Az ellenzéki szavazók már nem hisznek a baloldalnak?

Mára ott tartunk, hogy az ellenzéki szavazó a sajátjainak, a baloldali politikusoknak sem hisz – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin, akit Vona Gábor pártalapítása, valamint a közelgő európai parlamenti, és önkormányzati választások apropóján kérdeztünk. A XXI. Század Intézet elemzője kifejtette, mi az oka annak, hogy mindenki elnök vagy legalábbis vezető politikus akar lenni a baloldalon. Elárulta azt is, szerinte milyen sorsa juthat Vona Gábor új pártja.

Fotó: Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

Mindenki a saját, önös érdekeit nézi a baloldalon

A XXI. Század Intézet elemzője elmondta: ennyi pártot nem tud és nem is akar eltartani a baloldali szavazótábor. Ennek ellenére egyre csak szaporodnak a szervezetek, mindenki saját, önös érdekeit nézi és anyagi egzisztenciáját félti az elemző szerint, aki úgy látja, hogy sem szellemi muníció, sem pedig szorgalom nincs arra a baloldalon, hogy építkezzenek és valami összefüggő, érvényes politikai állítást tegyenek Magyarországról. 

Ezért akar mindenki magának egy pártot és ezért akar – kis túlzással élve – mindenki elnök vagy legalábbis vezető politikus lenni. Ettől látja biztosítva saját politikai karrierjét

– tette hozzá. Nagy Ervin megállapította: az ellenzék permanens politikai válságban van az érvényes mondanivaló hiánya, a politikai elit kontraszelekciója, valamint a baloldal elaprózódása miatt. – Nincs olyan politikai cél, ami mögé társadalmi többséget tudnának állítani, a vezető politikusok politikai teljesítmény nélkül, sokszor botrányokozással vagy káromkodással tudtak a pártjukon belül előrejutni. EP-választások tisztán listás voksolás, azaz pártokra szavazunk, míg az helyhatóságin polgármesterekre, illetve képviselőjelöltekre, azaz személyekre. Tehát úgy kell országosan versenyezniük a szavazók bizalmáért, hogy közben helyben megállapodásokat kell kötniük, ami ebben az elaprózott, egymással perlekedő, történelmi töredezettségű baloldalon jelenleg kivitelezhetetlen – jelentette ki.

Célok a közelgő választásokon

Az elemző szerint az ellenzék számára a 2024-es EP- és önkormányzati választásokon az a cél, hogy „tisztuljon kép, lássák a valódi erővonalakat”. – Az ellenzéki szavazó legfontosabb elvárására, a baloldal megújulására semmi esélyt nem látok, inkább lesz kétségbeesett helykeresés és küzdelem a politikusi fizetésekért – legalábbis önkormányzati szinten, hisz az EP-választásokon a Momentumon és a DK-n kívül a többieknek kevés esélyük lesz helyeket szerezni – mondta. 

Vona Gábor pártjában Nagy Ervin nem látja azt, hogy megerősödhetne kilenc hónap alatt. 

Úgy véli a mostani nagy médiafigyelem az év végére le fog csendesedni, és szükségszerűen kudarc vár rájuk. Az elemző szerint a kormánypártok célja, hogy megtartsák azt az előnyt, amit a 2022-es választásokon kiharcoltak. – Összességben hasonló eredményre számítok a részükről, mint 2019-ben, hisz a frontvonalak befagytak és az infláció sem tudta erodálni a népszerűségüket. A DK lehet relatív győztese még az EP-választásoknak, hisz ha a Jobbik és az MSZP kiesik, akkor azok a szavazók vélhetően oda fognak áramlani, azaz akár hasonló számú szavazattal több képviselőjük lehet 2024-től, szemben a Momentummal, ez a lépéshátrány behozhatatlannak tűnik – zárta gondolatait az elemző.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)