Látni nemcsak szemmel lehet – erre kapunk számtalan bizonyítékot Sulyok Péter vak humorista jobbágyi otthonában, ahol a férfi több hónapnyi egyeztetés után fogad minket. Bár novemberben még csak a 37-et tölti, élete viharaiban nagyon sok tapasztalat halmozódott fel benne, amelyek rendkívül óvatossá és elővigyázatossá tették.
Amint belépünk a lakásba, Sulyok Péter az étkezőkonyhába invitál, ahol hellyel, majd kávéval és szörppel kínál. A frissítőket maga készíti el. A mozdulatok precízek és pontosak, ha nem tudnánk, hogy a férfi vak, meg nem mondanánk, hogy a tüsténkedés közben semmit nem lát, legalábbis szemmel. Közben arra biztat, hogy nézzünk körül a lakásban. Hamar kiderül, hogy a házigazda nem egyedül lakik, mert a gyerekszobából Napsugár, Sulyok Péter lánya mosolyog vissza a számítógép mögül. Egy másik szoba, amelyet edzőteremnek alakítottak ki, szintén Napsugár felségterülete, leginkább a középiskolás fiatal szokott itt erősíteni. – Én csak a gerincemet szoktam itt kiropogtatni, mert életem során annyit cipekedtem, hogy rendesen púposodom.
Elég csak arra gondolni, hogy amikor 2005-ben Budapesten megvettem az első lakásomat, a felújításhoz az egyik újpesti barkácsáruházból hátizsákban vittem haza az összes építőanyagot, beleértve a járólapokat és a csemperagasztót is. Előfordult, hogy egy-egy szállítmány 65 kilogrammot nyomott. Ekkortól fogva kezdtem el mind többet barkácsolni, mert pénz és elegendő segítség híján elsősorban mindig magamra számíthattam
– meséli.
Minden kezdet nehéz
Hogy megértsük, a férfi miként vált azzá az optimista és derűlátó emberré, amilyen ma, évtizedeket kell visszaugranunk az időben. – Ahhoz, hogy a legtöbb dolgot derűsen tudjam szemlélni, előbb el kell használni az erre az életre rendelt düh- és csalódáskészletet. Ezt rövid idő alatt is le lehet tudni, csak akkor nagyon gyorsan kell fejlődni. Úgy gondolom, mindenkinek meg kell járnia a maga poklait ahhoz, hogy rájöjjön: az egész csak játék, az elejétől a végéig. S csak rajtunk múlik, mennyire bonyolítjuk túl. Egy ideje már tudom, hogy problémák nincsenek, csak megoldandó feladatok és megtapasztalandó körülmények. A problémák akkor keletkeznek, ha a tudatunk kiválaszt ezek közül egyet, és azon kezd el rágódni, amivel nagy mennyiségben tudjuk elpocsékolni az időt. Minden esetben azt kell eldöntenünk, hogy megoldást keresünk vagy kifogást – mondja nevetve.
Sulyok Péter sem volt azonban mindig bölcs és optimista. Nem indult könnyen az élete, mert veleszületetten gond volt a szemével. A zöld és szürke hályog kombináció miatt a jobb szemére eleve nem látott, a balt pedig sok-sok műtéttel tudták helyrehozni az orvosok.
– Azzal „nyugtattak”, hogy egy nagyon jó állapotot sikerült elérni, de ez valószínűleg csak átmeneti. Azt mondták, jó, ha rögtön vakok között kezdek tanulni, mert előbb-utóbb úgyis elveszítem a látásom. Így a fővárosi vakok általános iskolájába kerültem, ahol bebizonyosodott, hogy vakok között félszemű a király. A tanulmányaim során ugyanis egyest nem kaptam, de olyan intő típust nem tudtak Magyarországon bevezetni, amit én nem kaptam meg gazdagon. Sokszor azért vettek elő, mert én voltam a figyelő, az egy működőképes szememmel én néztem, hogy mikor jön a nevelőtanár. Elképesztően rendetlenek voltunk, de később a legtöbben megálltuk a helyünket az életben – emlékezik vissza nevetve.
