Amerikából avatkozhattak be a tavalyi baloldali előválasztásba

A 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtöki adásában a brüsszeli migrációs paktum mellett a baloldal pénzügyi botrányai is terítékre kerültek.

Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: CLEMENS BILAN

Soros György 2015-ben megírt tervét próbálja egyre durvább léptékben megvalósítani a brüsszeli elit a migránspaktummal – vélekedtek a résztvevők a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtök esti adásában, melyben Kulifai Mátét, a Hetek lapszerkesztőjét, Kiszelly Zoltánt, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatóját és Szikra Leventét, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét a Karácsony Gergelyt körüllengő politikai korrupciós ügyekről is kérdezte Lánczi Tamás.

A műsorban a baloldal pénzügyi botrányai mellett a Brüsszel által erőltetett migrációs paktum is terítékre került. Lánczi Tamás felidézte, hogy Márki-Zay Péter tavaly kikotyogta: Karácsony Gergely mozgalma ötszázmillió forintot kapott.

– Innentől kezdve a főpolgármester vesszőfutásba kezdett. Először azt mondta, nem kaptak külföldről semmilyen támogatást – emlékeztetett rá Lánczi Tamás, majd felelevenítette, hogy azóta már számos egymásnak is ellentmondó magyarázattal állt elő Karácsony Gergely a külföldi támogatásokkal kapcsolatban.

Kulifai Máté szerint a baloldal kampányának egyik legérdekesebb mozzanata Karácsony Gergely visszalépése volt. – Hogy létezik az, hogy váratlanul az esélyekkel szembemenve Karácsony egyszer csak visszalépett? – vetette fel a kérdést Kulifai Máté, aki rámutatott, hogy az amerikai Demokrata Párthoz közeli körökhöz vezetnek a baloldalhoz érkező támogatások szálai.

– Azok, akik a pénzt betették a kampányba, egy másik szereplőt láttak volna szívesen a színpadon, nem Karácsonyt, ezért leszedték, és helyette indították Márki-Zayt? 

– feszegette tovább a kérdést Lánczi Tamás.

– A szponzorok azt láthatták, hogy nem a liberális főpolgármester tudja megszólítani a kiábrándult fideszes szavazókat, hanem egy magát jobboldalinak beállító ember – vélekedett Kiszelly Zoltán, aki nemzetközi példákat említve kifejtette, hogy a globalisták mostanában magukat jobboldalinak beállító figurákat igyekeznek indítani ott, ahol a társadalom fogékony a konzervatív értékekre.

A külföldi támogatásokról szólva Szikra Levente emlékeztetett rá, hogy a baloldal több ízben is kapott pénzt külföldről.

– Folytak be azután is komoly adományok, hogy visszalépett Karácsony Gergely, és azután is, hogy elveszítették a választásokat – hangsúlyozta Kulifai Máté. Kiszelly Zoltán a gyűrődésmentes bankjegyek kapcsán emlékeztetett rá, hogy az uniós szabályok szerint csak tízezer eurót lehetne készpénzben áthozni a határon. – Lehet, hogy ezt nem a londoni vagy az amszterdami magyarok hozták, hanem egy diplomataautó – vélekedett a politológus.

Lánczi Tamás azt is firtatta, előfordulhat-e az, hogy a DK kiáll Karácsony mögül és nem támogatja majd a jövőre esedékes önkormányzati választásokon? – A DK arra játszik, hogy a kerületi polgármesterjelöltek közül minél többet ő állíthasson – magyarázta Szikra Levente, aki szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a fontos, hogy ki ül a főpolgármesteri székben, hanem az, hogy milyen közgyűléssel dolgozik együtt a főpolgármester.

Az Európai Unió által erőltetett migránspaktummal kapcsolatban Lánczi Tamás rámutatott, hogy kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak bevezetni és pénzbüntetéssel sújtani azokat az országokat, amelyek nem hajlandók befogadni az illegális bevándorlókat.

– Ez kísértetiesen ugyanaz a terv, amit 2015-ben Soros György megírt

– szögezte le.

– Ugyanazt a tervet próbálják egyre durvább léptékben átültetni – reagált Szikra Levente, aki hangsúlyozta, hogy mindez milliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettséget jelentene Magyarországnak, miközben hazánk már több száz milliárd forintot költött a schengeni külső határok védelmére, ráadásul Brüsszel is tartozik hazánknak sok milliárd euróval. – Amellett, hogy nem fizetik meg a nekünk jog szerint járó pénzeket, még a migrációs politikánk büntetéseként további pénzeket akarnak tőlünk elkérni. Érzek itt némi igazságtalanságot – tette hozzá.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)