– Az a baloldal, amely a népszavazás előtt a nemzetrészek közti uszítást végrehajtotta és akkor a magyar társadalmat megvezette, ma is a parlamentben ül, képviselői az ellenzék fő erői – mondta a 2004. december 5-i, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás évfordulóján a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János a közmédiában úgy fogalmazott,
bár ez velünk élő történelem, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez az erő még egyszer ne kerüljön hatalomra, mert ugyanazokat a bűnöket elkövetnék.
– Hazaárulás volt lemondani a magyarság egyharmadáról – hangsúlyozta a politikus, felidézve, a 2004. decemberi népszavazáson hárommillióan vettek részt, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás.
– Az érintett határon túliak árulásnak élték meg, hogy Magyarország, sőt a magyarországi magyarok megtagadták őket. Hiába kért bocsánatot később többször is az MSZP, a baloldalt Gyurcsány Ferenc vezeti, aki azóta is a határon túli magyarság ellen kampányol, uszít. Semmit nem változott ebben a véleményük –
emelte ki Potápi Árpád János, hozzátéve: azok a magyar emberek, akik a határon túl élnek, nem önszántukból kerültek ilyen helyzetbe. Hozzátette, a baloldal fő erejének nézetei a határon túli magyarságról ugyanazok, mint addig voltak. – Inkább migránsokat telepítenének az országba, csak hogy határon túli magyarságról ne is beszéljünk – fogalmazott Potápi Árpád János. Mint mondta, 2010 után ez megváltozott, felállították azt az intézményrendszert, amiben a nemzetpolitika kormányszinten tud dolgozni. – Az utóbbi időben hálózatokat építettünk ki a média, a vállalkozók, a pedagógusok, az önkormányzatok között és a sportban is.
A nemzeti összetartozás érzése sokkal erősebb, mint bármikor Trianon óta
– hangsúlyozta.
Az államtitkár elmondta azt is, a Magyar Állandó Értekezlet novemberben arról döntött, hogy a következő tematikus év, 2024 az „együttműködő nemzet éve” legyen. Ezzel, mint hangsúlyozta, tovább folytatják azt a jól kiszámítható nemzetpolitikát, amely eddig is jellemezte a kormányt. – Ahogy a határon túli magyarság számíthat ránk, mi is számítunk rájuk – mondta.
Ismert, Magyarországon 2004. december 5-én tartottak népszavazást a határon túl élők kettős állampolgárságáról.
– Hivatalosan ügydöntő népszavazásnak mondjuk, de sorsdöntő népszavazásnak kellene hívnunk
– mondta akkor Orbán Viktor. Hangsúlyozta, ha nemmel szavazunk, akkor marad a széttört tükör, amelybe mindig kínos lesz belenézni, mert érezzük, valami jót, nemeset, magasabb rendűt nem tettünk meg. – Valamit ismét elmulasztottunk, ezúttal talán jóvátehetetlenül elhibáztunk – fogalmazott akkor Orbán Viktor, aki szerint történelmi tett lehet tízmilliós országból tizenötmilliós nemzetet újrateremteni.
– December 5-én az összetört tükröt két mozdulattal, két igennel, új és tiszta tükörré varázsolhatjuk, amelybe nyugodt szívvel és büszkén nézhetünk bele, mert meg tudjuk már válaszolni a kérdést, kik is vagyunk
– fogalmazott akkor.
Gyurcsány Ferenc, akkori miniszterelnök a népszavazás előtt viszont egyértelművé tette, hogy nemmel fog voksolni, s erre biztatott mindenkit.
A bukott kormányfő azzal riogatott, hogy az igenek győzelme milyen elképesztő terheket róna Magyarországra
– egyebek mellett nekünk kellene fedeznünk a kettős állampolgárok szociális ellátását.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc érkezik a népszavazásra (Fotó: Kisbenedek Attila/AFP)
