Távoli betegellátás: A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a távoli betegellátást és olyan telemedicinális megoldások használatát, ami növelheti az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét.
Kutatás-fejlesztés: Az MI segíthet az új gyógyszerek és terápiák kifejlesztésében, valamint az egészségügyi kutatások területén is hasznos lehet az új felfedezések és eredmények előmozdításában.
A mesterséges intelligencia tehát számos nagyszerű dolgot ígért, és bár megvan benne a lehetőség, hogy megváltoztassa a világot, de ehhez újfajta megközelítésre van szükség a szereplők részéről is. Az ötlettől a cselekvésen át a valódi értékteremtésig ugyanis még hosszú út vezet, annak ráadásul mérhetőnek és fenntarthatónak kell lennie állítja Ian Hook, a Novartis képviseletében. A világ egyik vezető egészségügyi vállalata úgy véli, az eddigiektől eltérően kell gondolkodni és strukturálni az érdemi fejlődés eléréshez, és új kritériumok alapján lehet csak működő innovációs folyamatot kiépíteni. Ezek nélkül a mesterséges intelligencia csupán egy hangzatos hívószó marad tartalom nélkül.
A megvalósításra egyébként több területen is akad már példa, ilyen akár itthon is. A Hungaropharma több mint tízmilliárd forintos beruházásának eredményeképpen idén adták át azt a budapesti központot, amelyben az automata logisztikai technológia, valamint az azt vezérlő integrált informatikai rendszernek köszönhetően a raktárkapacitástól kezdve a hőmérsékleti értékekig és a szállítójárművek által megtett kilométerekig minden mérhető és elemezhető – hangsúlyozza Nagy Andor, a Hungaropharma operációs igazgatója.
A november végi Digital Health Summit konferencián szó esik majd az adat feldolgozásának fontosságáról, és arról ehhez mennyi mindent adhat hozzá a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. Az adatok mennyisége ugyanis exponenciálisan nő a modern egészségügyben, így Magyarországon is. A laboratóriumi adatok az objektív egészségügyi adatok egészen megdöbbentő mennyiségét, 94 (!) százalékát generálja, és ma már a betegek kórélettani állapotára vonatkozó információk elsődleges forrása. Az információk elemzése és integrálásuk a klinikai protokollokba számszerűsíthetően jobb betegeredményekhez, egyszerűbb betegutakhoz, még hatékonyabb és eredményesebb klinikai döntéshozatalhoz vezet - hangsúlyozza Prof. Dr. Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatócsoport-vezetője. A Pécsi Tudományegyetem a Roche Magyarországgal karöltve, stratégiai partnerként dolgozik azon 2023 ősze óta, hogy diagnosztikai döntéshozatalt adatalapúan fejlesszék, csakúgy, mint a kutatásfejlesztési területet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!