A miniszterelnök hangsúlyozta: nem érdeke Magyarországnak, hogy olyan országgal legyen szövetségben, amely a megtámadása okán valakivel háborút folytat. – Egyetlen lépést sem tett a NATO Ukrajna érdekében, helyette a tagállamokat biztatja, Ukrajna NATO-tagsága viszont azt jelentené, hogy kötelező lenne Ukrajnába katonákat küldeni, ezt azonban nem akarjuk – tette hozzá.
Emelkedik a pedagógusok bére
Az Index érdeklődésére, hogy mikor kerülhet parlament elé a gyermekvédelmi törvény szigorítása, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy „nem lehet két csatát egyszerre megvívni”, a szuverenitásvédelem után jön a gyermekvédelem is
A háromgyermekes édesanyák adómentességéről azt mondta, hogy nem lehet mindent egyszerre átvinni, most a csok plusz bevezetése mellett döntöttek, emellett bővítették a babaváró támogatást.
A tanári béremeléshez már csak egy brüsszeli levélre vár a magyar kormány, ami garantálja, hogy az érkező forrásokat fel lehet használni pedagógus-bérfejlesztésre. Ha ez megjön, akkor indul a hároméves terv: 2024., 2025. és 2026. január 1-jével.
Jövő hónaptól 32 százalékos emelést fog végrehajtani a kormány,
ha megjön a levél, majd a következő évtől egy hasonló mértékűt, és így tovább. Végül nyolcszázezer forint körül lesz a tanárok bruttó átlagkeresete – fejtette ki Orbán Viktor.
A Budapestre tervezett felhőkarcolóról azt mondta: tisztázni kell, hogy lehetséges-e, a kormányközi szerződéstől már nem állnak messze, de ezt még sok lépés fogja követni.
Találkozó Zelenszkijjel
A Mandiner a reptér megvásárlásáról kérdezte a miniszterelnököt, aki kissé kibővítve válaszát elmondta, hogy Európában nagy harc zajlik a turizmusért, amiben kulcskérdés a légi közlekedés. Bécs reptere húsz-harminc évvel ezelőtt egy szinten volt Magyarországgal, elléptek mellőlünk, ma már pedig az isztambuli és varsói reptér is veri a budapestit. Ezért kellett beavatkoznia a kormánynak, és megállapodtak a tulajdonosokkal. A repülőtér működtetéséhez kellett partner, ami egy francia cég, ők fogják üzemeltetni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. Bármelyik nap megtörténhet a bejelentés, nehéz egy ekkora céget átvenni, jelenleg a technikai részletkérdéseket zárják le a felek.
Donald Trumpot Coloradóban kizárták az előválasztásból, erre a kormányfő úgy reagált:
nem ránk tartozik, hogy az USA-ban kik a bírók és hogyan döntenek egyes kérdésekben, egy dolgot kérünk tőlük, hogy a kioktatásunkat fejezzék be.
Orbán Viktor megerősítette: elfogadta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök meghívását egy kétoldalú tárgyalásra, amit a két ország külügyminisztereinek kell előkészíteniük.
Tanulmányozzák az ukrajnai kisebbségi törvényt
A székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatban elmondta a miniszterelnök, hogy Semjén Zsoltot bízta meg a kormány, hogy adjon meg minden segítséget. A miniszterelnök-helyettes remélhetőleg hamarosan a részletekről is be fog tudni számolni.
Az ukrajnai kisebbségi törvény kapcsán kifejtette, hogy semmit nem érnek a szabályok, ha nem szilárdul meg az ahhoz tartozó gyakorlat. – Nem hat meg minket – mondta az ukrán kisebbségi törvényről. Szerinte inkább az a fontos, hogy milyen gyakorlattal párosul a jogszabály, a magyar kormány tanulmányozza a törvényt. Mindemellett a magyar kormány azt javasolja, hogy a 2015-ben elvett törvényt, ami jó volt a magyaroknak is, újra helyezzék hatályba, „és újra kisüt a nap Kárpátalján, ha Donyeckben nem is”.
A felvidéki magyar politikáról a miniszterelnök elmondta, hogy a szlovákiai magyarság rendkívül erős közösség, amelynek számos nagyméretű és jól működő intézménye van. Orbán Viktor szerint eddig egy dolgot nem tud a közösség megoldani hosszú idők óta, hogy ezt az erejét a politikai képviseletben is megmutassa, ám ezt nekik kell megoldaniuk. Ezért a magyar kormány semmilyen lépést nem fog tenni, ami nem a felvidéki magyarságtól indul ki.
