Az egyetemek, a gazdaság és a kutatóhelyek összekapcsolásáról szól a Neumann János-program, mert a magyar nemzet jövőképességének ez a kulcsa – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára egy sajtórendezvényen a Bosch-csoport fővárosi innovációs élményközpontjában.
Az államtitkár hozzátette: szeretnék, ha az elkövetkezendő évek nyertese a magyar nemzet lenne, és céljuk, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz, illetve a világ 25 legjobb innovátora között legyen.
– Jelenleg a 21. helyen állunk, erről fogunk 2030-ra a tizedik helyre feljönni, amire minden esélyünk megvan. Ehhez el kell érni, hogy legyen egy olyan magyar egyetem, amely a világ száz legjobbja, illetve három olyan egyetem, amely az EU száz legjobbja között foglal helyet – fogalmazott.
Hangsúlyozta, erősítésre van szükség a kutató-fejlesztők számának növelésében, ami azt jelenti, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve kilencezer kutató-fejlesztőnek kell jutnia. Ebben már történt előrelépés, mert 34 százalékkal többen jelentkeztek műszaki, természettudományi, mérnök, informatika, agrár, orvos, egészség és tudomány szakra. Emellett szükség van még több szabadalomra, jelenleg egymilliárd euró GDP-re 1,47 százalék szabadalom esik, az unióban az átlag ennek a duplája. Ezenfelül a hazai hozzáadott értéket is növelni akarják, amihez a magyar kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának erősítése szükséges. Most a magyar cégek 32,7 százaléka innovál, az uniós átlag 52,7 százalék, ide kell felemelkedni – jelentette ki.
Kiemelte: nem könnyű a magyar egyetemek helyzete, mert a diákokkal és a kutatókkal kapcsolatban hozott diszkriminatív brüsszeli döntés nem segít, „de mi meg olyan fából vagyunk, hogy ez minket csak megerősít, a céljainkat még erősebben fogjuk elérni”.
Az Erasmus-ösztöndíjak 2024. június 30-a után is elérhetők lesznek. A magyar kormány kipótolja azokat a forrásokat, amelyek járnak hazánknak, de Brüsszel visszatartja őket. „Európai értékekben gondolkodunk, hiszen minden második magyar tudományos közlemény európai együttműködésben készül” – fogalmazott Hankó Balázs.
Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az Új nemzeti kiválósági program havonta 100-200 ezer forint ösztöndíjat biztosít a felsőoktatási képzésben részt vevő legjobb kutatóknak. Sikeres ösztöndíjnak nevezte a kooperatív doktori programot is, amelyben a képzésben tanulókat az iparba vezetik, tehát a cégnél és a képzésben egyszerre tudnak jelen lenni, doktori disszertációjukat pedig valóságos ipari problémából írják. Ezért havi 400 ezer forint extra ösztöndíj illeti őket a doktori képzés alapösztöndíján felül – hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta: ötmilliárd forintot fordítottak idén arra, hogy kiváló nemzetközi kutatókat hozzanak a magyar egyetemekre és kutatóintézetekbe.
A kutatás értünk van, akik ezt támogatjuk, fizetjük, akik elvárjuk, hogy a kutatók olyan eredményeket hozzanak, amelyekkel a mi életünk, egészségünk, biztonságunk, jólétünk gyarapszik
– jelentette ki Gulyás Balázs, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke. Jó példaként hozta fel, hogy célirányos kutatásokkal harminc év alatt a világ első tíz tudástermelő országába került Szingapúr, ahol azt nézik, minek van közvetlen hatása a társadalomra, a gazdaságra, az egészségre és a biztonságra. Hozzátette, ebben a szellemben éli át a Neumann János-program koncepcióját, és ezt a szemléletmódot szeretné érvényesíteni az elkövetkezendő években.
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) elnöke kijelentette, hogy a magyar vállalkozásoknak csupán a három százaléka őrzi az innovációt valamilyen szellemi tulajdon védelmi oltalommal. Hozzátette, ezt az alacsony arányt javítani szeretnék. Hangsúlyozta, az SZTNH-nál a szabadalmi engedélyezési eljárás díjaira 75 százalékos kedvezményt adnak az egyetemeknek, a közfinanszírozású kutatóintézeteknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak, de emellett szeretnék segíteni iparjogvédelmi tevékenységüket is.
