Hankó Balázs: Sikeres a felsőoktatási intézmények modellváltása

Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta, hogy az új egyetemi struktúra alappilérei az autonómia, a versenyképesség és a kiszámíthatóság.

Sikeresnek nevezte a felsőoktatási intézmények modellváltását a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szenátusának tanévzáró ünnepi ülésén csütörtökön Gödöllőn. Hankó Balázs közölte, a MATE a világ legjobb 250 agráregyeteme között van, megkétszerezték a finanszírozását, amely már évi 25 milliárd forint, és a források az ukrajnai háborús helyzet ellenére is elérhetők.

– Autonómia, versenyképesség, kiszámíthatóság, ezek az új egyetemi struktúra alappillérei; az állam hátrébb lépett – jelentette ki, hozzátéve, a modellváltás sikerét mutatja az is, hogy idén 33 százalékkal többen jelölték meg első helyen a MATE valamelyik képzését.

– De még sikeresebbek szeretnénk lenni, ezért indítottuk útjára a Neumann János-programot, amelynek célja, hogy 2030-ra Európa legjobb tíz innovátora közé kerüljünk, ez azonban csak topegyetemekkel lehetséges. Vannak ellendrukkereink is, Brüsszelben nemet mondanak a magyar kutatókra, a magyar diákokra. A kormány azonban biztosítja a magyar kutatóknak a nemzetközi együttműködéshez szükséges forrásokat, és lesz mobilitási program is – hangsúlyozta.

– 2024-ben is minden forrás rendelkezésre áll, hogy egy erősebb, kiterjedtebb mobilitási programot tudjunk biztosítani, hiszen az európai együttműködés mellett vagyunk.

Az államtitkár az idei felsőoktatási felvételi eredményekről elmondta, hogy 27 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly, és tízből nyolc hallgató állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait, ami évi másfél millió forintot jelent egy diák számára. Kitért a doktori program erősítésére, amely a Neumann János-program intézkedései között szerepel. Most évente 2700-an kezdik meg doktori tanulmányaikat, ezt 3500-ra kell emelni 2030-ig. Hangsúlyozta, hogy az agrárterületen is kiszámítható kutatói életpályát biztosítanak.

– Egyetemeink, így a MATE sikere nemzetünk sikere, jövőképességünk kulcsa 

– szögezte le az államtitkár.

Gyuricza Csaba rektor elmondta, hogy idén 3863 hallgató végzett az egyetemen, a jelentkezők száma több mint negyven százalékkal, 8388-ra nőtt. Hosszú távú céljuk, hogy a megújuló MATE a világ első harminc agráregyeteme közé kerüljön. – Kialakítottuk az agrárfejlődés tudományos hátországát. Azon dolgozunk, hogy a negatív agráriumképet reálissá, pozitívvá alakítsuk – tette hozzá.

Kiemelte: arra törekednek, hogy a következő évtizedekre az élettudományok minden területén tettre kész, gyakorlatias tudású szakembereket képezzenek, mivel a mezőgazdasági fejlődés kulcsa a minőségi agárszakember. Kitért arra, hogy az egyetemi listákon egyre többször lehet találkozni magyar felsőoktatási intézményekkel, a MATE is újabb ötven helyet javított az egyik legismertebb ranglistán. A sikerekben fontos szerepet játszik a kutatói partnerhálózat, a közös publikációk, valamint a külföldi hallgatók növekvő száma is. Gyuricza Csaba felidézte, hogy az egyetem energiafelhasználása pazarló volt, de az intézmény több mint tízmilliárd forintot fordított az épületek, tantermek energetikai korszerűsítésére, és több új képzés indult a 21. századi trendeknek megfelelően.

Az ünnepségen a MATE tiszteletbeli doktorává avatták Vijai Kumar Gupta professzort, a Scotland’s Rural Collage munkatársát és Birkás Márta professzort. A Kosáry Domokos-díjat Fonyó Istvánné nyugalmazott könyvtári főigazgató, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás folyóirat leköszönő főszerkesztője vehette át. Több mint hatvan egyetemi kitüntetést is átadtak oktatóknak, kutatóknak, munkatársaknak és külső partnereknek.

Borítókép: Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Komka Péter)