Karácsonyék projektjei állnak, a kormány fejleszti Budapestet

Miközben a kormány sorra adja át az újabb és újabb tereket, parkokat és épületeket, a főváros vezetése a legfontosabb „látványprojektjeivel” sem halad. Karácsony Gergely főpolgármester folyamatosan arra hivatkozik, hogy nincs pénz – de azért ad 5-5 millió forint jutalmat a milliárdos Mártha Imrének, a közműcégek vezérének, illetve Barts Balázsnak, a Városháza-eladási botrány kulcsszereplőjének.

Budapest, Blaha Lujza tér építkezés Fotó: Teknős Miklós

Megcsúszott Lánchíd-felújítás, leállt munka a Blaha Lujza téren és folyamatos dugók –  a Hír TV összeállítása szerint ez jellemzi Karácsony Gergely és a fővárosi baloldali többség több mint kétéves tevékenységét. Emlékeztetnek: másfél éves időhúzás után fogott bele a főváros a Lánchíd – az előző vezetés által már előkészített – felújításába. A végső tervek szerint ötmilliárd forinttal drágábban jóval kevesebb megújult tartalmat kapnak a fővárosiak.

Ugyancsak alaposan elcsúszott a Blaha Lujza tér felújítása is, ahol – 400 millió forinttal drágábban – jóval kevesebb tartalom épül majd meg. A munka gyakorlatilag áll, mégpedig hetek óta.

A BKK szerint a munka rendben, az ütemtervnek megfelelően zajlik. Eközben a sorozatos átgondolatlan lezárások miatt mindennapos gigadugók alakultak ki a fővárosban, amire Karácsony Gergely megtalálta a megoldást: az autósok „szálljanak ki és gyalogoljanak”.A lassú, tartalmilag kilúgozott fővárosi beruházásokkal párhuzamosan a Karácsony Gergely vezette városvezetés végül megfúrta három városligeti kulturális központ felépítését. Nem épülhetett meg az elbontott Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria, a háború után csonkán meredező Közlekedési Múzeum rekonstrukciójából megszülető Magyar Innováció Háza és egy parkoló helyén a világégés után elbontott Városligeti Színház. A Liget Budapest projekt elemeinek átadása után Karácsony Gergely folyamatosan, Facebook-posztokban kritizálta a fejlesztéseket, egyebek mellett a nemzetközi díjakat nyert épületeit. Szerinte beépítik a ligetet, miközben minden egyes intézmény korábbi romos épületek vagy az egykori Felvonulási tér betonsivataga helyén épült fel. Megépült a Magyar Zene Háza, és hamarosan nyit a Néprajzi Múzeum. Elkészült a nagyjátszótér, a kutyás élménypark, a futókör és több sportpálya.

A zöldítési program által 72 000 négyzetméter burkolt felületet bontottak el, 150 000 négyzetméter zöldfelület újult meg, elültettek csaknem 500 lombos fát, több mint 70 000 cserjét és csaknem 140 000 évelőt. 

Hatvan százalékról 65 százalékra nőtt a zöldfelület a Városligetben.

Még a baloldali sajtó és Karácsony főtájépítésze, Bardóczi Sándor is elismerte, hogy jobb lett a liget helyzete. A fővárosi vezetés igyekszik akadályozni Budapest legújabb Duna-hídja, a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra megépítését is.

Karácsonyék amennyire nagy erőket fordítanak az aknamunkára, annyira nem törődnek saját ígéreteik teljesítésével. A lassan három éve beígért Városháza parkban eddig egyetlen egy fűszálat sem sikerült elültetniük. Ezzel szemben a kormány már kilenc új parkot adott át, a fővárosi vezetés egyet sem. A polgári kormányzás alatt megújult az Orczy park, a Múzeumkert, a Puskás Aréna parkjai, a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, a Normafa, a Millenáris Széllkapu, a MOME park, a Margitsziget. Folyamatban van a Városliget teljes tájépítészeti megújítása, sorra adják át a parkrészleteket, illetve előkészület alatt van az új nagy csepeli közpark.

A Hír TV felhívja a figyelmet arra, hogy a zöldberuházások is a baloldal célkeresztjébe kerültek. A főpolgármester a közös tervezésű Városmajor zöldítését – ahol a kormány még a fővárosnál is zöldebben gondolkodik – túlzásnak tartja. Az V. kerületi Bástya utcai, 3,1 milliárdos kormányzati támogatásból megvalósult, igazi XI. századi közparkba a helyi baloldal szerint elég lett volna néhány mászóka a környékbeli gyerekeknek, nem pedig ilyen „csilivili berendezés”.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)