Jelenleg nincs tervben kétoldalú találkozó Putyinnal, mivel egyik félben sincs olyan szándék, hogy a közeljövőben ilyen találkozó legyen – jelentette ki a kormányfő.
Az európai parlamenti választásokon várható lehetséges jobboldali áttörés kapcsán arról beszélt a miniszterelnök, hogy jelen pillanatban egyeztetéseket az ECR-ral, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjával folytatnak.
Ukrajna támogatása
– Ukrajna háborúban áll, amit nevezhetünk katonai műveletnek is, de valójában egy véres háború – húzta alá Orbán Viktor a Kormányinfón. A Magyar Nemzet arra vonatkozó kérdésére, hogy az ukrán titkosszolgálat nem engedte Porosenko volt ukrán elnöknek Ukrajna elhagyását, mivel információik szerint találkozót tervezett a magyar miniszterelnökkel, a kormányfő elmondta: egyetért azzal, hogy háborús időszakban nem lehet olyan szabályok szerint élni, mint békés, normális időkben. Ezért az ukránok rendkívüli szabályokat érvényesítenek, nincsenek választások, a pártokat lényegében betiltották, gyakorlatilag a szabad sajtót megszüntették. Mindezt Orbán Viktor szükséges és elfogadandó rossznak tekinti.
– Ha az ukrán állam úgy értékeli, hogy egy személy távozása az ország területéről nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, akkor ennek megfelelően kell eljárniuk. Az azonban fölvet egy kérdést, hogyha nemzetbiztonsági kockázatot okoz egy ukrán állampolgár találkozása egy magyar miniszterelnökkel, akkor hogy akarnak uniós tagok lenni – tette fel a kérdést a kormányfő.
Azzal kapcsolatban, hogy mi a véleménye a momentumos Cseh Katalin nyilatkozatáról, amely szerint Ukrajnának vagy Magyarországnak is érdeke, hogy Ukrajna megkapja az ötvenmilliárdos eurós támogatást az EU-tól, Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy helyes dolog Ukrajnát támogatni. Magyarország támogatja Ukrajnát, mégpedig a legnagyobb humanitárius segélyakció elindításával – tette hozzá.
– Annak kapcsán, hogy melyik ország melyik támogatási formát tartja a saját helyzetéből kiindulva jobbnak és melyiket kevésbé, minden ország szuverén döntése. Magyarország is meghozta ezt a döntést, mi fegyverrel nem támogatjuk Ukrajnát, de pénzzel támogatjuk, hiszen az unió költségvetéséből ma is kap Ukrajna elég jelentős összegeket havonta, ebben pedig Magyarország pénze is benne van. Ezt Ukrajna azért kapja, hogy működőképes maradjon az állam – fejtette ki a kormányfő. – Az egy további kérdés, hogy ezen fölül oda akarjuk-e adni a magyarok, a németek vagy a hollandok pénzét az ukránoknak.
Nem elrugaszkodott dolog arról beszélni, hogy támogassuk Ukrajnát, ez értelmes beszéd
– szögezte le Orbán Viktor. Azt azonban ellenzik, hogy a támogatás közös hitelfelvétellel és az EU már meglévő költségvetéséből történjen. – Ukrajna támogatásának tárgyalása legitim beszéd, csak ne verjük szét a költségvetésünket, és ne kelljen közösen eladósodnunk senkivel – tette hozzá. Mint mondta, a magyar kormány azt szeretné elkerülni, hogy a Magyarországnak szánt forintokat föleméssze az Ukrajnának nyújtott támogatás, és az országunknak szánt pénzek egyszer csak Ukrajnában kössenek ki.
Mindenképp el kell kerülni, hogy amikor a hazánkat jogosan megillető pénzek kifizetéséhez érkezünk, közlik velünk, hogy üres a kassza.
Ukrajna támogatása nem mehet a magyarok rovására, de a magyarok vállalhatnak ebben szerepet. Ha költségvetési fedezet kell hozzá, akkor a parlamentnek ezt meg kell vitatnia, a kormány készen áll egy ilyen beszélgetésre, de nem hitelből, és semmiképpen nem az Európai Unió most futó költségvetési keretén belül – hangsúlyozta Orbán Viktor.