6,5 százalékát költve.

Borítókép: Varga Mihály (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)