Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a magyar–szerb határon szeptember 21-én több embercsempész Kalasnyikovból zúdított golyózáport a szabadkai térségben, a 61 és 64 jelű határszakaszon a magyar és a szerb egyenruhásokra. Ennek kapcsán azzal kerestük meg a rendőrséget, hogy megtudjuk, a határrendész, illetve a határvadász mikor és milyen körülmények között használhat fegyvert.
Az ORFK Kommunikációs Szolgálatának válasza szerint a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény határozza meg Magyarország teljes területén valamennyi rendőr és szerződéses határvadász számára a lőfegyverhasználat feltételeit, szabályait. A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb rendőri kényszerítő eszköz, mely akár az élet jogszerű kioltásával is járhat. A rendőrt – és vele együtt a határvadászt – a lőfegyverhasználati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – a törvényben foglaltak szerint illeti meg.
A rendőr, a határvadász lőfegyvert használhat az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, illetve a saját élete, testi épsége, személyi szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie elsősorban egy felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék, majd más kényszerítő eszköz alkalmazásának, figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik. A figyelmeztető lövés csak ezek után dördülhet el.
A lőfegyverhasználatot megelőző fenti intézkedések azonban részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
A nemzetközi jog a fegyveres embercsempészeknek és illegális migránsoknak kedvez, hiszen a határvédő – a határrendész, a határvadász – még akkor sem lőhet vissza a szomszédos országból rálövő bűnözőkre, ha az élete van veszélyben. A nemzetközi jog ugyanis tiltja a szomszédos államba való átlövést.
A szeptember 21-én az embercsempészek által megtámadott magyar–szerb járőrpár így egyetlen dolgot tehetett, fedezékbe vonult és kivonta magát a lőzónából, vagyis az árokba ugorva kikúsztak a golyózápor veszélyeztette szakaszból.
A Magyar Nemzet azt is megtudta, hogy a közös járőrpár szerb tagjai magyar területen használhatnak kényszerítő eszközöket, a rendőrségről szóló törvény pedig rájuk is vonatkozik, az pedig szigorúan szabályozza, hogy a külföldi rendőrök magyar földön mit tehetnek. Előírás, hogy kizárólag testi kényszert, bilincset, illetve rendőrbotot alkalmazhatnak, és hogy a szolgálati fegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükségben használhatja. Azaz ha magyar földön éri közvetlen támadás, és az élete veszélyben van, az élete megvédése érdekében használhatja a fegyverét is. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata kérdésünkre közölte: az államhatár közvetlen környezetében az ott lefolytatott (kényszer)intézkedés során a szomszédos állammal kötött nemzetközi szerződéseket tiszteletben kell tartani.
