Továbbra is a magyar–szerb határ a balkáni úton tartó illegális migráció fő iránya – nyilatkozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kérdésre válaszolva a helyzet romlására utalva megerősítette, hogy
az idén már százezer illegális migránssal szemben intézkedtek a rendőrök, mintegy 750 embercsempészt elfogtak, miközben hét rendőr megsérült.
Hozzátette: legutóbb egy 180 tagú csoport hatolt be Ásotthalomnál a kerítésen keresztül, ami jelzi, hogy nagyszámú, agresszív, embercsempészek által vezetett csoportok jelentek meg, amelyek mindenáron, még az őszi időszak beállta előtt szeretnének bejutni az Európai Unió területére.
Romlik a helyzet
– Az operatív helyzet jelentősen romlott az elmúlt hónapokban, szerb területen rendszeressé váltak a bűnbandák összetűzései, előbb csak késekkel, majd pisztollyal, utána sorozatlövő fegyverekkel felszerelkezve, legutóbb pedig kézigránáttal támadtak egy lakóházra – sorolta a belbiztonsági főtanácsadó. Az utóbbit Bakondi György súlyos figyelmeztetésnek nevezte, amely olyan családfő ellen irányult, aki rendszeresen, nyilvánosan bírálta az illegális migránsokat. Azt mondta, minden fegyver, robbanóanyag jelenléte a határon fokozza azt a biztonsági rizikót, amelyet 2015 óta tapasztalnak.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vetik be Szerbiában a hadsereget, elmondta: a haderő bevetésének „rigorózus jogi szabályai” vannak, csak akkor vethetők be a katonák, ha a helyzet különösen bonyolult, és a rendőri erő nem elégséges.
– Magyarország ugyanakkor megteremtette a katonák határon való jelenlétének jogi hátterét, mint megtette azt Szerbia is a koronavírus-járvány idején, de jelenleg Szerbiában a jogi feltétel nem áll fenn a hadsereg bevetéséhez – mondta Bakondi György, megjegyezve, hogy a szerb oldalon megjelentek a kommandósok, a különleges rendőri erők, próbálnak mindent megtenni a migráció megállításáért.
Rosszak az uniós előírások
– A határról sok migránst szállítanak el az ország távolabbi területein lévő befogadóállomásokra, de mivel azok – az EU előírásainak megfelelően – nyílt intézmények, a migránsok taxikkal gyorsan visszatérnek a magyar–szerb határhoz – ismertette.
A belbiztonsági főtanácsadó súlyosan veszélyesnek nevezte a lakosságra nézve, ha saját kezébe akarná venni az ügyek rendezését – mint az egy szerbiai lakossági fórumon felvetődött –, és azt mondta, hogy ez a közbiztonság további romlását eredményezné, inkább a rendőri erők aktivitását kellene növelni.
Ugyancsak kérdésre válaszolva a belbiztonsági főtanácsadó utalt a magyar–osztrák–szerb rendőri együttműködésre, a közös műveletekre a határszakaszokon, és azt mondta, Magyarország erejét meghaladó módon vesz részt az illegális migráció elleni küzdelemben, amivel nemcsak a magyar emberek biztonságát, hanem az európaiakét is szolgálja, amiért támogatást nem kap, „politikai támadást viszont jó sűrűn”.
Ismét terítéken a kvóta
Arra a felvetésre, mi lesz a sorsa az Európai Unió új migrációellenes törekvéseinek, amely ismét felveti a kötelező migránskvótát, Bakondi György jelezte: Magyarországnak, Lengyelországnak, Hollandiának és Németországnak együttes fellépéssel sikerült megakadályoznia, hogy az EU soron kívül tárgyalja ezt a kérdést.
Intenzív szakértői szintű egyeztetések folynak ebben az ügyben, Magyarország minden megnyilvánulásában, konzekvensen képviseli azt az álláspontját, hogy a határokat őrizni kell, azt, hogy „kivel élünk együtt, nekünk kell eldöntenünk”, nem Brüsszelnek.
– Magyarország kormánya mindent megtesz, hogy lassítsa a migránskvóták bevezetésére irányuló folyamatot, a nemzeti kormányok álláspontja egyébként egyre markánsabban és egyre több kérdésben tér el az EU központjának álláspontjától. Ez biztató arra, hogy talán az Európai Unióra súlyos veszélyt jelentő megoldásokat el lehessen kerülni – mondta Bakondi György a Vasárnapi újságban.
Borítókép: Illegális bevándorlók gyülekeznek a határ déli, szerbiai oldalán (Fotó: Havran Zoltán)
