Látni nemcsak szemmel lehet – erre kapunk számtalan bizonyítékot Sulyok Péter vak humorista jobbágyi otthonában, ahol a férfi több hónapnyi egyeztetés után fogad minket. Bár novemberben még csak a 37-et tölti, élete viharaiban nagyon sok tapasztalat halmozódott fel benne, amelyek rendkívül óvatossá és elővigyázatossá tették.

Amint belépünk a lakásba, Sulyok Péter az étkezőkonyhába invitál, ahol hellyel, majd kávéval és szörppel kínál. A frissítőket maga készíti el. A mozdulatok precízek és pontosak, ha nem tudnánk, hogy a férfi vak, meg nem mondanánk, hogy a tüsténkedés közben semmit nem lát, legalábbis szemmel. Közben arra biztat, hogy nézzünk körül a lakásban. Hamar kiderül, hogy a házigazda nem egyedül lakik, mert a gyerekszobából Napsugár, Sulyok Péter lánya mosolyog vissza a számítógép mögül. Egy másik szoba, amelyet edzőteremnek alakítottak ki, szintén Napsugár felségterülete, leginkább a középiskolás fiatal szokott itt erősíteni. – Én csak a gerincemet szoktam itt kiropogtatni, mert életem során annyit cipekedtem, hogy rendesen púposodom.
Elég csak arra gondolni, hogy amikor 2005-ben Budapesten megvettem az első lakásomat, a felújításhoz az egyik újpesti barkácsáruházból hátizsákban vittem haza az összes építőanyagot, beleértve a járólapokat és a csemperagasztót is. Előfordult, hogy egy-egy szállítmány 65 kilogrammot nyomott. Ekkortól fogva kezdtem el mind többet barkácsolni, mert pénz és elegendő segítség híján elsősorban mindig magamra számíthattam
– meséli.
Minden kezdet nehéz
Hogy megértsük, a férfi miként vált azzá az optimista és derűlátó emberré, amilyen ma, évtizedeket kell visszaugranunk az időben. – Ahhoz, hogy a legtöbb dolgot derűsen tudjam szemlélni, előbb el kell használni az erre az életre rendelt düh- és csalódáskészletet. Ezt rövid idő alatt is le lehet tudni, csak akkor nagyon gyorsan kell fejlődni. Úgy gondolom, mindenkinek meg kell járnia a maga poklait ahhoz, hogy rájöjjön: az egész csak játék, az elejétől a végéig. S csak rajtunk múlik, mennyire bonyolítjuk túl. Egy ideje már tudom, hogy problémák nincsenek, csak megoldandó feladatok és megtapasztalandó körülmények. A problémák akkor keletkeznek, ha a tudatunk kiválaszt ezek közül egyet, és azon kezd el rágódni, amivel nagy mennyiségben tudjuk elpocsékolni az időt. Minden esetben azt kell eldöntenünk, hogy megoldást keresünk vagy kifogást – mondja nevetve.
Sulyok Péter sem volt azonban mindig bölcs és optimista. Nem indult könnyen az élete, mert veleszületetten gond volt a szemével. A zöld és szürke hályog kombináció miatt a jobb szemére eleve nem látott, a balt pedig sok-sok műtéttel tudták helyrehozni az orvosok.
– Azzal „nyugtattak”, hogy egy nagyon jó állapotot sikerült elérni, de ez valószínűleg csak átmeneti. Azt mondták, jó, ha rögtön vakok között kezdek tanulni, mert előbb-utóbb úgyis elveszítem a látásom. Így a fővárosi vakok általános iskolájába kerültem, ahol bebizonyosodott, hogy vakok között félszemű a király. A tanulmányaim során ugyanis egyest nem kaptam, de olyan intő típust nem tudtak Magyarországon bevezetni, amit én nem kaptam meg gazdagon. Sokszor azért vettek elő, mert én voltam a figyelő, az egy működőképes szememmel én néztem, hogy mikor jön a nevelőtanár. Elképesztően rendetlenek voltunk, de később a legtöbben megálltuk a helyünket az életben – emlékezik vissza nevetve.