Magad uram, ha szolgád nincs
Sulyok Péter hatodik után hazakerült Ajkára, hatosztályos gimnáziumba. Ezután két évig a középiskolások átlagos életét élte, majd egy nála tíz évvel idősebb cimborájával közösen vállalkozni kezdtek, házhoz járó informatikai szolgáltatást nyújtottak elsősorban látássérülteknek. – Közben folyamatosan romlott a bal szemem amiatt, hogy 1997-ben, még az általános iskolában balesetet szenvedtem. Összefutottam a folyosón egy másik fiúval, és beleszaladtam a még látó szememmel a keze élébe.
Hat évvel később, 2003-ban vakultam meg teljesen, a saját döntésem alapján. A baleset után ugyanis a zöld hályog elhatalmasodott a bal szememen, aminek hatására a szemnyomás, amely normál esetben 14 és 18 higanymilliméter között van, 120 fölé, a már mérhetetlen tartományba nőtt, ami óriási fájdalommal járt. Amikor eltávolíttattam a bal szememet, annak átmérője 43 milliméter volt a normál 15 milliméter helyett
– emlékezik vissza.
Sulyok Péter egy másik társával később egy új, kevésbé legális „vállalkozásba” is belevágott. Számítógép-alkatrészeket hoztak be hulladékként az országba, ezeket összeszerelték, a gépeket pedig Sulyok Péter terítette hátizsákban. Működött az az elv, hogy egy vakot utoljára igazoltatnak és pakoltatnak ki a hatóságok. Ebből a bizniszből lett meg az első lakásra a beugrója. Közben szerelmes lett, és azért, hogy minél hamarabb elkezdhesse közös életét az új párjával, kijárta, hogy a gimnázium utolsó két évét magántanulóként egyszerre teljesíthesse, és le is érettségizhessen. Neki így soha nem volt ballagása.
Az alkohol rabja
Amikor ezen a ponton Sulyok Péter behúzza a gyerekszoba ajtaját, már sejteni lehet, hogy élete rázósabb szakaszához értünk. Elmondja, hogy 2004-ben költözött el otthonról egy csepeli albérletbe, ahol két dolog nem volt: fűtés és meleg víz. Télen azért járt be a legelső HÉV-vel dolgozni, ha reggel hatig kiengedjenek az ujjai a munkához. A következő évben érettségizett le.
Akkoriban nagyon sokat dolgozott, sokféle munkát elvállalt, többek között call centeresként is kipróbálta magát, és másfél évtizedig benne is maradt a szakmában. Akkor vette meg a már korábban említett első lakását. Amikorra sikerült felújítania az ingatlant, a párja elhagyta, így egyedül folytatta a küzdelmet.
Minden létező túlórát elvállalt, sokat tanult, képezte magát, például lett egy okleveles „hazudozói” (marketing- és reklámügyintéző – a szerk.) papírja. Majd 2007-ben gyógymasszőr, egy évvel később pedig OKJ-s programozó lett. Időközben megismerkedett a későbbi feleségével, Napsugár édesanyjával a csepeli vakvezető kutyaiskolán. Neki akkor már volt egy tíz hónapos kisfia, akit közösen kezdtek nevelni, majd 2008 elején megszületett Napsugár. Ez a közös élet 2013-ig tartott. Némileg meglepő, de ekkor kezdett el humorizálni, terápiás céllal.
– Abban az időszakban már évek óta alkoholizmussal küzdöttem, ami a feszültségkezelés rossz eszköze volt nálam, és ez csak súlyosbodott, amikor 2013-ban különköltöztünk a feleségemmel. A végén már havi 20-25 liter házi pálinkát fogyasztottam el sörrel.
A durva az volt, hogy emellett dolgoztam, előfordult, hogy egy-egy szolgálatból alig emlékeztem valamire, mégsem buktam le. Ez a rossz állapot 2013. októberig tartott, amikor egy nagyon vadra sikeredett házibuli kis híján tragédiába torkollott. Az eset hatására letettem az italt, hatott az égi figyelmeztetés
– mondja el a férfi. A nem mindennapi történetei után humoristaként volt miről beszélnie, elég volt csak az életét elmesélnie. Négy alkalommal részt vett a Dumaszínház tehetségkutató versenyén, a Fiatal félőrültek fesztiválján, hármat meg is nyert, majd kétszer a Showder Klubban, egyszer pedig a Fábry Show-ban is szerepelt. Később különböző csapatépítő programokon, falunapokon is fellépett, manapság pedig évente kétszer-háromszor a Rádiókabaréban szerepel.
