Az egyetemek, a gazdaság és a kutatóhelyek összekapcsolásáról szól a Neumann János-program, mert a magyar nemzet jövőképességének ez a kulcsa – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára egy sajtórendezvényen a Bosch-csoport fővárosi innovációs élményközpontjában.
Az államtitkár hozzátette: szeretnék, ha az elkövetkezendő évek nyertese a magyar nemzet lenne, és céljuk, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz, illetve a világ 25 legjobb innovátora között legyen.
– Jelenleg a 21. helyen állunk, erről fogunk 2030-ra a tizedik helyre feljönni, amire minden esélyünk megvan. Ehhez el kell érni, hogy legyen egy olyan magyar egyetem, amely a világ száz legjobbja, illetve három olyan egyetem, amely az EU száz legjobbja között foglal helyet – fogalmazott.
Hangsúlyozta, erősítésre van szükség a kutató-fejlesztők számának növelésében, ami azt jelenti, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve kilencezer kutató-fejlesztőnek kell jutnia. Ebben már történt előrelépés, mert 34 százalékkal többen jelentkeztek műszaki, természettudományi, mérnök, informatika, agrár, orvos, egészség és tudomány szakra. Emellett szükség van még több szabadalomra, jelenleg egymilliárd euró GDP-re 1,47 százalék szabadalom esik, az unióban az átlag ennek a duplája. Ezenfelül a hazai hozzáadott értéket is növelni akarják, amihez a magyar kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának erősítése szükséges. Most a magyar cégek 32,7 százaléka innovál, az uniós átlag 52,7 százalék, ide kell felemelkedni – jelentette ki.
Kiemelte: nem könnyű a magyar egyetemek helyzete, mert a diákokkal és a kutatókkal kapcsolatban hozott diszkriminatív brüsszeli döntés nem segít, „de mi meg olyan fából vagyunk, hogy ez minket csak megerősít, a céljainkat még erősebben fogjuk elérni”.
Az Erasmus-ösztöndíjak 2024. június 30-a után is elérhetők lesznek. A magyar kormány kipótolja azokat a forrásokat, amelyek járnak hazánknak, de Brüsszel visszatartja őket. „Európai értékekben gondolkodunk, hiszen minden második magyar tudományos közlemény európai együttműködésben készül” – fogalmazott Hankó Balázs.