– A kettős mérce jegyében támadják a magyar kormányfőt, mivel egy szuverén ország demokratikusan megválasztott miniszterelnökeként él az uniós alapszerződésekben biztosított vétóval, és nem hajlandók elfogadni, hogy szembemegy a balliberális fősodorral, amivel gátat szab az amerikai demokraták által Brüsszelnek kiadott feladatok végrehajtásának – közölte lapunkkal ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy amit Franciaországnak az európai alkotmánytervezet, Szlovéniának a horvát uniós csatlakozás vagy Ausztriának a román és bolgár schengeni tagság megvétózása kapcsán elnéznek, ugyanezt már a magyarok vonatkozásában nem tűrik. – Ez egyszerűen elfogadhatatlan – tette hozzá.
Mint jelezte, a vétó gyakorlásának képessége azt segítheti, hogy a tagállamok biztosítani tudják az érdekeik becsatornázását a közös döntéshozatalba. A szakértő leszögezte, hogy a vétó egy eszköz, amely befolyást biztosíthat, ezért – különösen a kisebb súlyú uniós tagállamoknak – a legteljesebb mértékben érdemes kihasználnia azt. – Ez azt jelenti, hogy alapvetően nem létezik és nem is létezhet „brüsszeli” hatalmi döntés a nemzetállamok akarata nélkül, ahogy azt sem szabad elfelejteni, hogy a tagországok kormányainak – közöttük hazánk felelős politikai vezetőinek – jogalapjuk van ahhoz, hogy ne engedjek külön hatalmi központként elhatalmasodni a brüsszeli intézményeket úgy, hogy azokat egyáltalán nem tudják befolyásolni – húzta alá Lomnici.
Emlékeztetett, hogy idén tavasszal az EU-tagállamok egy csoportja célul tűzte ki, hogy felgyorsítsák és pragmatikus módon, konkrét gyakorlati lépésekre összpontosítva átalakítsák a döntéshozatalt az uniós szerződések keretében. – Azt azonban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is elismerte, hogy bár támogatja a vétó megszüntetését, de egyhangúságra is szükség van annak eltörléséhez, vagyis a vétó szabályozásának megváltoztatásához mind a 27 uniós tagállam jóváhagyása szükséges – ismertette az alkotmányjogász.
Leszögezte, hogy az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített alapelvek, mint például a sokat hangoztatott jogállamiság elve, egyértelműen sérülne a vétójog uniós jogból való törlésével. Ez ugyanis a tagállamok – megosztott, de attól még meglévő – szuverenitását sértheti, hiszen olyan helyzeteket teremthet, amelyekben az adott állam választópolgárai által közhatalommal felruházott politikus nem képes hatékonyan érvényt szerezni a választói akaratnak. – Az ilyen helyzetek elkerülése alapvető és fontos az európai integráció szellemisége és főbb alapelvei megőrzése szempontjából is. Az Európai Unió számos multilaterális megállapodáson, kompromisszumon nyugszik, a vétó eltörlése pedig ezeket veszélyeztetné – rögzítette Lomnici. Szerinte az egyhangúság kivégzése már rövid távon aláásná a méltányosságot, a nemzeti önazonossághoz való jogot, valamint a társadalmi elfogadottsághoz fűződő európai érdeket is, nem beszélve az egyenlőség elvének európai „alkotmányos” alapvetéséről, ami kvázi a tagállamok uniós jog előtti egyenlőségét biztosítja.
Mint ismert, Franciaország már az európai integráció elején, 1963-ban vétózott, ugyanis a közös mezőgazdasági politikát féltette a tagságra pályázó britektől. Nagy-Britannia végül bő tíz évvel később tudott csatlakozni a közösséghez. Bulgária 17 éve vétózza azt, hogy szomszédja, Észak-Macedónia elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az EU-s tagságról. Tizenegy évvel ezelőtt szintén két balkáni ország, Románia és Bulgária került a vétóvita középpontjába. A 2011-ben friss tagoknak számító országok csatlakozását a schengeni övezethez vétózta meg a finn és a holland kormány, legutóbb pedig az osztrákok tartottak be keleti szomszédunknak. A lengyel kormány is többször alkalmazta már a vétójogot az uniós döntések blokkolására, például a jogállamisági kérdésekben, de a migrációs paktumnál is hasonló volt a helyzet.
Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
