Bár mindig is tudni lehetett, hogy Brüsszel az úgynevezett jogállamisági kritériumokat mindössze a politikai céljai elleplezésére használta a szuverenista magyar kormánnyal szemben, nemrégiben az Európai Bizottság elnöke is beismerte, hogy hazudtak. Ursula von der Leyen a minapi beszédében, amelyben az Európai Tanács tavaly december közepi ülésének következtetéseivel foglalkozott, Magyarországról és az hazánkat illető uniós forrásokról szólva úgy értékelt, hogy a magyar kormány sikeresen teljesítette az igazságügyi reformot, így a kohéziós források egy részét már el is utalták Budapestnek. Vagyis olyan indokokat sorolt fel a források nagyobbik részének – húszmilliárd eurónak – a további befagyasztására, mint az LMBTQ-emberek jogaival, az akadémiai szabadsággal és a bevándorlással kapcsolatos aggályok. Ezzel tehát azt mondta a bizottsági elnök, hogy valójában nem a jogállamiság helyzete, hanem az említett, mondvacsinált okok miatt nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat.
A magyarországi baloldal szereplői az elmúlt években szintén a jogállamiságra hivatkozva kampányoltak azért, hogy hazánk ne kapja meg az uniós pénzeket, amelyekre egyébként jogosultak vagyunk. Azonban számos nyilatkozatukból derül ki, hogy pusztán a saját pozícióik javítása érdekében hangoztatták a jogállamisági jelszavakat.
Baloldali kampány hazánk megbüntetéséért
A Dobrev Klára és Donáth Anna, a DK, illetve a Momentum EP-képviselője által jegyzett, 2022. áprilisi indítványban üdvözölték, hogy az Európai Bizottság arról döntött: alkalmazza hazánkkal szemben a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet, egyben felszólították a végrehajtó testületet, hogy büntesse meg Magyarországot. „Az Európai Parlament felkéri a bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy orvosolja az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyét. Emlékeztet a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet fontosságára, és üdvözli, hogy Magyarország esetében – bár hosszú késedelemmel és korlátozott alkalmazási körrel – döntöttek a rendelet alkalmazásáról” – áll a dokumentumban. Az indítványban Dobrevék arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy az általuk vélt visszaélési kockázatok miatt ne hagyja jóvá a pandémia gazdasági következményeinek orvoslására elkészített magyar helyreállítási tervet.
A hazánk megrendszabályozását rendszeresen sürgető Rónai Sándor a baloldali sajtó által generált, úgynevezett Pegasus-ügyet is az uniós források befagyasztását igazolásaként említette tavaly májusban. – Például a Pegasus-ügy is sajnos eltávolította ettől Magyarországot, mert nem jogállam Magyarország, és azt mondják, amíg léteznek ezek a jogállamisági problémák, addig nem adják oda ezeket a pénzeket. Ezért mondjuk mi azt, hogy sajnos Orbán Viktornak esélye sincs arra, hogy ezeket a pénzeket hazahozza záros határidőn belül – hangoztatta a DK EP-képviselője az ATV műsorában.
A DK-s képviselő szerint Orbán ellen irányul az uniós reform
Egy 2022. szeptemberi Facebook-bejegyzésben Rónai személyesen a magyar kormányfőt is korrupcióval vádolta, azt követelve, hogy az uniós forrásokat a kabinet megkerülésével – a baloldal érdekeinek megfelelően – osszák szét. „Tegyük világossá: amíg Orbán lop, addig a legutolsó eurócentet is el kell zárni tőle! Ma hatalmas többséggel fogadtuk el az Európai Parlamentben azt a jelentést, ami a magyar jogállamisági problémákat tárja fel. Egyértelmű a feladatunk, meg kell védenünk az uniós pénzeket, hogy azokat a civilek és önkormányzatok kaphassák meg” – írta a Gyurcsány-párti politikus.
Rónai Sándor tavaly szeptemberben az ATV műsorában még ennél is világosabban feltárta a baloldal tényleges indítékait, amikor arról beszélt, hogy az unió tervezett reformjának kiigazításai valójában Orbán Viktor miniszterelnök ellenében készülnének. A DK-s EP-képviselő e folyamat első lépcsőjének nevezte a jogállamisági mechanizmust, ami miatt felfüggesztették a hazánknak járó uniós pénzeket.
Ugyanebben a hónapban Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke és EP-képviselője az unió tervezett reformjáról is hazánk megbüntetésének eszközeként beszélt az ATV-ben:
Alapvetően két fontos pontja van ennek a dokumentumnak. Az egyik az az, hogy az európai uniós forrásokat nemcsak felfüggeszteni kell, hanem el kell venni azoktól az országoktól, amelyek a jogállamisági kritériumokat nem tartják be.
