– A rongálás, vandalizmus minden formáját elítélem, legyen az keresztégetés, köztéri pad rongálása vagy természetrombolás – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere a komoly indulatokat, gyűlületcunamit, már- már vallásháborút kiváltó keresztégetés után. Ismert,
Augusztus 20-án ismeretlenek felgyújtották és porig égették a Pest vármegyei Nagykovácsiban, a Nagy-Szénás hegyen pár éve felállított fa keresztet.
A Szent István-napi barbár tett a falu lakói között komoly vitákat szított. Míg a lakosok egy része pénzt gyűjt a felgyújtott kereszt újjáépítésére, valakit „roppant mód zavar ez az erőszakos keresztény jelkép kipakolása mindenhova”, és inkább szivárványos zászlót tenne a Nagy-Szénás csúcsra.
A település polgármestere a történtekkel kapcsolatban elmondta, a tűzoltásra riasztott katasztrófavédelem hivatalból megindította az eljárást az ügy kivizsgálására, így újabb feljelentésre már nem volt szükség.
Az ügy kivizsgálása folyamatban van, ráadásul egy szemtanú is jelentkezett, aki vállalta, hogy tanúként kihallgassa a nyomozóhatóság
– tudatta Mohos Katalin, aki elmondta, a fakeresztet engedély nélkül állították néhány éve, arról nincs hivatalos információja, hogy kik. – Tudtommal, azóta a területileg illetékes természethatóság és a vagyonkezelést ellátó Pilisi Parkerdő Zrt. nem tett lépéseket a lebontása érdekében. Véleményem szerint
a tett szempontjából nincs is jelentősége annak, hogy engedéllyel állt-e ott a kereszt, mert mindenképpen elítélendő, barbár tett a felgyújtása.
És akár nagyobb tragédiát, erdőtüzet is okozhatott volna, ha egy szikrát rossz felé visz a szél – vélekedett a polgármester.
Arra a kezdeményezésre, miszerint a település lakói közadakozásból építenének új keresztet a Nagy-Szénásra, a polgármester azt mondta, az önkormányzat csak szabályos, törvénybe nem ütköző kezdeményezéseket támogathat. – A kereszt állításához a területileg illetékes természetvédelmi hatóság – Pest Vármegyei Kormányhivatal, környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztály – engedélye és a terület vagyonkezelését ellátó erdőgazdálkodó, a Pilisi Parkerdő Zrt. hozzájárulása szükséges. Ezek birtokában beszélhetünk csak keresztállításról, csak ezután van értelme lakossági adakozásnak is.
Keresztényként magam is támogatom a szabályos, engedélyekkel bíró keresztállítást, magánemberként anyagilag is akár, de semmiképpen nem a minket körülvevő csodálatos természeti környezet kárára, csakis annak értékei megőrzése mellett
– hangsúlyozta Kiszelné Mohos Katalin.