Migráció: Brüsszel megerőszakolná a hazai jogi szabályozást, ami jelentős biztonsági kockázattal járna

A migráció elleni magyarországi védekezés három lábon áll: fizikai, élőerős és jogi alapokon. Ebből Brüsszel legújabb terveivel a harmadikat fenyegeti, amikor egy migrációs paktumot erőszakolna Magyarországra, amely kötelezővé tenné a migránsok elosztását. A kormányfő szerint politikai változásra van szükség a jövő évi európai parlamenti választások nyomán.

Migránsok Horgos központjában (Fotó: MTI/Molnár Edvárd)

Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határokon szolgálatot teljesítő állomány, valamint az ideiglenes biztonsági határzár együttese jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái, valamint a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. (A védelem hatékony és begyakorlott magyar jogi »pillérét« tekintve az EU migrációs paktuma jelent kockázatot.)

– ezeket a megállapításokat az Országgyűlési Nemzetbiztonsági Bizottsága számára készített titkosszolgálati dokumentumban olvashatjuk. 

Lapunk az elmúlt napokban cikksorozatban ismertette a Nemzeti Információs Központ által készített jelentés legfontosabb következtetéseit.

Sorozatunk mostani részében a magyar nemzetbiztonságot fenyegető, aktuális migrációs jogi kockázatot elemezzük. 

Az illegális migrációról szóló legújabb nemzetbiztonsági jelentés szerint „a nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és szisztematikusan kihasználják”. A magyar hatóságok szerint „az EU jelenlegi migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a kialakult […] magyar védekezési gyakorlatot”. Mindehhez hozzáteszik, hogy „rövid távon Magyarországot nem fenyegeti […] zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítettsége áttevődhet a peremországokra is. Ez alapjaiban változtathatja meg az ország közbiztonsági helyzetét”. 

Mint ismert, 2023 október elején az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország tájékoztatása szerint a 27 tagállam nagykövetei megállapodtak az új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezések kapcsán. Magyarország és Lengyelország a rendelkezés ellen szavazott, míg Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott a szavazáson. Jelenleg úgy néz ki, hogy a paktumot jövő áprilisig áterőltetheti az uniós gépezet. 

Az új rendelkezések értelmében, amennyiben egy tagállam esetében migrációs krízishelyzet áll elő, az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg.  

A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba.  

Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása. 

Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a tanács hagyja jóvá. 

Vargha Márk, a Migrációkutató Központ vezető elemzője korábban a Magyar Nemzetnek az új paktum egy másik fontos eleméről nyilatkozva elmondta: 

a kapacitásokról szóló rendelkezés szerint az unióban egy időben 30 ezer menedékkérelem fogadására alkalmas kapacitásnak kell lennie. Ez azt jelenti a migránsok vagy az embercsempészek számára, hogy az unió 30 ezer menekültkérelmet el tud bírálni egy időben: ez már egy húzóerő. Másrészt a szolidaritásról szóló rendeletben a szétosztásra szintén létezik egy 30 ezres szám. Mindez azt üzeni Afrikába és Ázsiába, hogy gyertek, mert lesz helyetek az unióban.

Mivel Magyarország teljes egészében elutasítja a legújabb uniós migrációs paktumot, hazánkra nézve külön fontos tény, hogy annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden migránsért, vagy alternatív szolidaritási lehetőséget kellene nyújtania a kiszabott értékben. 

Mindez azért is kérdéseket vet fel, mert a magyar választók immár több szavazáson, és 2016 októberében egy referendumon is nemet mondtak a brüsszeli kötelező betelepítési tervekre.  

3 362 224 állampolgár utasította el a népszavazáson a kvótajavaslatot, az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka nemmel voksolt. A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem kapott ilyen sok szavazatot a választásokon. 

Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2023. október 13-án a közrádióban arról beszélt: „ma olyan szabályokat alkotnak Brüsszelben, amelyben bennünket is arra akarnak kényszeríteni, ez a következő hónapok nagy csatája lesz, hogy azokat az embereket, azokat a migránsokat, akik Magyarország déli határainál erőszakosan lépnek fel, agresszívek, fegyvert használnak a magyar határőrök ellen, ezeket az embereket mi engedjük be Magyarország területére. Tehát ők azt akarják, hogy mi is osztozzunk abban a biztonsági kockázatban, amelyektől ők szenvednek a korábbi években meghozott rossz döntéseik miatt.” 

A miniszterelnök szerint 

az unió úgy döntött, hogy szétosztja az illegálisan Európába érkező menekülteket. Nekünk is kéne fogadni jó néhány ezret. Nekünk is föl kéne építeni – az unió mostani döntése szerint – egy tízezer fő környéki méretű menekülttábort, egy migránsgettót, és ott kéne tartanunk a migránsokat egy ideig, utána pedig ki kéne engednünk. Tehát egy rossz dolgot akarnak ránk erőltetni.

Orbán Viktor világossá tette, hogy „most egy jogi erőszakot alkalmaztak, a korábban megkötött, írásos politikai megállapodást félretolták, és ránk erőszakolnak jogszabályokat. Nekünk ez ellen védekeznünk kell, újra – most más eszközökkel – meg kell védeni magunkat. Nem nagyon látok más eszközt, minthogy politikailag kell védekeznünk. Persze nem hajtunk végre semmit, ami a magyarok biztonságát veszélyeztetné, de ez kevés lesz. Brüsszelben el kell érnünk egy politikai változást. A mostani vezetőknek távozniuk kell.”

Borítókép: Migránsok Horgos központjában (Fotó: MTI/Molnár Edvárd)