Kint a persely

Bár a pálosok a legkisebb támogatásnak is örülnek, az elmúlt években több nagyobb fejlesztés is megvalósult a rend ingatlanjainál. A márianosztrai kegyhelyen megújult a templom, a kálvária és a zarándokház, és megszépült a horvátországi földrengés következtében megsérült Lyceum-templom is. Hasonló beruházások voltak a Petőfiszállás melletti Pálosszentkúton is.
Az, hogy a felújítások milyen impozánssá és meghitté varázsolták a pálosszentkúti kegyhelyet, a helyszínen válik egészen világossá. Dániel Csaba atya a megújult kolostor előtt fogad minket.
– A fejlesztések állami támogatásból valósultak meg 2019 őszétől, a munkálatok körülbelül egy évig tartottak. A beruházásokra nagy szükség volt, főleg a zarándokház esetében, mert az ingatlan már nagyon rossz állapotban volt. A zarándokház új szárnyat is kapott, így ott jelenleg akár húsznál több vendéget is el tudunk szállásolni. Ráadásul most már minden szobához tartozik egy fürdőszoba, míg korábban három-három zuhanyzótálca jutott a nőknek és a férfiaknak. A zarándokok nagyon örülnek annak, hogy nem romos állapot fogadja őket – mondja a pálos szerzetes. Hozzáteszi: korábban is volt a kegyhelyen fejlesztés, a templom 2013-ban újult meg. A vasárnapi szentmisére érkező hívek így azóta megszépült környezetben vehetnek részt a szertartásokon, a legtöbben a pünkösdi és a Kisboldogasszonykor (szeptember 8.) megtartott búcsúra érkeznek.

A nagyobb fejlesztéseket jellemzően támogatásból tudjuk finanszírozni, de nagyon örülünk a magánszemélyek kisebb-nagyobb adományának is. Mindig vannak olyanok, akik megkeresnek, hogy szeretnének adományozni a kegyhely javára, cserébe szentmisét kérnek, akár többet is. Szerencsére olyanok is vannak, akik nem egyszer, hanem bizonyos időközönként segítenek. Mindig ki van téve a persely is, így aki akar, oda is tehet be adományt
– emeli ki Csaba atya.
Közben elindulunk a felújított zarándokház felé, az utunk a templom mögött felállított Mindszenty-szobor mellett vezet, az alkotást 2019 tavaszán avatták fel. A néhai bíborost nagy tisztelet övezi itt, hiszen Mindszenty József utolsó nyilvános szereplésének helyszíne éppen a pálosszentkúti kegyhely volt 1948-ban. Miután belépünk a zarándokházba, a pálos szerzetes kiemeli: amikor rendbe tették az épületet, megújult a fűtési rendszer is. Erre nagy szükség volt, mert korábban az elavult kazánban egy hidegebb napon akár egy tonna fa is elégett, most ennek a fele, harmada is elegendő.
A felújított zarándokházban valóban XXI. századi körülmények fogadnak minket, ami még akkor is igaz, ha az eredeti, az 1940-es évek elején készült belső ajtókat megtartották. A régi, katonai vaságyakat azonban úja ágyakra cserélték, a korábbi raktárból pedig teakonyhát alakítottak ki.
Mivel az 1940-es években még a mostani zarándokház volt a kolostor, ott akkoriban kápolnát is felszenteltek. Annak a helyén most közösségi helyiség várja a zarándokokat, ahol beszélgetni, étkezni tudnak, esetleg televíziót is nézhetnek. Az emeleten pedig beszélgetőszobát alakítottak ki, ahol elmélkedni, imádkozni is lehet, de a szerzetesek akár gyóntatni is tudnak itt.
Aki ellátogat a pálosszentkúti kegyhelyre, legtöbbször felkeresi a szintén újjávarázsolt Mária-múzeumot is, ahol helyet kapott a Pálosok a nagyvilágban elnevezésű kiállítás. Ez tulajdonképpen egy könyv anyaga. A vendégek megtekinthetik a különböző emlékérmék és rózsafüzérek gyűjteményét, amelyek több tíz- vagy több száz évesek is lehetnek.
Szintén a múzeum anyagát gazdagítják azok a különböző Mária-szobrok, -képek, rózsafüzérek és más tárgyak, amelyeket először a környező tanyákról gyűjtöttek be. Később azonban már a világ minden tájáról érkeztek felajánlások, így ma az anyag nagy részét helyhiány miatt ki sem tudják állítani.
Amíg a pálosszentkúti kegyhely a régi pompájában tündököl, az egykori pilisszentléleki kolostornak, amelyet a középkorban egy királyi vadászkastélyból alakítottak át, manapság még a romjai is tovább pusztulnak. A terület szakmai felelőse az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, kezelője pedig a helyi Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell Alapítvány, amely rendben tartja a környéket, levágja a füvet. Egy helyi lakos, Reményi János és hozzá csatlakozó civilek a közelmúltban felajánlást tettek, az összeggel a romok állagmegóvását finanszírozzák.
Sajnos az idő rombolja a falmaradványokat, és a turisták is el-elvisznek egy-egy követ emlékbe, amivel kárt okoznak. Ahhoz, hogy az épület megmaradt részei ne pusztuljanak tovább, szükség van a kolostorrom állagmegóvására, mi erre a célra csaknem egymillió forintot ajánlottunk fel. A fejlesztéshez készülnek a tervek, a munkálatok várhatóan jövő tavasszal indulnak, a cél az, hogy legalább a meglevő romok ne pusztuljanak tovább
– mondja. A férfi megmutat több olyan üreget, ahonnan a turisták elhordták a köveket. De az is gondot okoz, hogy a falmaradványokon egyre komolyabb vegetáció telepszik meg, ami nemcsak esztétikai probléma. Reményi János reméli, hogy az általuk felajánlott adományokból szebbé tudják majd varázsolni a kolostorromot.
A pálos örökséget nemcsak Pálosszentkúton és Pilisszentléleken viselik a szívükön a civilek. Évtizedek óta csendben segíti a szerzetesrendet egy útépítéssel foglalkozó nagyvállalkozó, Dobróka László. A családjával a Mátrában, Pálosvörösmarton élő férfi életútjáról korábban riportban számoltunk be, a működéséről sok mindent elárul, hogy a pálosok már több mint másfél évtizeddel ezelőtt konfráternek választották, így azóta a szerzetesrend tiszteletbeli, világi tagja.

Dobróka László az eltelt évtizedekben rengeteg adománnyal segítette a pálosokat, már az 1990-es években felajánlotta, hogy átvállalja a márianosztrai templomban, a Boldog Özséb-oltárhoz tervezett kegykép elkészítésének költségeit. Helyben, Pálosvörösmarton Mária és Pálos parkot alakítottak ki Dobróka László családjának támogatásával az egykori, ma már romjaiban sem létező kolostor közelében. Az előbbibe egy szoborcsoportot helyeztek, amely arról szól, hogy Szent István felajánlja a Szűzanyának a koronát. A Pálos parkba pedig egy Remete Szent Pált megörökítő dombormű és a rendalapító Boldog Özséb atya szobra került.
Borítókép: Reményi János és más civilek szívesen adományoztak a pilisszentléleki kolostorrom állagmegóvására (Fotó: Bach Máté)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!