„Meg kell értenünk, hogy egy agrártársadalomban a gyermek ingyen munkaerő, egy ipari vagy posztipari társadalomban pedig költséges hobbi, tehát nehéz gazdasági érvekkel megokolni, hogy miért kell gyermeket vállalni, mert az állam sosem tudná anyagi értelemben megtéríteni” – mondta a Demokratának adott interjúban Robert C. Castel. A biztonságpolitikai szakértő szerint az állami ösztönzés ugyan lehet jó, de a politikának más érvrendszert kell bevetnie a cél érdekében. „Kemény munkával a megfelelő politikai irányvonalak gyermekközpontúvá alakíthatják egy ország kultúráját. Ha komolyan vesszük a sokszínűséget, és fontosnak tartjuk, hogy legyenek a világon magyarok, dánok, japánok és bantuk, akkor ez a politika egyik legfontosabb feladata” – jegyezte meg Robert C. Castel, hangsúlyozva, hogy többek között ki lehet mutatni korrelációt az ingatlanárak és a gyermekvállalási kedv között.
Ha felépíthetek egy emeletes házat, akkor valószínű, hogy nem csak egyetlenegy gyermeket fogok nevelni benne. De ha a munka miatt be kell költöznöm Pest központjába, mert nem találok állást a periférián, akkor nyilvánvaló, hogy nincs pénzem egy Andrássy úti villára, hanem másfél szobában fogok nyomorogni, és nem vállalok három gyermeket
– fejtette ki a szakértő, aki szerint olyan régióban kell ipart telepíteni és munkalehetőségeket teremteni, ahol még olcsóbbak az ingatlanok, hogy aztán „oda költözhessenek az emberek és nagy családot alapíthassanak”.
