Magyarországon körülbelül ötszázezer embert érint a fogyatékosság valamely formája, minden huszadik ember él mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy kommunikációs akadályokkal, ami jelentős kihívások elé állítja őket. Az érdekvédelem kérdésköre már a világháborúkat követően és a Kádár-korszakban is jelen volt, a sérült emberek társadalmi támogatása és valódi igényeinek biztosítása azonban napjainkra teljesedett ki. – Ezek az akadályok ugyan nehezek, de nem leküzdhetetlenek. Már nem csak a „minimumot” igyekszünk biztosítani a fogyatékossággal élőknek, hanem próbáljuk az életükből a lehető legtöbbet kihozni – mondta Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány vezetője a Magyar Nemzetnek.
– Klasszikus civil szervezetként a kormánytól kapott támogatás mellett különféle pályázatok, céges és magánadományok által biztosítjuk a működésünket. Fő profilunk a szolgáltatásfejlesztés és -nyújtás, 2008 óta az érdekvédelmi jogsegélyszolgálat mellett, főképp innovatív dolgokkal foglalkozunk: ilyen a támogatott és önálló életvitel támogatása, a lakhatási hálózat kiépítése bérletlakások révén Budapesten, emellett pedig abban is segítünk, hogy a nyílt munkaerőpiacot is elérhetővé tegyük az érintetteknek – fogalmazott, kiemelve, hogy
az alapítvány egyik különlegessége és missziója is egyben, hogy ezek az innovatív kezdeményezések gyökeret eresszenek, és más szervezeteknek a szakmában is mankót nyújtsanak.
A szervezet vezetője arra is kitért, az elmúlt években már egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a munka és a lakhatás kérdése mellett azokban a problémákban is segítő kezet nyújtsanak, amelyek mélyebbről fakadnak. – A mindennapi kihívásokat fogyatékosságspecifikus életvezetési tanácsadással és szociális készségek fejlesztésével segítjük, de fontos lépés, hogy pár- és családterápiára is van lehetőség – sorolta Pordán Ákos.
A KézenFogva Alapítvány vezetője ugyanakkor egy súlyos problémáról is beszámolt, amely Európa-szerte érinti a fogyatékossággal élőket.
A Response nevet viselő nemzetközi projektünkben végzett friss felmérésünk szerint – amelyben hat európai országot vizsgáltunk – tízből nyolc nő érintett valamilyen abúzusban, sőt nemcsak érintett, hanem tehetetlen, nincs kihez fordulnia, teljesen el van nyomva a legtöbb helyzetben
– hívta fel a figyelmet Pordán Ákos. Hozzátette, jellemző, hogy megzsarolják és akár fizikailag kényszerítik is őket, s ha mégis jeleznek valakinek, komolytalannak minősítik az esetet, pusztán mert fogyatékos az illető.
Kifejtette, hogy az akadályozottság, a fogyatékosság olyan tényezőt jelent, ami a kiszolgáltatottságot és a támadhatóságot megnöveli. – Ha ráadásul egy nőről beszélünk, ez hatványozódik, hiszen ez sokkal sebezhetőbb, alulértékelt státust jelent még manapság is. A probléma jóformán mindenhol jelen van, az intézetekben és a családokban is: érzelmi, fizikai és testi visszaélés áldozatává válhatnak ezek az emberek. A helyzet súlyos és azonnali beavatkozást igényel – jelezte a szakember. – Egyik alkalommal beszélgettünk egy érintett hölggyel, akiről kiderült, hogy a családban, ahol nevelkedett, rendszeresen bántalmazták szexuálisan. A most negyvenéves nő rezzenéstelen arccal annyit fűzött mindehhez hozzá, hogy legalább nem lett terhes. Talán ez a példa jól mutatja, mennyire aggasztó a helyzet, és hogy az áldozatok sok esetben ebben szocializálódnak – példázta az alapítvány vezetője.
– Annak érdekében, hogy ezek a visszaélések ne maradjanak rejtve, a Response projekt keretében már elindult egy kampány, beszélünk a fogyatékos emberekkel és a rendőrséggel is, valamint felvettük a kapcsolatot az áldozatvédelmi központokkal.
A probléma megoldásában a magyar kormány is partnerünk, számtalan lépést tett annak érdekében az elmúlt években és jelenleg is, hogy ezeket a visszaéléseket hazánkban felszámolják, az áldozatvédelmi központok mellett krízisambulanciák segítik, hogy a bántalmazói környezetből kiszakítsuk az érintetteket, és az elszenvedett sebeket, sérelmeket segítsünk begyógyítani – mondta.
Pordán Ákos arra is kitért, bár sok még az előttük és a társadalom előtt álló feladat, az elmúlt évek munkája, a szervezetek jelenléte, a kormány törekvései és a lakosság nyitottsága sokat javított a fogyatékkal élő emberek megítélésén. – Igaz, olykor még zavarba jövünk ezektől az emberektől, és ügyetlenül segítjük őket, mégis azt lehet mondani, hogy szépen haladunk, mert sokkal kevesebb diszkriminatív bejelentés érkezik a jogsegélyszolgálatunkhoz – árulta el.
Növekvő támogatás
A kormány az elmúlt 13 évben folyamatosan emelte a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatását: amíg 2010-ben 521,7 millió forinttal segítette az érdekvédelmi és civil szervezeteket, addig 2023-ban már 1449,36 milliárd forintra növekedett a támogatásuk. Idén ősszel pedig további tízszázalékos forrásemelésben részesültek a tárgyévi forráson felül.
A kormány a kis civil szervezetek munkáját is elismeri és egyre növekvő összeggel támogatja a Belügyminisztérium által kiírt pályázati programokon keresztül: ezekből a forrásokból nyernek támogatást segítő és terápiás kutyák alkalmazására a fogyatékos gyermekeket, felnőtteket nevelő szülők, valamint a fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatására. Ezen pályázati programok keretösszege, amely 2012-ben 125,910 millió forint volt, idén már 295,8 millió forintra emelkedett.