A momentumos képviselő a hazánk elleni brüsszeli lobbival kérkedik
Cseh Katalin múlt szeptemberben elismerte: személyesen is lobbizott az Európai Bizottság elnökénél, hogy tartsák vissza az uniós pénzeket, illetve hogy a kormány megkerülésével osszák szét a források egy részét. – Annyit tudok mondani, hogy én ma késő délután Brüsszelben, a frakcióm képviseletében fogok az elnökök értekezletén beszélgetni Von der Leyennel, beszélgetni egy zárt körben, hogy felkészüljünk a következő uniós évre. Én azt fogom tőle kérni, hogy a továbbiakban is védelmezze a demokráciát és a jogállamiságot. És próbáljuk meg elérni azt, hogy közvetlen források is el tudják jutni azokat (sic!), akik a kormányuk hibájában nem tudnak ebből részesülni – számolt be a Momentum EP-képviselője az ATV műsorvezetőjének.
Néhány nappal később pedig azt hangoztatta a csatorna műsorában, hogy a hazánk elleni jogállamisági eljárás miatt – szerinte jogosan – nem kapjuk meg az uniós forrásokat.
– Felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy egyetlen európai uniós országgal szemben van folyamatban jogállamisági mechanizmus. Magyarországgal szemben. A kormány nem tudja hazahozni ezeket a pénzeket – fogalmazott.
A baloldal a saját érdekei szerint csatornázná be az uniós pénzeket
Vajda Zoltán is megcáfolta, hogy a baloldal komolyan venné az úgynevezett jogállamisági aggályokat. Az MSZP-s országgyűlési képviselő egyik 2023. májusi Facebook-videójából az derül ki, hogy a jogállamiság témakörét csak annak kieszközölésére használják, hogy a saját érdekeik szerint csatornázhassák be az uniós forrásokat. „Az állásfoglalás-tervezetben megjelenik az én kérésem is, amit a tényfeltáró bizottság felé intéztem, amikor felszólítja az EU költségvetését kezelő Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak” – fogalmazott Vajda. (Ez a facebookos link azóta már nem elérhető).
Néhány héttel később, egy másik bejegyzésben Vajda továbbra is azt fejtegette, ha a „civilekhez” érkeznének az uniós pénzek, a jogállamisági problémákat már nem is tartaná olyan sürgetőnek. „Találjunk megoldást arra, hogy közvetlenül az önkormányzatok, a civil társadalom képviselői, az állampolgárok részesedhessenek ezekből a forrásokból. A jogállamiságnak, a korrupcióellenes intézkedéseknek természetesen alapvető feltételnek kell lennie, de ez a pénz kell nekünk, hazám polgárainak jár!” – írta tavaly júniusban. (Ez a link szintén nem él.)
Ujhelyi a forrásokért cserébe elfelejtené a jogállamisági aggályait
Az MSZP egykori európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István az ATV-nek nyilatkozva 2022 augusztusában tudni vélte, hogy jogállamisági okokból elakadtak az uniós forrásokról Brüsszellel folytatott tárgyalások, és hogy szerinte hazánk emiatt nem fogja megkapni a neki járó pénzeket. Azt jósolta, hogy az Európai Bizottság elutasítja majd a kormány válaszát, és 2022 őszén a végrehajtó testület az Európai Tanácshoz fordul konkrét büntetési javaslattal. Nagyjából ez is történt, annyi különbséggel, hogy a bizottság támogatta az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási terv elfogadását.
Tavaly májusban – szintén az ATV-nek – Ujhelyi arról beszélt: továbbra is azt várja, hogy Brüsszel jogállamisági aggályokra hivatkozva rendszabályozza meg hazánkat: – Folyamatosan követelni fogja az Európai Bizottság azt, hogy nekünk, magyar állampolgároknak az érdekében is a jogállamiság érvényesüljön.
Brüsszel a korrupció mocsarában
Mindeközben éppen a jogállamisági aggályokat hangoztató brüsszeli bürokrácia ül nyakig a korrupciós botrányokban. Több baloldali EP-képviselőt – köztük Eva Kailit, az Európai Parlament korábbi alelnökét – is letartóztattak, miután kiderült, hogy vesztegetési pénzeket fogadtak el azért, hogy Katar érdekeit mozdítsák elő a hivatalukkal járó befolyásukat felhasználva.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egy Pfizer-vakcinabeszerzés kapcsán keveredett korrupciós botrányba. Ahelyett, hogy Brüsszel a korrupciós ügyek feltárását szorgalmazta volna, inkább az eltussolásukban segédkezett. Így Kaili és több társa visszaülhettek az EP-be, Von der Leyen telefonos üzenetváltását pedig nem hozták nyilvánosságra. A szintén korrupcióval gyanúsított magyarellenes uniós biztos, Vera Jourová például az sms-esek rövid életű, múlandó jellegével védte a bizottsági elnököt.