Az agyával lát a vak férfi
Nagy változást hozott Sulyok Péter életében, hogy tavaly az időközben a Nógrád vármegyei községben megvásárolt lakásba költözött a lánya, akivel igyekszik sok időt együtt tölteni. S persze most is folyamatosan munkálkodik. Hetente két nap masszőrként dolgozik a gödöllői uszodában, továbbá Almádi Balázs gyengénlátó barátjával évek óta a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány munkatársaiként szemléletformáló programokat tartanak oktatási intézményekben.
Nagyon sokat segédkezett lakásfelújításoknál is, olcsón, akár egy ebédért is szívesen segített sokaknak. Olyan is előfordult, hogy ha jobban ment sora, és az illető rászorult, akár az anyagot is ő vitte a felújításhoz. Van egy saját tervezésű és gyártású kis kézikocsija, amivel szerszámokat vagy akár anyagot is tud szállítani. Ezzel buszra is fel tud szállni. Ma azonban már kevés ilyen munkát vállal.
– Sokan kérdezik, hogy vak emberként hogyan tudok dolgozni? Faggatnak arról is, hogy látok-e képeket a fejemben úgy, hogy vak vagyok? Nos igen, lehet, hogy azért, mert gyermekkoromban láttam, most is megjelennek képek a fejemben, ami segítség. Az agyam tulajdonképpen megtanult látni. Most is látok egy szürke árnyalatos képet, hogy te itt ülsz előttem keresztbe rakott lábakkal, a fotóriporter kolléga pedig a polc sarkára támaszkodva ácsorog mögöttem (S ez valóban így volt – a szerk.). A kép nem tökéletes, de nagy segítség az életben – mutat rá.
Békében Istennel
Ezen a ponton megállapíthatjuk, hogy az eltelt évek alatt nagyot változott a világ Sulyok Péterrel és ő maga is értékesebb ember lett. A férfi, aki jó egy évtizeddel ezelőtt az alkoholnak élt, mára tudatmódosító szer nélkül is nagyon jól érzi magát a bőrében. Mondhatni, megküzdött a démonjaival, megjárta a poklot, és ebből a csatából megerősödve került ki.
Ma már nem akar senkinek bizonyítani, és mint megjegyzi: elszámolással csak egy valakinek tartozik, neki is csak a végén. S noha eleinte a helyzete, a kirekesztettség érzése, a megtapasztalt emberi közöny miatt haragudott az Istenre, mára megbékélt az Úrral. Sőt, szavai szerint egészen jóban vannak, és az erős hite mindenen átsegíti.
– A kérjetek és adatik működik, csak amíg ezt megértjük, addig rosszul, az Úr akaratát adott esetben semmibe véve kérünk – hangsúlyozza. Hozzáteszi: az isteni törvények működnek, a szabályok egyszerűek, csak követni kell azokat.
Élete történetének elmesélése után Sulyok Péter a fővárosba készül, mert segítséget kértek tőle. A keresztlánya apja azzal kereste meg, hogy le szeretné szerelni a gázos vízmelegítőt a falról, és helyette a fürdő másik felébe egy villanybojlert helyezne fel, amihez a vizet is be kellene kötni. – Ezt a részét gond nélkül megoldom, a saját lakásomban is, a felújításnál, én építettem ki a vízvezetéket ötrétegű csővel, és szerszámom is van hozzá. A vízzel könnyű bánni, mert ha valamit nem jól csinálunk, akkor „szólni fog” – mondja.
Ezután Sulyok Péter összeszedi a szükséges szerszámokat a pincében, majd a fővárosba hajtunk, és meg sem állunk egy szerelvényboltig, ahol törzsvásárló. Odabent barátként üdvözlik, a boltból aztán felpakolva távozunk. Az ismerős már nagyon várja, éppen ezért a kipakolás után azonnal munkához látnak.
Sulyok Péter most is elemében van, párducként ugrik fel a kád szélére, és olyan mozdulatokkal segít levarázsolni a gázos vízmelegítőt a falról, hogy azt a látó mester emberek is megirigyelnék. Órákkal később pedig kapom az üzenet: bojler a falon, a víz bekötve. Feladat kipipálva.
Borítókép: Sulyok Péter a fehér botot is magának készíti (Fotó: Havran Zoltán)
