Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az Új nemzeti kiválósági program havonta 100-200 ezer forint ösztöndíjat biztosít a felsőoktatási képzésben részt vevő legjobb kutatóknak. Sikeres ösztöndíjnak nevezte a kooperatív doktori programot is, amelyben a képzésben tanulókat az iparba vezetik, tehát a cégnél és a képzésben egyszerre tudnak jelen lenni, doktori disszertációjukat pedig valóságos ipari problémából írják. Ezért havi 400 ezer forint extra ösztöndíj illeti őket a doktori képzés alapösztöndíján felül – hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta: ötmilliárd forintot fordítottak idén arra, hogy kiváló nemzetközi kutatókat hozzanak a magyar egyetemekre és kutatóintézetekbe.
A kutatás értünk van, akik ezt támogatjuk, fizetjük, akik elvárjuk, hogy a kutatók olyan eredményeket hozzanak, amelyekkel a mi életünk, egészségünk, biztonságunk, jólétünk gyarapszik
– jelentette ki Gulyás Balázs, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke. Jó példaként hozta fel, hogy célirányos kutatásokkal harminc év alatt a világ első tíz tudástermelő országába került Szingapúr, ahol azt nézik, minek van közvetlen hatása a társadalomra, a gazdaságra, az egészségre és a biztonságra. Hozzátette, ebben a szellemben éli át a Neumann János-program koncepcióját, és ezt a szemléletmódot szeretné érvényesíteni az elkövetkezendő években.
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) elnöke kijelentette, hogy a magyar vállalkozásoknak csupán a három százaléka őrzi az innovációt valamilyen szellemi tulajdon védelmi oltalommal. Hozzátette, ezt az alacsony arányt javítani szeretnék. Hangsúlyozta, az SZTNH-nál a szabadalmi engedélyezési eljárás díjaira 75 százalékos kedvezményt adnak az egyetemeknek, a közfinanszírozású kutatóintézeteknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak, de emellett szeretnék segíteni iparjogvédelmi tevékenységüket is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!