A pedofíliát bagatellizálta a Helsinki Bizottság egykori SZDSZ-es alapítója

Kőszeg Ferenc szerint csak akkor érdemes az ilyen esetekkel a hatóságokhoz fordulni, ha tényleg valami megengedhetetlen történik.

Magyar Nemzet
2023. 08. 15. 15:21
Kõszeg Ferenc; Majtényi László
Budapest, 2017. március 13. Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, alkotmányjogász, az ellenzéki pártok (LMP, MSZP, Együtt, Párbeszéd) államfõjelöltje (b) és Kõszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója az Országgyûlés plenáris ülésén, a köztársaságielnök-választáson 2017. március 13-án. Áder János államfõ, a Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott a titkos voksolás második fordulójában. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi Lászlóra 39-en szavaztak. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elhatárolódik Kőszeg Ferenctől a Magyar Helsinki Bizottság, miután a jogvédő szervezet alapítója a Partizán legfrissebb adásában a „pedofíliával kapcsolatos kérdésekre olyan válaszokat adott, amelyek szöges ellentétben állnak a bizottság értékrendjével.” A Nyílt Társadalom Alapítványhoz köthető Magyar Helsinki Bizottság az SZDSZ-es honatya magánéleti nézetei miatt akadt ki, aki megkérdőjelezhető állításokat tett azzal kapcsolatban, hogy mikor „tolerálható” egy felnőtt és egy gyerek közti viszony. Kőszeg szerint az érzelmi kapcsolatok nagyon széles körűek, amelyeket nem lehet merev kategóriákba leírni. Mint fogalmazott, 

egy szexuális kapcsolat egy felnőtt és egy fiatalkorú között semmiképpen nem fogadható el. De ha emögött egy pusztán lelki és érzelmi kapcsolatról van szó, akkor ezt elítélni, és hát, akár büntetni, az szerintem nagyon helytelen. 

Ennek kapcsán kiemelte, miszerint „elég sok szexuális kapcsolat volt diák és tanár között, ami tilos volt és helytelen, de nem volt belőle nagy ügy, mert hozzátartozott az élethez.” Példaként említette, hogy „volt egy leánygimnázium, ahol egy nagyon szuggesztív tanárba egy csomó lány szerelmes volt, akik büszkék voltak arra, hogy viszonyuk volt ezzel a tanárral. Nyilvánvalóan lehetett volna ebből – a Sipos-ügyhöz hasonlóan – ügyet és botrányt csinálni. De az iskola tudomásul vette, erőszak egyáltalán nem volt benne” – fejtegette a politikus, aki úgy véli, akkor legyen az ilyen eseteknek hatósági következménye, amikor tényleg valami megengedhetetlen történik. 

Gulyás Márton ekkor a Sipos Pál, a diákjai zaklatása miatt pedofilgyanúba keveredett egykori tanár, televíziós személyiség ügyét hozta fel példaként, aki együtt maszturbált 14–18 éves fiú diákjaival, de fogdosott és megcsókolt egy 18 év alatti lányt is. A Magyar Helsinki Bizottság alapítója, volt SZDSZ-es politikus szerint „ennek a megtörténte még mindig kisebb baj, mint ennek a nyilvános leleplezése”. Mint mondta, 

nyilvánvalóan nem helyes, ha egy felnőtt együtt maszturbál egy gyerekkel, de ha egy rendőrtisztviselő kihallgatja a gyereket ebben az ügyben, az lehet neki nagyobb trauma, mint a történtek. Egy hatósági beavatkozásnál szinte minden jobb, mert egy hatóság nem tud nem durván és esetlenül beavatkozni egy ilyen dologba. Nem tudja olyan differenciáltan látni ezeket a dolgokat úgy, ahogy azok vannak 

– vélekedett Kőszeg. Kiderült az is, hogy abban az iskolában ahová a fia járt, volt egy olyan pedagógus is, aki időnként kikezdett a fiúkkal. Ő azonban nem tanácsolta a fiának, hogy jelentse azt. 

A Partizánban adott interjút követően a Magyar Helsinki Bizottság közleményt adott ki, amelyben kijelentették, hogy „a hatalommal való visszaélés ellen küzdő jogvédőkként és gyakorló szülőkként, oktatókként is teljességgel elfogadhatatlanok az interjúban megjelenő nézetek.” Mint írták, Kőszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság egyik legismertebb alapítója, aki a szervezet elnöke volt 2006. december 31-ig, amikor nyugdíjba ment. Közel húsz éve nem képviseli a Magyar Helsinki Bizottságot, nem nyilatkozik a szervezet nevében.

 A szervezet reakciójára válaszul Kőszeg Ferenc is nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy a bizottság közleményének megjelenése után semmiféle személyes megbeszélésre nem tart igényt. Sőt mi több az alapító elnöki címről, valamint a Helsinkitől kapott kitüntetéséről is lemond.

„Nyugdíjba menetelemkor a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységemet a bizottság alapító elnöke kitüntető címmel jutalmazta. A nyilatkozat megjelenése után erre a címre nem tartok többé igényt. Alapító elnöki címemről ezennel lemondok”

– olvasható az egykori elnök nyilatkozatában, aki a Helsinki közleményét nem tudja másképp látni, mint „alázatos és ráadásul fölösleges hajlongásnak a Fidesz szellemiség előtt.”

Borítókép: Majtényi László és Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója az Országgyűlés plenáris ülésén 2017-ben. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.