A Légi Rendészeti Parancsnokság 1989-ben kapta meg az első MD–500-asát, amelyből 1991-ig összesen hatot állítottak üzembe R501-től R506-ig kiadott számozással. A HHelikopter.hu cikke szerint az amerikai gép a pilótán kívül csak három személyt szállíthatott, de nagy sebessége, jó manőverezőképessége és gazdaságosabb üzemeltetése miatt kiválóan bevált a speciális rendőri feladatok ellátásához. Az addig használt szovjet licensz alapján Lengyelországban gyártott Mi–2-es helikopter fogyasztása óránként 460 liter kerozin, az MD–500-asé mindössze 96–106 liter. További előnyt jelentett, hogy a fél évet is meghaladó nagyjavítást a Mi–2-eseken 1000 repült óra után kellett elvégezni, miközben az MD–500-asnál ugyanerre a munkára csak 3500 óra után került sor.
A BM által használt MD–500-asok közül sajnos többet is baleset ért. 1994. november 22-én a Ferihegyi repülőtér megközelítése közben a katasztrófában életét vesztette a légi rendészet akkori parancsnoka és mellette ülő pilótatársa is. Az R506-os helikopter sötétedés után, bonyolult időjárási körülmények között zuhant le, a bekövetkezett repülőeseményt a hajtómű szívótorok-jegesedése okozta.
Tíz évvel később, 2004 májusában Siófok-Kiliti repülőtéren, 2006 szeptemberében pedig Ferihegyen keletkezett repüléstechnikai hibából súlyos sérülés egy-egy MD–500-asban, de szerencsére egyik esemény sem járt halálos áldozatokkal vagy személyi sérüléssel. 2006. szeptember 18-án az R505-ös szolgálati feladatról tért vissza, amikor Ferihegyen leszállás közben, függeszkedő fázisban fél méterrel a föld felett megpördült, letörött a farka, majd az oldalára dőlt; a rotorja ezután még belecsapott a betonba, így a rotorlapátok törmelékei, illetve a helikopter alkatrészei mintegy százméteres körben szóródtak szét. A gépben elöl két rendőr, a jobb hátsó ülésében pedig (levett ajtóval) egy fotós ült. A történtek körülményeit a Katonai Légügyi Hivatal vizsgálta ki. A helikopter vezetője hátszélben próbált leszállni az 1-es terminálnál lévő műszaki előtéren. A nagy sebességgel érkező gépet a pilóta későn kezdte fékezni, ezért az túl nagy erővel érkezett a földre, így a főrotor beleütődött a faroklégcsavar tartójába. Ennek hatására a faroklégcsavar letörött, a gép pedig elkezdett a főrotor tengelye körül forogni, majd felborult és a rotorja darabokra törött. Az elsődleges megállapítások szerint a gép főegységei olyan súlyosan megsérültek, hogy gazdaságosan nem voltak javíthatók, ezért a gépet le kellett selejtezni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!