Az evolúcióra is hatással volt, hogy télen-nyáron etetjük a madarakat

Nem segítünk vele, sőt valójában rengeteg szenvedést okozunk a vízimadaraknak azzal, hogy etetjük őket. A könnyű táplálékszerzés ugyanis kikapcsolja a vonulóösztöneiket, ezzel veszélybe sodorva az életüket a téli időszakban. Ha pedig nem a hideg, akkor a kenyérfélék miatt kialakult betegségek végeznek az állatokkal. A probléma az énekesmadarakra is kiterjed, egy kutatás szerint a madarak folyamatos etetése miatt mindössze tizenöt év alatt egyes fajoknak megváltozott a csőrformája, és a vegyes táplálkozás helyet – bogár és magvak – kizárólag az emberre bízzák magukat.

Miért kerülhet a vízimadár életébe, ha etetjük?

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a többségében közepes és nagytestű, erős testalkatú vízimadárfajok felnőtt példányaira egyetlen egy veszély leselkedik, és az nem egy ragadozó állat, hanem az emberi felelőtlenség. – A hosszú ideje, hónapok vagy akár évek óta fogyasztott, egyoldalú kenyér- és egyéb értéktelen táplálék megbetegíti a madarakat: emésztőszervi gyulladást okoz, de a legsúlyosabb problémát a hiánybetegségből fakadó, az úgynevezett angyalszárnybetegség okozza, amely fiókák röpképtelenségét eredményezi – mutat rá.

Angyalszárnybetegségben szenvedő fiatal bütykös hattyúk Fotó: MME/Orbán Zoltán

Kifejti, a madarak tömeges pusztulása mögött ugyanakkor nem egyetlen tényező áll: a nem megfelelő táplálék legyengíti a madarak ellenálló képességét, a madárinfluenza pedig szintén jelentős problémát jelent, folyamatosan mutálódik, most épp a H5N8 elnevezésű variáns veszélyezteti a madarakat. – Nagyon pusztító betegségről beszélünk, amit tovább fokoz, hogy a madarak etetésekor sok állat verődik össze, és egy-egy fertőzött állat rengeteg másikat betegít meg – mondja Tokody Béla.

 

A madarak mellett a természetnek és magunknak is ártunk

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hosszú évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, miért ne etessük a vízimadarakat, ám az üzenet valahogy nem ér célba. Sőt még a legdurvább madárinfluenza-járvány sem riasztotta vissza az embereket attól, hogy kenyérrel etessék az állatokat, ráadásul kézből: 2017 telén Európában és Magyarországon is hatalmas kárt okozott a járvány, mégis azt lehetett látni, hogy a gyerekek azon a jégen játszottak, ahová a madarak tömegei ürítettek, amely a legfőbb vírusterjesztő. De jelentős problémát jelent a kenyérdobálás is, hiszen amellett, hogy szennyezi a környezetet, rontja a vízminőséget, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt, vagyis a természetes vizeink elmocsarasodnak. 

Fotó: MME/Orbán Zoltán

A madarak evolúciójába is beleavatkozunk

Tokody Béla egy érdekes, ám annál aggasztóbb jelenségre is felhívja a figyelmet. – Angliában nagyon népszerű a madarászat, több mint kétmillió tagja van az ottani madártani egyesületnek, nagyon nagy hagyománya van a madáretetésnek is. Ezt használták ki azok a cégek, akik madáreleséget forgalmaznak és ügyes reklámokkal elérték, hogy a lakosság ne csak télen, nyáron is etesse az énekesmadarakat. Ám ezek az állatok csak télen magevők, tavasztól őszig rovarokkal táplálkoznak. Azzal viszont, hogy az állatoknak egész évben biztosították a magvakat, a cinkék csőre például alkalmazkodni kezdett ehhez és nagyjából 15 év alatt megváltozott a formájuk, nagyobb méretű lett  – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy nemkívánatos, és egyben felesleges emberi beavatkozások tehát a madarak evolúciójára is hatással van. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)